Makfalva (románul Ghindari, németül Eicheldorf) falu Romániában, Maros megyében, Makfalva község központja. A Kis-Küküllő középső szakaszának egyik legjelentősebb települése.

Makfalva (Ghindari)
Makfalva észak felől nézve
Makfalva észak felől nézve
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
KözségMakfalva
Rang községközpont
Irányítószám 547265
Körzethívószám 0265
SIRUTA-kód 117051
Népesség
Népesség1577 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság1405 (2011)[2]
Népsűrűség21,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság380 m
Terület74,88 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Makfalva (Románia)
Makfalva
Makfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 30′, k. h. 24° 55′Koordináták: é. sz. 46° 30′, k. h. 24° 55′
Makfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Makfalva témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

 
A Kis-Küküllő völgye Makfalvánál

Erdőszentgyörgytől 10 km-re északkeletre a Kis-Küküllő folyó jobb partján fekszik, Szováta felé. 380 m-es tengerszint feletti magasságban terül el.

Nevének eredeteSzerkesztés

A tatárjáráskori Maka várának az őrsége fokozatosan letelepedett a vár keleti részének közelében, Váruta tövében. Ezzel lerakta egy település alapját, amelyet Maka falvának neveztek. A település nevéből, egy magánhangzó lemorzsolódásával alakult ki a végleges neve Makfalva. Ez egyben azt is megcáfolja, hogy Makfalva valaha is a „makk” szóról kapta volna a nevét.[3]

TörténeteSzerkesztés

Területe ősidők óta lakott. Környékén népvándorláskori sáncnyomok kerültek elő. Határában a 420 m magas Várhegyese tetején van Maka várának romja. A vár kisebb erőd, vagy őrtorony lehetett, melynek őrsége a Váruta tövében telepedett le. Ez a kis telep tűz martaléka lett. Ezután a falu a Kis-Küküllő partjára települt, majd egy földcsuszamlás után a folyó jobb partján állapodott meg. A 14. század végén egy tűzvész teljesen elpusztította. 1827-ben négy országos hetivásárjogot nyert, a 19. század végén járási székhely volt. 1910-ben 1821 lakosa 3 kivételével magyar anyanyelvű volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott.

1950–ben épült a helyi Lenfeldolgozó üzem, amely 450–500 dolgozó számára biztosított megélhetést. A községközponthoz tartozó falvakból (Kibéd, Hármasfalu, Szolokma, Székelyabod, Cseje) naponta 100–120 munkás ingázott erre a munkahelyre. Sajnos, ezen lenüzem működéséről is csak múlt időben lehet beszélni.

A Lenüzem megváltoztatta a település arculatát. Módosult a lakosság társadalmi összetétele: - a mezőgazdasági dolgozók mellett megjelent a munkásság. Az egykori fazekas családok leszármazottai itt kerestek munkahelyet. Jelentős helyet foglaltak el a község gazdasági életében a néptanács és fogyasztási szövetkezet mellett működő olyan kisipari létesítmények, mint a kőműves csoport, szűcs szekció, asztalos részleg, cipész műhely, állami malom. A vasútállomás, posta, egészségügyi rendelő, állatorvosi rendelő, művelődési otthon, és a községi könyvtár. Ezen középületek ma is léteznek, kivéve a vasútállomást. A kisipari létesítmények már nem találhatóak meg, csak a cipészműhely. A malom is magánkézbe került és az üzletek is, amelyek a faluban találhatóak.

Makfalva legígéretesebb fejlődése az 1970-es évektől az 1980-as évek közepéig tehető, amikor a falu teljes lakossága dolgozhatott a Lenfeldolgozó üzem egységeiben, a modern technológiára épült szarvasmarha telepen (ún. Complex), a mezőgazdaságban, valamint a közeli Szováta építkezésein (szállodák építése). Ebben az időszakban épült az új művelődési ház (Kultúrház), a tekepálya és több társasház, valamint iskola, óvoda bővítése új sportpálya, tornaterem, állatorvosi rendelő és más beruházások. Ezen időszakban történt a telefonvonalak kiépítése is, amely országos szinten is ritkaságnak számított köszönhetően az akkori községi vezetésnek, személyesen Szőcs Pál-nak elnök 1974-1987. Meg kell említeni ezen időszak országos ismeretségre is szert tevő iskolai énekkar és népi tánc csoportjának kimagasló sikereit (országos II. és III. díj) köszönhetően Gál László iskolaigazgatónak, a csoport tanítómesterének. Ez a fejlődés meglátszott a portákon (egyéni ingatlanokon) amelyek rendben tartása a tulajdonosok büszkesége volt. A házak előtt, virágok pompáztak, a Községháza (Néptanács) előtt rózsakert díszelgett,a fenyők, labdarózsa bokrok és orgonafák árnyékában, melyet az korábbi elnök Kálmán Imre idejében telepítettek (több mint 5000 tő),

LakosságaSzerkesztés

 
Polgármesteri hivatal
 
Iskola
 
A makfalvai református templom

1992-ben, a községközpont 1525 lakosából 1471 magyar, 34 cigány és 20 román volt.

A 2002-ben tartott népszámlálás adatai Makfalva községben:

Makfalva község etnikai megoszlása (2002)
Nemzetiség Népesség (fő)
Magyarok 4962
Cigányok 82
Románok 29
Ukránok 2
Németek 1
Összesen 5076
Makfalva község felekezeti megoszlása (2002)
Vallás Népesség (fő)
Református 4391
Római katolikus 258
unitárius 152
Adventista 129
Ortodox 29
Görögkatolikus 13
Pünkösdista 12
Baptista 7
Evangéliumi 7
Evangélikus/lutheránus 1
Más vallású 68
Felekezeten kívüli 8
Nem válaszolt 1

LátnivalókSzerkesztés

  • Mai református temploma 1925 és 1928 között épült, miután az előző kettő földcsuszamlás, illetve 1921-ben földrengés áldozata lett.
  • A helyiek ezt tartják Dózsa György szülőhelyének Dálnokkal szemben. A Dósa-udvarház 1813-ban épült, benne néprajzi múzeum van.
  • A Wesselényi-iskola telkét 1834-ben vásárolta Wesselényi Miklós és a falunak ajándékozva 1836-ban iskolát építtetett rajta.
  • Fazekasfalu falumúzeummal, fazekasedényei messze földre eljutottak. Híres szobrászművész Vass Áron. Szobrai főleg népi motívumokat elevenítenek meg.

Híres emberekSzerkesztés

TestvérvárosokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
  3. G. A. Béla „Makfalva” című kötete alapján.

Külső hivatkozásokSzerkesztés