Mezőpeterd

magyarországi község Hajdú-Bihar vármegyében

Mezőpeterd (románul Peterd) község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.

Mezőpeterd
Műemlék római katolikus templom
Műemlék római katolikus templom
Mezőpeterd címere
Mezőpeterd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásBerettyóújfalui
Jogállásközség
PolgármesterPap Miklós (független)[1]
Irányítószám4118
Körzethívószám54
Népesség
Teljes népesség515 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség32,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,23 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 10′, k. h. 21° 37′Koordináták: é. sz. 47° 10′, k. h. 21° 37′
Mezőpeterd (Hajdú-Bihar vármegye)
Mezőpeterd
Mezőpeterd
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Mezőpeterd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőpeterd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A Bihari-síkon található, az Ölyvös-ér közelében. A szomszédos települések: észak felől Váncsod, délkelet felől Biharkeresztes, dél felől Told, nyugat felől pedig Berettyóújfalu.

Megközelítése szerkesztés

A településen áthalad a 42-es főút, mely egyben az E60-as és E79-es nemzetközi út is, így ez a legfontosabb közúti elérési útvonala; Váncsoddal és Gáborjánnal a 4815-ös út kapcsolja össze.

Autóbusszal elérhető Berettyóújfalu, Váncsod, illetve Biharkeresztes felől is.

A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 101-es számú, Püspökladány–Biharkeresztes(–Nagyvárad) között húzódó Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonala érinti, amely szintén nemzetközi tranzit útvonal. A vasútnak egy megállási pontja van a község határai között; Mezőpeterd vasútállomás a központtól mintegy másfél kilométerre északra helyezkedik el, a 4815-ös út vasúti keresztezése közelében; közvetlen közúti elérését az abból kiágazó 48 317-es számú mellékút teszi lehetővé.

Története szerkesztés

A község első írásos említése 1291-ből való, a 16. század végén lakott hely magyar népességgel. A hagyomány az ősi Peterdi családot tartja e helység első birtokosának, és ezt tanúsítja egy 1552-ben keltezett okirat is. A 17. század folyamán elpusztult, az 1692-es összeírás néptelen pusztaként tartotta számon. 1733-ban főleg románok, másodsorban pedig magyarok népesítették be újra. Az ortodox egyház anyakönyveit 1829-ig cirill betűkkel vezették. Köznemesi birtok, a 19. század első felében a Gázsy család tulajdona volt.

Vasútja 1858. április 24-én nyílt meg.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

Időszak Polgármester Párt Megjegyzés
1990–1994 Pap Miklós független[3]
1994–1998 Kádár Miklós független[4]
1998–2002 Pap Miklós független[5]
2002–2006 független[6]
2006–2010 független[7]
2010–2014 független[8]
2014–2019 független[9]
2019–től. független[10]

Az 1998-ban megválasztott Pap Miklós a fia az 1990 és 1994 között regnáló Pap Miklósnak.

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
572
581
599
582
520
515
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A korábban magyar lakosságú falu a 18. századtól kezdve sokáig román többségű település volt. Az 1880-as népszámlálás adatai alapján Mezőpeterd lakosságának 60%-a román, 40%-a magyar volt. Trianon után a román lakosság igen gyors ütemű asszimilálódása indult meg, mely Mezőpeterden kívül még több tucat másik kelet-magyarországi települést is érintett. Ennek eredményeképpen a 20. század végére a mezőpeterdi románság szinte teljesen felszívódott, 1990-ben már csak 4 fő vallotta magát románnak a településen.

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2000-es években újraszerveződő román kisebbségi önkormányzat munkásságának köszönhetően elindult egy lassú visszatérés az elveszett kultúrához, melynek eredményeképp a 2011-es népszámlálás adatai alapján (amikor egyvalaki már több nemzetiséget is megjelölhetett) újra 63 fő vallotta magát románnak Mezőpeterden.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,2%-a magyarnak, 6,4% cigánynak, 0,2% németnek, 11,5% románnak mondta magát (14,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 15%, református 44,4%, görögkatolikus 0,5%, egyéb (főleg ortodox) felekezet 8,4%, felekezeten kívüli 7,1% (24,5% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 12,5% románnak, 5,6% cigánynak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,8% volt református, 10,4% római katolikus, 2,5% görög katolikus, 2,5% ortodox, 1% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 16,5% felekezeten kívüli (22,5% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei szerkesztés

  • Római katolikus temploma 1758-ban épült barokk stílusban, jelenleg műemlék épület. (Kossuth út, a 42-es főút mentén).
  • Görögkeleti (ortodox) templom: A román anyanyelvű lakosság számára épült a 18. században (Petőfi utca).
  • Református imaház (Bem utca).
  • A Gázsy- és Pazonyi Elek családok kriptái 1800-as évekből, a temető elején (Kossuth út, 42-es főút a katolikus templommal szemben).
  • I.- és II. világháborús emlékmű (Petőfi utca 7).
  • Egykori nemesi udvarház meglévő épülete: Ma vegyesbolt és presszó (Kossuth út, 42-es főút mentén).
  • Muzeális tűzoltófecskendő-kocsi a Vegyesbolt előtt.
  • Gázsy János Faluház, Teleház (Petőfi utca 13)
  • Polgármesteri hivatal (Petőfi utca 19)
  • A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) 19önkvál nevű lábjegyzeteknek
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Mezőpeterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Mezőpeterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  5. Mezőpeterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  6. Mezőpeterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  7. Mezőpeterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  8. Mezőpeterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  9. Mezőpeterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  10. Mezőpeterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. Mezőpeterd Helységnévtár
  13. Mezőpeterd Helységnévtár

További információk szerkesztés