Főmenü megnyitása

Az 1979–2006 között üzemelő kabai cukorgyár a magyarországi rendszerváltáskor működő 12 cukorgyár közül a legújabb és a naponta 10 500 tonna cukorrépa feldolgozására alkalmas berendezéseivel a legnagyobb volt.[1][2]

Névváltozatok
Időszak
Név
1979–1991Hajdúsági Cukorgyár
1991-2002Kabai Cukorgyár Rt.
2002-2006Eastern Sugar Zrt.

TörténeteSzerkesztés

A cukorgyárat állami vállalatként alapították, és az államadósság ellentételezéseként lengyel kivitelezők építették fel.[3] Az infrastruktúra kiépítése 1974-ben megkezdődött, a 129 millió rubel értékű építési szerződést azonban csak 1976-ban sikerült aláírni. Az alapkő letétele 1977. július 21-én történt, ezt követően 26 hónap alatt épült fel a gyár, és 1979. szeptember elején megindult a próbaüzem. Az eredeti tervek szerint a gyár feldolgozási kapacitása 6000 tonna répa / nap lett volna, de ezt a szintet csak 1986-ra sikerült elérnie. A tervezett 750–800 fős létszámmal szemben 1980-ban 962-en dolgoztak itt.[4]

1991. március 1-jén a brit Tate&Lyle cég és az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) közötti szerződés alapján megalakult a Kabai Cukorgyár Rt. Ebben a részvények 34,6%-a és az irányítás a brit cég kezében volt, továbbá elővételi joggal is rendelkezett az ÁVÜ részvényeit illetően.[5]

1997-ben a Kabai Cukorgyár Rt. megvásárolta a Magyar Cukorgyártó és Forgalmazó Részvénytársaságtól a sarkadi és mezőhegyesi cukorgyárakat; a tranzakciót a Gazdasági Versenyhivatal 4/1998. VJ számú döntésével engedélyezte.[6] A megvásárolt két gyárat 1998-ban bezárták.[7][8]

2004-ben, Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásakor a társaság éves cukorkvótája 18 093 tonna volt, ezzel a belföldi piac 26,9%-át fedte le. Az Európai Unió cukorpiaci rendtartásának reformja következtében 2006 októberében a tulajdonos elhatározta valamennyi répacukorgyárának bezárását, Magyarország mellett Szlovákiában és Csehországban is,[9] ezzel Kabán mintegy 200 dolgozó munkahelye szűnt meg.[3][10] A bezárás után azt tervezték, hogy a gyár területén épül meg Magyarország első bioetanol-gyártó üzeme,[11] ám erre nem került sor.[12]

2013 januárjában egy cukorrépa-termelőkből álló befektetői csoport vette meg a cukorgyári ingatlant.[13]

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Ágazati tanulmány a cukoriparban folyó szociális párbeszédről[halott link], Szociális és Munkaügyi Minisztérium, 2002. január 23.
  2. Zuckerwirtschaft Europa 2007. Bearbeitet von Jürgen Bruhns, Oliver Baron, Karsten Maier. 53. Jahrgang. Berlin: Verlag Dr. Albert Bartens KG. 2006. 289. oldal. ISBN 978-3-87040-111-5
  3. a b Györki Gizella: A magyar cukoripari verseny helyzete az európai és a globális piaci környezetben Archiválva 2009. november 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, http://www.gvh.hu/
  4. Borbély Ákos – Monory Zénó – Tömördi Máté: Volt egyszer egy cukoripar: A cukorgyártás két évszázada Magyarországon. Budapest: Akadémiai. 2013. 384–387. o. ISBN 978 963 05 9446 2  
  5. JELENTÉS a cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság vizsgálatának eredményéről. Budapest. 2011. december 28.
  6. A Gazdasági Versenyhivatal 4/1998. VJ számú döntése
  7. Bezár a mezőhegyesi cukorgyár[halott link], HVG. 1998. március 21.
  8. Keserédes emlékezés a néhai cukorgyárra Sarkadon, www.hir6.hu
  9. Borbély Ákos – Monory Zénó – Tömördi Máté: Volt egyszer egy cukoripar: A cukorgyártás két évszázada Magyarországon. Budapest: Akadémiai. 2013. 461. o. ISBN 978 963 05 9446 2  
  10. Bezárás vár a kabai cukorgyárra Archiválva 2014. május 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, Népszabadság, 2006. október 11.
  11. Kabán épül az első magyar bioetanol üzem, Népszabadság, 2007. április 13.
  12. Egyelőre üresen áll a kabai cukorgyár helye, http://www.mr1-kossuth.hu, 2008. augusztus 31.
  13. Magyar kézben a kabai cukorgyár Archiválva 2013. március 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, Hajdú Online, 2013. január 14.

További információkSzerkesztés