A stílus görög eredetű szó, amely a latin nyelven keresztül terjedt el világszerte. Eredetileg egy betűvetésre használt eszköz volt.[1] Manapság mindennemű közlés kifejezésmódját is értjük rajta.

JelentéseiEdit

Előfordul a szó tágabb értelmében is, amikor bármely művészeti ágba tartozó műalkotás művészi formanyelvéről beszélünk. Lehet átfogó jelentésű, mint korstílus és lehet szűkebb értelmezése az egyéni kifejezésmód kapcsán (viselkedésmód, cselekvésmód).

A stílust befolyásolja az közlő egyénisége, lelki állapota, az közlő és a hallgató viszonya. A közlésfolyamat minden tényezője hatással van a stílusra, háromnak azonban kiemelkedő a szerepe: a valóságnak, a közlőnek és a hallgatónak. A közlést folytatónak oly módon kell megfogalmaznia mondanivalóját, hogy a szándéka hatást tegyen a befogadóra. Ennek legfőbb feltétele a közlő és a befogadó feltételezett egyező intelligenciaszintje.

A nyelv és a stílus kapcsolatát az a körülmény is jelzi, hogy a szótárban igaz több jelentése is van a szavak egy részének, de a szövegbe helyezve már csak egy jelentésük érvényesül. Minden nyelvi elemnek van tehát egy, a szavak fogalmi jelentéséből adódó elsődleges jelentése (denotatív). Erre épülhet a kialakuló másodlagos érzelmi-hangulati-gondolati többletjelentés. Ez a stílusban végbemenő jelentésgazdagító folyamat (konnotáció). A másodlagos jelentés mindig hozzáadódik az elsődlegeshez. A stílus kifejezőerején, expresszivitásán azt is értjük, hogy mennyire közvetíti az érzelmeket, hangulatokat, a képzelet és a gondolatok mozgását. A stílus valamilyen módon mindig kifejezi a beszélő személyes kapcsolatát a témával, tartalommal.

Egyéb művészeti stílusokEdit

Ezek különbözőek lehetnek mind témájukat, mind eszközeiket tekintve.

Építészeti stílusokEdit

Az ókori Egyiptom építészeteEdit

Kína építészeteEdit

Európa építészeteEdit

Zenei stílusokEdit

Festészeti stílusokEdit

Európa festészeteEdit

Japán művészeteEdit

Kína művészeteEdit

JegyzetekEdit

  1. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás (Könyvtár és információtudományi szakfolyóirat) (magyar nyelven). Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 2004 (Hozzáférés: 2012. január 22.)

ForrásokEdit