Kabai meteorit

Magyarországon, Kabán 1857-ben becsapódott meteorit
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. május 21.

A kabai meteorit egy 2579 g tömegű kő,[2] amely 1857. április 15-én este 10 óra körül csapódott be Kaba határában. A nagyjából cipó alakú meteorit legnagyobb átmérője 16,4, legkisebb 10 centiméter, magassága 10,8 centiméter. Földet ért tömege kb. 4 kilogramm lehetett. A Meteoritical Bulletin-ben nyilvántartott hivatalos neve: Kaba.[3][4]

Kabai meteorit – Bal oldalon a megtalálását követően készült rajzokon, a jobb oldalon pedig a rajzokhoz hasonló helyzetben készült fotókon napjainkban. A nyíl egy CAl (kalcium-alumínium-oxid) zárványra mutat. Nagy Mihály tanulmányából[1] Fotó: Nagy Sándor

Az első meteorit, amelyben szerves anyagot mutattak ki. Széntartalma 2 tömegszázalék.  A viszonylag nagyméretű kondrumokat tartalmazó CV3 típusú szenes kondrit aránylag ritka a meteoritok közt. Már az első leírás (1858) is utal rá, hogy „a delejtűre élénk hatással van".[5]”Ezt egy új, részletesebb kutatással sikerült bizonyítani.[6] Kozmológiai tanulmányozása a Naprendszer keletkezésének időszakáról kínál anyagában őrzött információkat.[7]

Története a földbecsapódását követően

szerkesztés

A meteorit lehullását és földbecsapódását Szilágyi Gábor kabai gazda 1857. év április 15-én este tíz óra tájban figyelte meg, majd azt másnap megtalálta, és szomszédjait maga mellé véve kiásta a földből.

A megtalálásakor sértetlen kő csaknem 4 kg (7 font) tömegű lehetett, de aztán nemesfémeket remélve benne, a helyiek megcsonkították. Végül Kaba elöljárói jóvoltából néhány nap múlva a még mindig csaknem 3 kg-os meteorit Debrecenbe, a Református Kollégiumba került,[8] melynek természetrajz tanára, Török József akadémikus volt az első szakember, aki kézbe vehette. 1858. június 7-én, a Magyar Tudományos Akadémián adott róla alapos leírást és bemutatta annak három oldalról készített rajzát, melyek Emmanuel Mariotte fényképei alapján készültek.[9][10] Már az első leírás kitért a borsszem nagyságú fekete golyócskákra, amelyek közül egyesek héjas szerkezetűek. A meteoritnak ezt a kondritos jellegét az akadémikus "páratlan nevezetességűnek" titulálta.

Megtalálása és őrzése helye okán a korabeli híradások „kaba-debreceni lebkő” néven emlegették a meteoritot.[10]

A Kollégium a bécsi császári mineralógiai kabinet követelése ellenére sem adta át a követ, néhány darabkáját azonban elküldték Friedrich Wöhler német vegyésznek, aki két egymást követő évben készítette róla a vegyelemzést.[5][11][12][13] A követ jelenleg is Debreceni a Református Kollégium Múzeumában őrzik, szilánkjai mintegy húsz helyen lelhetőek fel a világban, ezek közt van Arizona, Bécs, Chicago, Kalkutta, London, Moszkva, New York, Róma: Vatikáni Múzeumok, Tübingen és Washington.[4][14]

 
Néhány szenes kondrit képe: Allende, Yukon és Murchison. Közülük az Allende hasonlít a kabai meteorithoz.

A kabaiak minden évben a hullás évfordulóján ünneplik Kaba Városnapját. A hullás valószínű helyét 2009 óta emlékkő hirdeti a 4-es számú főút 193-as kilométere közelében egy dűlőút mentén.[1][15]

A kabai meteorit ásványtani jellemzése

szerkesztés

A CV3 szenes kondritokat Harry McSween (1977), majd Michael K. Weisberg et al. (1997) három alcsoportra osztotta:

(1.) Redukált alcsoportra (pl. Vigarano, Efremovka, Leoville)

(2.) Oxidált Allende típusú alcsoportra (pl. Allende)

(3.) Oxidált Bali típusú alcsoportra (pl. Bali, Kaba, Grosnaja, Mokoia).

Ásványtani összehasonlítás a három alcsoport között

szerkesztés

Mátrix gyakoriság és súly: oxidált Bali > oxidált Allende > redukált CV

Fém : magnetit arány: redukált > oxidált Allende > oxidált Bali

Fayalit-forszterit sor összetétele: red (Fa 32-60) – ox. All (Fa 32-60) – ox. Ba (Fa 10-90)

 
A kabai meteoritban is ilyen átalakulást szenvedtek azok a kondrumok, amelyeket vizes átalakulás ért. Itt egy porfiros kondrum olivinkristályait látjuk, amint a vizes átalakulás mállási peremet képez.

Tiszta fayalit csak az oxidált Bali típusban fordul elő. Filloszilikát is csak az oxidált Bali típusban fordul elő.

Fém: Az oxidált Allende típusban Ni-dús, az oxidált Bali típusban is főleg Ni-dús, a redukáltban Ni-szegény fémet találunk.

A kis Ca-tartalmú piroxén a redukáltakban fordul elő, míg az oxidáltakban Ca–Fe-tartalmú a piroxén. Az oxidált CV3 (ox)A típusű Allendében található még nefelin, szodalit, wollastonit, valamint andradit és grosszulár gránátok. A kabai meteorit a CV3 (ox)B típusba tartozik. Az oxidált A típus az Allende, az oxidált B típus pedig a Bali szenes kondrit meteoritról kapta a betűjelét. Ezeknek nagyobb a porozitása, mint a redukált CV3 (red) típusúaknak.

Metamorfózis

szerkesztés

A fölmelegedéssel együtt járó metamorfózist különböző ásványokon mérték. A földpátokon végzett termolumineszcenciás módszerrel kapott adatok a következők: Kaba, Bali, Axtel, Leoville: 3.0-s fokozatú, (ami azt jelenti, hogy a legkevésbé melegedett fel a szülő égitesten, az Allende, Mokoia és Efremovka: 3.2, míg a Vigarano és a Grosnaja 3.3-as fokozatú.

A Raman spektroszkópiás mérések, olivinek zónássága, a preszoláris szemcsék sűrűsége és más jellemzők alapján más adatsort kaptak a metamorfózis fokára (tehát a 3-as és a 4-es van Schmus–Wood-fokozat közötti altípusra). Az így kapott metamorf altípusok a következők: Kaba: 3.1, Leoville, Vigarano, Efremovka: 3.2 és 3.4 közötti, Grosnaja és Mokoia: 3.6 és a többiek, tehát a Bali, Allende és Axtel nagyobbak mint 3.6. Ilyen összehasonlításban látszik tehát, hogy a Kaba a legkisebb fokozatú termikus metamorfózison átesett CV3 szenes kondrit.

Vizes átalakulás

szerkesztés

Ez a folyamat az oxidált Bali-típusban ment végbe magasabb fokon a vizes átalakulás, amit később hőhatás is érintett, és ennek tanúbizonyságaként filloszilikát, fayalit, magnetit, és szulfid van jelen a szövetben.

Különleges ásványok, zárványok

szerkesztés

A Kaba CAI-tartalma, SiC-tartalma, nanogyémánt-tartalma, nemesgázai is vizsgálatra érdemesek. Mivel a Kaba széntartalma magas (ca. 2.0 tömeg %), ezért a különféle szénmódosulatok vizsgálata is ígéretes. Ilyenek a gyengén grafitizálódott szén és a fullerének. Ezek közül a nanogyémántok vizsgálatát katódlumineszcenciás módszerrel végezték el.

 
Kaba határában, a meteorit valószínű hullás-helyének közelében elhelyezett emlékkő[1] (Fotó: Nagy Mihály)

A CAI-k (kalcium-alumínium-oxid zárványok) a legkorábbi Naprendszerbeli ásványkiválások, koruk 4,567 gigaannum (Ga), azaz 4,567 milliárd év (Allende-mérés). Az őket körülfogó perem (Wark–Lovering-rim) arról tanúskodik, hogy milyen porrétegek milyen hőhatásokkal csapódtak és égtek rá a CAI-kra. A Kaba CAI-ja (fehér zárványa) azért is újra vizsgálatra érdemes, mert Sztrókay Kálmán volt az első, aki a kabai meteoritban a CAI-k ásványos összetételét kimérte és spinellnek találta. Azóta számos ásványkomponens réteges egymásra épülését mutatták ki a CAI-kon.

Sokkoltság

szerkesztés

A Kaba ütközési nyomás által történt átalakultságára a 0–6 fokozatú skálán S1 (shock stage) értéket mérték. A gyenge rétegzettség tanúsítja ezt. A laminált szövetszerkezetet az Eötvös Loránd Tudományegyetemen mérték, az 1995. december 13-i levágás nyomán kapott kabai meteorit mintán. A meteoritnak a Föld légkörén való áthaladása során kialakult jellegzetes, forgásszimmetrikusan kúpos alakját sikerült megmagyarázni, valamint a rétegezettség okát egy új vizsgálati módszerrel (komputertomográfiás átvilágítás) megerősíteni.[16]

Konferencia a kabai meteoritról

szerkesztés

2017 őszén a Debreceni Református Kollégiumban nemzetközi konferenciát tartottak a kabai meteorit kutatásának újabb eredményeiről.[2] Az előadások után a konferencia résztvevői megtekintették A Kaba-kő titka tudománytörténeti színjátékot kabai színjátszók előadásában.[17] A konferencia huszonkét előadásának anyaga könyv alakban is megjelent.[2]

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
  • McSween H. Y. (1977): Petrographic variations among carbonaceous chondrites of the Vigarano type. Geochimica et Cosmochimica Acta, 41, 1777–1790;
  • McSween H. Y., Richardson S. M. (1977): The composition of varbonaceous chondrite matrix. Geochimica et Cosmochimica Acta, 41, 1145–1161;
  • Weisberg, M. K.; Prinz, M.; Clayton, R. N.; Mayeda, T. K. (1997): CV3 Chondrites: Three Subgroups, Not Two. Meteoritics & Planetary Science, 32, page A138-A139
  • Bérczi Sz. (2007): A Naprendszer égitestjeinek fejlődése. A kisbolygók. Fizikai Szemle. 57/3. sz. 88-94.
  • Bérczi Sz., S. Józsa, Zs. I. Kovács, B. Lukács, Gy. Szakmány (2004): Studies of the Thermal Evolution of a Chondritic Asteroidal Body: Synthesis from the Antarctic Meteorite Thin Section Set of the National Institute of Polar Research, Tokyo. Acta Mineralogica et Petrographica, Szeged, XLV/2. 55-60.
  • Bérczi Sz., Holba Á., Lukács B. (1999): Splitting of the two Wiik lines in the Urey-Craig field: C-s are related to H-s like as LL-s are related to L-s. (Statistical Analyses of the NIPR dataset: VII). 24th NIPR Symposium Antarctic Meteorites, Tokyo, p. 9-11.
  • Bérczi Sz. (2001): Kis Atlasz a Naprendszerről (1): Planetáris és anyagtérképek holdkőzetekről, meteoritekről. UNICONSTANT. Püspökladány (ISBN 963-00-6314-X Ö, ISBN 963 00 6315 8)
  • Nagy M. (2008): A kabai meteorit. The meteorite of Kaba. Debreceni Református Kollégium. Debrecen. (ISBN 978-963-9322-16-5) 29–33.o.; 79–80.o.
  • Bérczi Szaniszló, Gucsik Arnold, Hargitai Henrik, Józsa Sándor, Kereszturi Ákos, Nagy Szabolcs, Szakmány György (szerk. Bérczi Szaniszló) (2008): Kis atlasz a Naprendszerről (11): Kőzetszövetek a Naprendszerben. ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport, Budapest (ISBN 978-963-284-034-5)
  • Lukács B., Bérczi Sz. (1996): Competition of C and H2O for Fe in E, H, and C chondrites. 21th Symp. Antarctic Meteorites, Tokyo, NIPR, 90-92.o.
  • Lukács B., Holba Á., Bérczi Sz. (1999): Gradistic vs. Cladistic Views in the Classification of Chondrites: The (L, H) Dichotomy and the Missing L/LL Precursors. (NIPR Statistics VI.) In Lunar and Planetary Science XXX, Abstract #1337, Lunar and Planetary Institute, Houston (CD-ROM)
  • Nagy M., Bérczi Sz. (2018): Régi és új eredmények összekepcsolása a kabai meteorit kutatásában: A test réteges szerkezete a SEM és a CT felvételeken. Linking Old and New Results in Kaba Meteorite Research: Layered structure of the meteorite body on SEM and CT images. IN: Átfogó kutatások a kabai meteoriton. Comprehensive research on Kaba meteorite. Acta Geoscientia Debrecina 1. különszám (Debreceni Egyetemi Kiadó) 91-96. o.
  • Lux, G., Keil, K., Taylor, G.J. (1980): Metamorphism of the H-group chondrites: implications from compositional and textural trends in chondrules. Geochimica et Cosmochimica. Acta, 44, 841-855.
  • Átfogó kutatások a kabai meteoriton. Comprehensive research on Kaba meteorite. Acta Geoscientia Debrecina 1. különszám. Debreceni Egyetemi Kiadó (2018).  A kötet szerkesztői: Nagy Mihály – Rózsa Péter – McIntosh Richard William (ISSN 1788-4497, ISBN 978-963-318-053-2)
  • Nagy M., Nagy S. (2018) A kabai meteorit leírása részletgazdag fényképek alapján Description of Kaba meteorite based on detail rich photographs. IN: Átfogó kutatások a kabai meteoriton Comprehensive Research on Kaba Meteorite (Debreceni Egyetemi Kiadó) 7180.o.
  • McIntosh R. W., Nagy M., Smith C., Almeida N. (2018): A kabai meteorit története Londonban. History of the Kaba Meteorite in London. IN: Átfogó kutatások a kabai meteoriton. Comprehensive Research on Kaba Meteorite. Acta Geoscientia Debrecina 1. különszám. Debreceni Egyetemi Kiadó. 239-249. o.
  • Török J. (1882): A Magyar Birodalom meteoritjei (I. rész). Természettudományi Közlöny, 14, 435–442,
  • Sztrókay K., Tolnay V., Földváriné Vogl M. (1961): Mineralogical and chemical properties of the carbonaceous meteorite from Kaba. Acta Geol. Hung. 7, 17.
  • Koch S., Sztrókay K. I: (1967): A szilikátmeteoritok ásványos és vegyi alkatának fejlődéses változásai. Földtani Közlöny 1967
  • Nagy M. (2018): Dokumentumok a kabai meteorit történetéből. Documents from the history of Kaba meteorite. IN: Átfogó kutatások a kabai meteoriton. Comprehensive Research on Kaba Meteorite. Acta Geoscientia Debrecina 1. különszám. (Debreceni Egyetemi Kiadó) 195-237.o.

További információk

szerkesztés
 
A kabai meteorit rajza. Készítette Bérczi Szaniszló a Debreceni Református Kollégiumban.
  1. a b c Nagy M. Emlékezetnek okáért: Kő hirdeti a kabai meteorit hullásának helyét. Református Tiszántúl XVII. 2009/3. 8. o.
  2. a b c Átfogó kutatások a kabai meteoriton. Comprehensive research on Kaba meteorite. Acta Geoscientia Debrecina 1. különszám (Debreceni Egyetemi Kiadó) A kötet szerkesztői: Nagy Mihály– Rózsa Péter – McIntosh Richard William. 2018.
  3. Adatai a Universities Space Research Association honlapján
  4. a b Nagy M. (2008): A kabai meteorit. The meteorite of Kaba. Debreceni Református Kollégium. Debrecen. (ISBN 978-963-9322-16-5) 29–33.o.; 79–80.o.
  5. a b Mészáros S., Nagy M., Vass Á. (2018): A kabai meteorit egyes mágneses tulajdonságai. Some magnetic properties of Kaba meteorite. IN: Átfogó kutatások a kabai meteoriton. Comprehensive Research on Kaba Meteorite. Debreceni Egyetemi Kiadó. 97-104. o.
  6. McIntosh R. W., Nagy M., Smith C., Almeida N. (2018): A kabai meteorit története Londonban. History of the Kaba Meteorite in London. IN: Átfogó kutatások a kabai meteoriton. Comprehensive Research on Kaba Meteorite. Acta Geoscientia Debrecina 1. különszám. Debreceni Egyetemi Kiadó. 239-249. o.
  7. Nagy Mihály (2022): A hit és a tudomány határán (2. javított, bővített kiadás) Tiszántúli Református Egyházkerület. Debrecen. (ISBN 978-615-6318-00-8) 96.o.
  8. ACTA GEOSCIENTIA DEBRECINA - Volume 13-14 formerly Geology, Geomorphology, Physical Geography Series Kiadja – Published by: Debrecen University Press Printed by Fábián Dep. Co. in 2022 (170.o.) ISSN 2939-7243
  9. Nagy M., Nagy S. (2018) A kabai meteorit leírása részletgazdag fényképek alapján Description of Kaba meteorite based on detail rich photographs. IN: Átfogó kutatások a kabai meteoriton Comprehensive Research on Kaba Meteorite (Debreceni Egyetemi Kiadó) 7180.o.
  10. a b Török József: Értesítés a kaba-debreceni lebkőről. Magyar Akadémiai Értesítő (1858) XVIII. 313–318.o.
  11. Bérczi Sz. : A Naprendszer égitestjeinek fejlődése. A kisbolygók. Fizikai Szemle. 57/3. sz. (2007) 88-94.o.
  12. Bérczi Sz., S. Józsa, Zs. I. Kovács, B. Lukács, Gy. Szakmány: Studies of the Thermal Evolution of a Chondritic Asteroidal Body: Synthesis from the Antarctic Meteorite Thin Section Set of the National Institute of Polar Research, Tokyo. Acta Mineralogica et Petrographica, Szeged, XLV/2. (2004) 55-60.o.
  13. Nagy M., Kirsch É. (2007): A Kaba-kő titka. Tudománytörténeti színjáték. Református Tiszántúl kiadványai 3. kötet.
  14. McIntosh R. W., Nagy M., Smith C., Almeida N. (2018): A kabai meteorit története Londonban. History of the Kaba Meteorite in London. IN: Átfogó kutatások a kabai meteoriton. Comprehensive Research on Kaba Meteorite. Acta Geoscientia Debrecina 1. különszám. Debreceni Egyetemi Kiadó. 239-249. o.
  15. A dűlőút a Google Utcaképen
  16. Nagy Mihály - Bérczi Szaniszló. (2018) Régi és új eredmények összekapcsolása a kabai meteorit kutatásában: A test réteges szerkezete a SEM és a CT felvételeken. Linking Old And New Results in Kaba Meteorite Research: Lyered structure of the meteorite body on SEM and CT image. IN: Átfogó kutatások a kabai meteoriton. Comprehensive research on Kaba meteorite. Acta Geoscientia Debrecina 1. különszám (Debreceni Egyetemi Kiadó) A kötet szerkesztői: Nagy Mihály– Rózsa Péter – McIntosh Richard William. p. 91-96
  17. Nagy M. (2018): Dokumentumok a kabai meteorit történetéből. Documents from the history of Kabe meteorite. IN: Átfogó kutatások a kabai meteoriton. Comprehensive Recearch on Kaba Meteorite. Acta Geoscientia Debrecina 1. különszám (Debreceni Egyetemi Kiadó) 195-237. o.