Gyár
A gyár nagyobb számú munkásoknak egy megfelelő nagyobb helyiségben (tehát nem otthon) iparcikkeknek gépek segítségével nagyban és kiterjedtebb piac számára való előállítás céljára szolgáló egyesítése olyan vállalkozó részéről, aki mint tőkés a vállalathoz szükséges termelési eszközökkel rendelkezik, maga csak a vezetésre szorítkozik, a technikai munkában azonban ritkán vesz részt.
,_Zichy%C3%BAjfalu_04.1..JPG)
| Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
| Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
A gyár fogalmának meghatározása függ a termelés módjától, a használt eszközöktől, a munkások számától, az eladás rendszerétől és a tőke nagyságától. Ahol könnyebben vagy statisztikai felvételek céljából szükségessé vált a fogalom meghatározása, leginkább a munkások számából indultak ki, mint a legkényelmesebb meghatározási módból, azonban a munkások számát tekintve ismét nagy eltérés van a felfogásban; egyesek szerint 20, míg mások szerint 50 főnél kezdődik a gyár. Nagy gyárnak neveztek olyan üzemeket, melyekben gépeket használnak.
Története MagyarországonSzerkesztés
A gyárak létesítésének nagy lökést adott az iparügyről szóló 1872[1]Magyarországon a kereskedelemügyi minisztérium által 1893-1894-ben eszközölt felvételek szerint 3713 gyár volt, nem számítva ide a szélmalmokat és a 10 lóerőnél kevesebb erővel bíró kis vízimalmokat és fűrésztelepeket.
ForrásokSzerkesztés
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X [1]
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Archivált másolat. [2016. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 3.)