Told

magyarországi község Hajdú-Bihar vármegyében

Told község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.

Told
Told címere
Told címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásBerettyóújfalui
Jogállás község
Polgármester Béres Barnabás Mihály (független)[1]
Irányítószám 4117
Körzethívószám 54
Népesség
Teljes népesség295 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség20,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 07′ 08″, k. h. 21° 38′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 08″, k. h. 21° 38′ 29″
Told (Hajdú-Bihar vármegye)
Told
Told
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Told weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Told témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Természetföldrajzi szempontból a Bihari-sík középső vidékén, a Kutas-főcsatorna partján fekszik.[3] A zsáktelepülés megközelíthető közúton: a 4-es főútról Püspökladánynál rátérünk a 42-es útra, majd Berettyóújfalun keresztül Biharkeresztesig autózunk, innen délnyugati irányban kb. 6 km.

Története szerkesztés

Told nevét 1275 körül említette először oklevél Thold néven. A falu már a 14. század elején egyházas hely volt. Birtokosai sokáig a Told nemzetségből származó Toldiak vagy Tholdiak ősi birtoka volt. A Toldy családnak Told (Puszta-Told) és Szalonta vidékén voltak birtokai, melyek közül az utóbbit 1515-ben szerezte meg a szomszédos Pata, Kölesér, Őssi helységekkel együtt. Egy oklevél szerint Ulászló király 1502-ben rendelt el vizsgálatot Toldy Mihály, a Békés vármegyei szent-andrási uradalom birtokosa és társai ellen, a váradi káptalan nagy-szemléni és borsi birtokain elkövetett hatalmaskodások miatt. [Bunyitay - i. m. II. 282.] Toldy Tamás birtokait 1466-ban az ősi Csolt nemzetségből származó Békés vármegyei gerlai Ábrahámffy család sarja, István vette zálogba, aki 1468-ban mezőmegyeri részeit átengedte cserében egyes bélmegyeri birtokokért, mivel családja is Bihar vármegye birtokosai közé tartozott. Az 1552. évi vármegyei összeírás mint lakott helyet említi, de egy 1646-os "örökvételi okmányban" csupán a berekböszörményiek tulajdonában lévő pusztaként szerepel. A község figyelemre méltó műemléke a 18. században épült református templom.

A 2010-es években a falu lakosainak nagy része mélyszegénységben él, ezért az Igazgyöngy Alapítvány nemzetközi elismertségű biobrikett-gyártó telepet hozott létre a faluban önkéntesek és 2 főállású helyi cigány lakos közreműködésével.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

Időszak Polgármester Párt
1990–1994 Darai Kálmán független[4]
1994–1998 független[5]
1998–2002 Béres Barnabás Mihály független[6]
2002–2006 független[7]
2006–2010 független[8]
2010–2014 független[9]
2014–2019 független[10]
2019-től független[11]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
296
303
306
283
277
295
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 86%-a magyar, 14%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,7%-a magyarnak, 17,6% cigánynak, 6,6% románnak mondta magát (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 12,6%, református 59,1%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 8,6% (11,3% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 30,7% cigánynak, 3,6% románnak (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35% volt református, 2,9% római katolikus, 2,2% ortodox, 1,1% görög katolikus, 4,3% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 14,4% felekezeten kívüli (39,7% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei szerkesztés

A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) 19önkvál nevű lábjegyzeteknek
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 263. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Told települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Told települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  6. Told települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  7. Told települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  8. Told települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  9. Told települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  10. Told települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  11. Told települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  12. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. Told Helységnévtár
  14. Told Helységnévtár

Külső hivatkozások szerkesztés