Mezősas

magyarországi község Hajdú-Bihar vármegyében

Mezősas község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.

Mezősas
Mezősas címere
Mezősas címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásBerettyóújfalui
Jogállásközség
PolgármesterSomi László (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4134
Körzethívószám54
Népesség
Teljes népesség587 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség24,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,39 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 07′, k. h. 21° 34′Koordináták: é. sz. 47° 07′, k. h. 21° 34′
Mezősas (Hajdú-Bihar vármegye)
Mezősas
Mezősas
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Mezősas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezősas témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Természetföldrajzi szempontból a Bihari-sík központi vidékén, a Kutas-főcsatorna partján fekszik.[3]

Szomszédai: észak felől Berettyóújfalu, kelet felől Told, délkelet felől Körösszegapáti, dél felől Magyarhomorog, nyugat felől pedig Furta; közúti kapcsolata csak Berettyóújfaluval és Körösszegapátival van.

Megközelítése

szerkesztés

A településen végighúzódik észak-déli irányban a Berettyóújfalu-Körösszegapáti közti 4217-es út, közúton csak ezen érhető el mindkét végponti település irányából. Az ország távolabbi részei felől – megközelítési iránytól függően – a 42-es vagy a 47-es főutat érdemes célba venni, majd Berettyóújfalunál letérni déli irányban.

Története

szerkesztés

Az első írásos emlék a faluról 1213-ból való. A nagyváradi levéltárban fellelhető oklevél adatai szerint SÁS néven szerepel.

A török hódoltság kezdetekor 1410-ben SAAS nemesi néven fordul elő úgy, mint SAS 1486-ban a Csáky család egyik oklevelében szerepel. 1552-ben már 21 portás helység az Ártándy és a Sasy család birtokában.

1605-ben Bocskai István hajdú-megyei kiváltságot ad a falunak, Haraszty Árpád főhadnagy és Tomory Demeter alhadnagy parancsnoksága alatt 59 hajdúvitéz telepedett itt le.

A török hódítás következtében 1660-tól teljesen elnéptelenedik, a lakosai más falvakban élnek tovább közel 80 évig. 1740-ben jelzik újra a császári összeírások, 1755-től újra íródnak az anyakönyvek, ismét vannak írásos emlékek.

Az 1848-as szabadságharc idején a feljegyzések 45 személyt említenek, akik a harcokban haltak meg. A falu 59 gyalogost és 16 lovas nemzetőrt adott a szabadságharcnak, de sajnos sorsukról nincs emlék.

A dualizmus korában olvasóegylet, lövészegylet is működött jelezve, hogy él a település.

Az első és a második világháború több száz áldozatot követelt, nekik állított emléket a falu 1994-ben.

1945-től megindult az újjáépítés, először a templomot javították meg, ami 1947-re el is készült. 1950-től az addigi egyházi általános iskolát államosították és megalakult az Egyetértés mgtsz is.

1960-ban 4 szomszédos község összevonásával nagyközségi közös tanács alakult, ami csak a rendszerváltáskor bomlott fel a népszavazást követően. A 60-70-es években nagyon kevés beruházás történt Mezősason, talán a vízművet és az óvodát lehetne említeni. Ugyanekkor indult meg a nagyarányú elvándorlás.

1990-ben az első szabad választásokon Bagdi János lett a polgármester.

1990-től napjainkig óriási fejlődés történt minden téren. A községben minden út szilárd burkolatú, van vezetékes gáz és telefon.

A falu lakosainak létszáma az évek alatt jelentősen csökkent, ma alig 740 fő, de a mai lakosok egy olyan faluban élnek, amely akarja a fejlődést és képes a fejlődésre.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
Időszak Polgármester Párt
1990–1994 Bagdi Lajos János független[4]
1994–1998 független[5]
1998–2002 független[6]
2002–2006 független[7]
2006–2010 független[8]
2010–2014 Dr. Könyves-Balázsházi Ella független[9]
2014–2019 Somi László független[10]
2019–2024 Fidesz-KDNP[1]
2024-től Fidesz-KDNP

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
660
666
665
554
587
587
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 9,7% cigánynak, 0,2% németnek, 5,7% románnak mondta magát (12,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,2%, református 63,6%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 14,7% (16,2% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 90,1%-a vallotta magát magyarnak, 9,4% cigánynak, 7,3% románnak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,3% volt református, 3,7% római katolikus, 0,9% görög katolikus, 3,7% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 0,2% ortodox, 20,1% felekezeten kívüli (43,8% nem válaszolt).[13]

Híres szülöttei

szerkesztés
  • Tóth József (1839 - 1912) - magyar királyi tanfelügyelő, Promontor (Budafok) egykori tanítóinak, tanárainak, valamint a település iskolaügyeinek támogatója.
  1. a b Mezősas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 30.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 263. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Mezősas települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Mezősas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  6. Mezősas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  7. Mezősas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  8. Mezősas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  9. Mezősas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  10. Mezősas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
  11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. Mezősas Helységnévtár
  13. Mezősas Helységnévtár

További információk

szerkesztés