Jöns Jakob Berzelius
svéd vegyész
Jöns Jakob Berzelius (Västerlösa, 1779. augusztus 20. – Stockholm, 1848. augusztus 7.) svéd vegyész. A 19. század első felének legjelentősebbnek tartott személyisége a kémia tudomány területén.
Jöns Jakob Berzelius (Jöns Jacob Berzelius) | |
![]() | |
Született |
1779. augusztus 20.[1][2][3][4][5] Väfversunda[2] |
Elhunyt |
1848. augusztus 7. (68 évesen)[1][2][3][4][5] Stockholm[6] |
Állampolgársága | svéd |
Foglalkozása |
|
Tisztség | seat 5 of the Swedish Academy (1837. december 20. – 1848. augusztus 7.) |
Iskolái | Uppsalai Egyetem |
Kitüntetései |
|
Sírhely | Solnai temető (SO 02 30)[8][9] |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Jöns Jakob Berzelius témájú médiaállományokat. |
ÉletrajzaSzerkesztés
1796-ban orvostant kezdett hallgatni az Uppsalai Egyetemen. 1802-ben orvosi diplomát szerzett, de figyelme a kémia felé irányult. Első kísérleteit Hisinger asszisztenseként Stockholmban végezte.[10] 1810-től a Svéd Királyi Tudományos Akadémia elnökévé, 1818-tól örökös titkárává választották. Károly János király 1818-ban nemesi, 1835-ben bárói rangra emelte.
MunkásságaSzerkesztés
- Ő figyelte meg először, hogy az elektromos áram egyes vegyületek bomlását okozza, azaz felfedezte az elektrolízist.
- Ő vezette be az elemek jelölésére a latin nevük első, illetve – ütközés esetén – első két betűjéből álló vegyjeleket, amelyeket – kis módosítással – máig is használunk.
- Dalton atomelméletének és a saját maga által kidolgozott (később hibásnak bizonyult) elektrokémiai elméletének megalapozását és kiterjesztését szorgalmazta a kémia minden területére.
- 1828-ban korának legpontosabb atomtömeg-táblázatát publikálta.
- Bevezette az allotrópia fogalmát.
- Felfedezett három elemet: a szelént, szilíciumot és tóriumot, valamint Wilhelm Hisinger svéd geológussal közösen egy negyediket is, a cériumot (amit tőlük függetlenül Martin Heinrich Klaproth német vegyész is felfedezett).
- Számos vegyület összetételét meghatározta.
- Több laboratóriumi eszköz és analitikai eljárás bevezetése is Berzelius nevéhez fűződik.
- Rakéták fejlesztése terén is folytatott kutatásokat.
- Hosszú ideig évente publikált összefoglalót a kémia új eredményeiről. Ezt a munkáját németre fordítva is kiadták Jahresbericht über die Fortschritte der physischen Wissenschaften címmel.
- Lärbok i Kemien című tankönyvét több nyelvre lefordították, és hosszú ideig az egyik legfontosabb kémiakönyvnek számított.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b c Jöns Jacob Berzelius (svéd nyelven)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Torinói Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2020. december 1.)
- ↑ Award winners : Copley Medal (angol nyelven). Royal Society. (Hozzáférés: 2018. december 30.)
- ↑ Jöns Jacob Berzelius. (Hozzáférés: 2017. január 4.)
- ↑ 79190, Jacob Berzelius, 2018. december 28.
- ↑ John Gribbin: A tudomány története 1543-tól napjainkig (Akkord Kiadó, Budapest, 2004 - ISBN 963-9429-56-2)
ForrásokSzerkesztés
- Katherine Cullen: Chemistry: the People Behind the Science; Chelsea House Publishers – New York, 2006
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X