Némethy Károly (jogász, 1862–1941)

(1862–1941) magyar államtitkár, jogász, közigazgatási politikus, lapszerkesztő, újságíró

Némethy Károly (Berettyóújfalu, 1862. augusztus 2.Budapest, 1941. december 22.) jogi doktor, miniszteri osztálytanácsos.

Némethy Károly
Született1862. augusztus 2.
Berettyóújfalu
Elhunyt1941. december 22. (79 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • közigazgatási jogász
  • jogász
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[1]
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Némethy Lajos debreceni református lelkész és Fésős Emma fia. Gimnáziumi és jogi tanulmányait a debreceni kollégiumban végezte; ugyanitt a jogi és államtudományi államvizsgálatokat, majd a budapesti egyetemen a jogi doktorátusokat letette. 1885-ben a magyar királyi belügyminisztériumba fogalmazógyakornoknak belépett, 1889-ben fizetéses segédfogalmazóvá, ugyanez évben fogalmazóvá, 1893-ban segédtitkárrá, 1895-ben miniszteri titkárrá, 1899-ben pedig miniszteri osztálytanácsossá nevezték ki. A belügyminisztérium több ügyosztályában fogalmazói minőségben teljesített szolgálat után előbb a vármegyei, majd a közjogi, végül 1900. január 1-jén a belügyminisztériumban szervezett törvényelőkészítő (kodifikáló) főosztály vezetésével bízatott meg. Állandóan részt vett a belügyminisztérium utolsó évtizedi kodifikatorius alkotásaiban, így különösen a magyar királyi közigazgatási bíróságról, a község- és egyéb helynevekről, a nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről, a községi közigazgatási tanfolyamokról, az állami gyermekmenhelyekről, a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslatok előadói tervezeteinek s végrehajtási utasításainak kidolgozásában. Tagja volt az 1898. IV. törvénycikk alapján szervezett községi törzskönyv-bizottságnak, valamint az 1897. XXXV. törvénycikk 5. §-a értelmében a miniszterelnök által az országgyűlés elé terjesztendő évi jelentés szerkesztésére alakított vegyes bizottságnak. 1918 novemberéig dolgozott a belügyminisztériumnál. 1918-ban főrendiházi tag, majd 1927-től a felsőház tagja volt.

Állandó belmunkatársa volt a Magyar Közigazgatás c. szaklapnak, melyben cikkeinek egész sorozata jelent meg.

Munkái szerkesztés

  • A m. kir. közigazgatási biróságokról szóló törvényjavaslat. Bpest, 1894.
  • A m. kir. közigazgatási biróságokról a magyar jogászegyletben tartott értekezés. Bpest, 1894.
  • A közigazgatási biróságról szóló törvény magyarázata. Bpest, 1897.
  • A nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről szóló törvény magyarázata. Bpest, 1899.
  • A közigazgatási eljárás egyszerűsítése. Bpest, 1903. Két kötet. (Ism. Vasárnapi Ujság 7. sz. sat.)
  • A közigazgatási hivatalnokok képesítése és a közigazgatási gyakorlati vizsgák. Bp., 1912.

Szerkesztette az 1896-ban alapított Belügyi Közlönyt, a belügyminisztérium hivatalos lapját.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
  • A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  •   Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
  1. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html