Mezősas
Mezősas község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.
Mezősas | |||
Református templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
Járás | Berettyóújfalui | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Somi László (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 4134 | ||
Körzethívószám | 54 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 588 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 24,55 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 26,39 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 07′, k. h. 21° 34′47.116667°N 21.566667°EKoordináták: é. sz. 47° 07′, k. h. 21° 34′47.116667°N 21.566667°E | |||
Mezősas weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezősas témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésTermészetföldrajzi szempontból a Bihari-sík központi vidékén, a Kutas-főcsatorna partján fekszik.[3]
Szomszédai: észak felől Berettyóújfalu, kelet felől Told, délkelet felől Körösszegapáti, dél felől Magyarhomorog, nyugat felől pedig Furta; közúti kapcsolata csak Berettyóújfaluval és Körösszegapátival van.
Megközelítése
szerkesztésA településen végighúzódik észak-déli irányban a Berettyóújfalu-Körösszegapáti közti 4217-es út, közúton csak ezen érhető el mindkét végponti település irányából. Az ország távolabbi részei felől – megközelítési iránytól függően – a 42-es vagy a 47-es főutat érdemes célba venni, majd Berettyóújfalunál letérni déli irányban.
Története
szerkesztésAz első írásos emlék a faluról 1213-ból való. A nagyváradi levéltárban fellelhető oklevél adatai szerint SÁS néven szerepel.
A török hódoltság kezdetekor 1410-ben SAAS nemesi néven fordul elő úgy, mint SAS 1486-ban a Csáky család egyik oklevelében szerepel. 1552-ben már 21 portás helység az Ártándy és a Sasy család birtokában.
1605-ben Bocskai István hajdú-megyei kiváltságot ad a falunak, Haraszty Árpád főhadnagy és Tomory Demeter alhadnagy parancsnoksága alatt 59 hajdúvitéz telepedett itt le.
A török hódítás következtében 1660-tól teljesen elnéptelenedik, a lakosai más falvakban élnek tovább közel 80 évig. 1740-ben jelzik újra a császári összeírások, 1755-től újra íródnak az anyakönyvek, ismét vannak írásos emlékek.
Az 1848-as szabadságharc idején a feljegyzések 45 személyt említenek, akik a harcokban haltak meg. A falu 59 gyalogost és 16 lovas nemzetőrt adott a szabadságharcnak, de sajnos sorsukról nincs emlék.
A dualizmus korában olvasóegylet, lövészegylet is működött jelezve, hogy él a település.
Az első és a második világháború több száz áldozatot követelt, nekik állított emléket a falu 1994-ben.
1945-től megindult az újjáépítés, először a templomot javították meg, ami 1947-re el is készült. 1950-től az addigi egyházi általános iskolát államosították és megalakult az Egyetértés mgtsz is.
1960-ban 4 szomszédos község összevonásával nagyközségi közös tanács alakult, ami csak a rendszerváltáskor bomlott fel a népszavazást követően. A 60-70-es években nagyon kevés beruházás történt Mezősason, talán a vízművet és az óvodát lehetne említeni. Ugyanekkor indult meg a nagyarányú elvándorlás.
1990-ben az első szabad választásokon Bagdi János lett a polgármester.
1990-től napjainkig óriási fejlődés történt minden téren. A községben minden út szilárd burkolatú, van vezetékes gáz és telefon.
A falu lakosainak létszáma az évek alatt jelentősen csökkent, ma alig 740 fő, de a mai lakosok egy olyan faluban élnek, amely akarja a fejlődést és képes a fejlődésre.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztésIdőszak | Polgármester | Párt |
---|---|---|
1990–1994 | Bagdi Lajos János | független[4] |
1994–1998 | független[5] | |
1998–2002 | független[6] | |
2002–2006 | független[7] | |
2006–2010 | független[8] | |
2010–2014 | Dr. Könyves-Balázsházi Ella | független[9] |
2014–2019 | Somi László | független[10] |
2019–2024 | Fidesz-KDNP[11] | |
2024– | Fidesz-KDNP[1] |
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 660 | 666 | 665 | 554 | 587 | 587 | 588 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 9,7% cigánynak, 0,2% németnek, 5,7% románnak mondta magát (12,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,2%, református 63,6%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 14,7% (16,2% nem válaszolt).[13]
2022-ben a lakosság 90,1%-a vallotta magát magyarnak, 9,4% cigánynak, 7,3% románnak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,3% volt református, 3,7% római katolikus, 0,9% görög katolikus, 3,7% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 0,2% ortodox, 20,1% felekezeten kívüli (43,8% nem válaszolt).[14]
Híres szülöttei
szerkesztés- Tóth József (1839 - 1912) - magyar királyi tanfelügyelő, Promontor (Budafok) egykori tanítóinak, tanárainak, valamint a település iskolaügyeinek támogatója.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Mezősas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 30.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 263. o. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Mezősas települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Mezősas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
- ↑ Mezősas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
- ↑ Mezősas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
- ↑ Mezősas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
- ↑ Mezősas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
- ↑ Mezősas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
- ↑ Mezősas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 30.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Mezősas Helységnévtár
- ↑ Mezősas Helységnévtár
További információk
szerkesztés