Friedrich Wöhler
Friedrich Wöhler (Eschersheim, ma Frankfurt am Main része, 1800. július 31. – Göttingen, 1882. szeptember 23.) német kémikus.
| Friedrich Wöhler | |
 | |
| Született |
1800. július 31.[1][2][3][4][5][6][7][8][9] Frankfurt am Main[9] |
| Elhunyt |
1882. szeptember 23. (82 évesen)[1][2][3][4][5][6][7][8][10][11] Göttingen[12][13][9] |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhely | Stadtfriedhof Göttingen |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich Wöhler témájú médiaállományokat. | |
ÉletpályájaSzerkesztés
Wöhler az állatorvos és pedagógus August Anton Wöhler fiaként született a ma Frankfurthoz tartozó Eschersheimben. 1820-tól orvosnak tanult a marburgi egyetemen, majd 1821-ben Heidelbergben már kémiát hallgatott. Ugyanitt, 1823-ban elvégezte az orvosi egyetemet. Érdeklődése azonban oly mértékben a kémia felé fordult, hogy egy évvel később már analitikai kémiát hallgatott Stockholmban. Több évig dolgozott Berzelius laboratóriumában Svédországban. 1825-től 31-ig Berlinben tanárként dolgozott, 1828-ban már professzori beosztásban. 1831-től a kasseli politechnikum professzora. 1835-től kezdve haláláig a göttingeni egyetem professzora volt. A Magyar Tudományos Akadémia 1881-ben választotta kültagjává.
EmlékezeteSzerkesztés
Göttingenben a Wöhlerplatzon áll életnagyságú szobra. Halálának 100. évfordulójának alkalmából a német posta emlékbélyeget adott ki.
Eredményei a szerves kémiábanSzerkesztés
1824-1828-ig tartó kutatásaival igazolta állítását, mely szerint szervetlen anyagból elő lehet állítani szerves anyagot. Szervetlen diciánból hidrolízissel a sóskában is megtalálható oxálsavat nyerte. 1828-ban Wöhlernek sikerült szervetlen ammónium-cianátból a vizelet egyik fontos vegyületét előállítania, a karbamidot. Így sikerült megdöntenie a 18. századbeli tudósok „vis vitalis”, azaz életerő-elméletét.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Académie Nationale de Médecine. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b KNAW Past Members. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven)
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ a b Torinói Tudományos Akadémia
- ↑ a b Bibliothèque interuniversitaire de Santé
- ↑ a b c Torinói Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2020. december 1.)
- ↑ Torinói Tudományos Akadémia
- ↑ Torinói Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2020. december 1.)
- ↑ Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Вёлер Фридрих, 2015. szeptember 28.
- ↑ Award winners : Copley Medal (angol nyelven). Royal Society. (Hozzáférés: 2018. december 30.)
ForrásokSzerkesztés
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Z. Orbán, Erzsébet. V. Szénhidrogének, Kémia 9-10. szakközépiskolásoknak Tankönyv (magyar nyelven). Mozaik Kiadó, 147. o.. ISBN 9789636975937 Archiválva 2013. október 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
