Wikipédia

Kamut (település)

magyarországi község Békés vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 8.
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Kamut (egyértelműsítő lap)

Kamut község Békés vármegye Békési járásában.

Kamut
Kamut címere
Kamut címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásBékési
Jogállásközség
PolgármesterVetési Erika (független)[1]
Irányítószám5673
Körzethívószám66
Népesség
Teljes népesség927 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség16,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület60,48 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 46′, k. h. 20° 59′46.766667°N 20.983333°EKoordináták: é. sz. 46° 46′, k. h. 20° 59′46.766667°N 20.983333°E
Kamut (Békés vármegye)
Kamut
Kamut
Pozíció Békés vármegye térképén
Kamut weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kamut témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

szerkesztés

Békéscsabától északnyugatra, Murony, Mezőberény és Mezőmegyer közt helyezkedik el.

Megközelítése

szerkesztés

Közigazgatási területének keleti szélén végighúzódik, észak-déli irányban haladva a 47-es főút, így Debrecen, Békéscsaba és Szeged irányából is ez a legkézenfekvőbb közúti megközelítési útvonala. Kelet-nyugati irányban a 4644-es út halad át a község területén, Kondoros (Kétsoprony) és a 44-es főút, illetve Békés és a 470-es főút felől is ezen közelíthető meg. Lakott területeit azonban az említett utak egyike sem érinti igazán: azok között csak a 46 167-es számú mellékút halad végig, amelynek kezdő- és végpontja is a 4644-es út egy-egy kereszteződésénél van, a falu keleti és nyugati szélén.

Története

szerkesztés

Kamut nevét már az Árpád-korban említették az oklevelek és a 12. században már templommal rendelkezett.[3]

A mai Kamut határában, (tőle DNy-ra és ÉNy-ra), két Árpád-kori templom maradványa is előkerült.[4] A középkori okmányok alapján két Kamut is volt egymás mellett: Kis- és Nagy-Kamut.[5]

1295-ben Kamawlth, Kamaulther neveken említették, ekkor Theodor fia, Pethe volt a település birtokosa.

1469-ben Békés vármegye itt tartotta egyik törvényszéki gyűlését. A 15. században itt volt a központja a Kamuthy családnak, mely a Békés vármegyei nevesebb birtokos családok közé tartozott.[6]

A fénykorát a 16. század első felében élhette. Ekkor a vármegye a közgyűléseit itt tartotta.[7] 1517-től 1552-ig a vármegye székhelye volt.[8]

A település később, a török időkben és később is többször elpusztult, azonban mindig újraépült.

A 17. század végén református vallású oláhok (románok) lakták.[9]

1705-ben a rácok (szerbek) pusztították el.[10] 1731-ben még fel lehetett fedezni az egykori templomnak némi maradványait, s a faluban kb. 30 ház volt.[11]

A valamikori két Kamut helyett már csak egy, egységes kamuti pusztát ismertek. Ennek nagyobb részét (a régi Kis-Kamut falu határát egészen, s a régi Nagy-Kamut határának nagy részét) 1770 előtt Békés városához csatolták.[12]

A 19. század végén pusztaként említették.[13] Ekkor semmi épület nem volt már itt.[14]

A mai Kamut 1949-1950-ben létesült.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Laurinyecz Pál (független)[15]
  • 1994–1998: Laurinyecz Pál (független)[16]
  • 1998–2002: Laurinyecz Pál (független)[17]
  • 2002–2006: Laurinyecz Pál (független)[18]
  • 2006–2010: Balog Imréné (független)[19]
  • 2010–2014: Balog Imréné (független)[20]
  • 2014–2019: Balog Imréné (független)[21]
  • 2019–2024: Balog Imréné (független)[22]
  • 2024– : Vetési Erika (független)[1]

Népesség

szerkesztés
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1050
1032
983
942
940
927
201320142021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[23]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,5%-a magyarnak, 0,2% németnek, 0,8% szlováknak mondta magát (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 14%, református 30,3%, evangélikus 3,9%, felekezeten kívüli 34,4% (14,5% nem nyilatkozott).[24]

2022-ben a lakosság 93,7%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% szlováknak, 0,2% németnek, 0,2% lengyelnek, 0,1-0,1% ukránnak, cigánynak és románnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 17,2% volt református, 8,6% római katolikus, 2,7% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 2,1% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 39,5% felekezeten kívüli (29% nem válaszolt).[25]

Nevezetességei

szerkesztés

Források

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Kamut települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 8.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ SZATMÁRI I.: Árpád-kori templomok Kamuton. [Árpádenzeitliche Kirchen in Kamut]. ArchÉrt 121-122 (1994-95)
  4. ↑ ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ 121-122. ÉVFOLYAM (1994-1995) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 2.)
  5. ↑ A váradi püspökség története 3. Egyházak (Nagyvárad, 1884) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 2.)
  6. ↑ Békés vármegye hajdana. I. Történelmi rész (Pest, 1870) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 2.)
  7. ↑ Békés vármegye hajdana. I. Történelmi rész (Pest, 1870) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 2.)
  8. ↑ Békésvármegye története. II. kötet (1896) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 2.)
  9. ↑ Békésvármegye története. II. kötet (1896) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 2.)
  10. ↑ Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. I. Történelmi rész (Pest, 1870)Békés vármegye egyes helyei, városok, faluk, puszták
  11. ↑ Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet (1896) II. könyv. Különös rész. Az egyes városok községek továbbá a birtokos és nemes családok története I. szakasz. Az egyes városok és községek története, 235. o.
  12. ↑ Békésvármegye története. II. kötet (1896) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 2.)
  13. ↑ Magyar Lexikon 10. Julianus-Könyvnyomtatás (Budapest, 1882) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 2.)
  14. ↑ Békés vármegye hajdana. I. Történelmi rész (Pest, 1870) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 2.)
  15. ↑ Kamut települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  16. ↑ Kamut települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 27.)
  17. ↑ Kamut települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  18. ↑ Kamut települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  19. ↑ Kamut települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  20. ↑ Kamut települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  21. ↑ Kamut települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  22. ↑ Kamut települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 31.)
  23. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  24. ↑ Kamut Helységnévtár
  25. ↑ Kamut Helységnévtár
  26. ↑ Index park Kamuton

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kamut_(település)&oldid=27430925”