Wikipédia

Nagykamarás

magyarországi község Békés vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 14.

Nagykamarás község Békés vármegye Mezőkovácsházai járásában. Közös hivatali székhely, körjegyzőséget alkot Medgyesbodzással és Dombiratossal.

Nagykamarás
Nagykamarás címere
Nagykamarás címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásMezőkovácsházai
Jogállásközség
PolgármesterMohácsi Klaudia (független)[1]
Irányítószám5751
Körzethívószám68
Népesség
Teljes népesség1089 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség31,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület43,1 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 28′, k. h. 21° 07′46.466667°N 21.116667°EKoordináták: é. sz. 46° 28′, k. h. 21° 07′46.466667°N 21.116667°E
Nagykamarás (Békés vármegye)
Nagykamarás
Nagykamarás
Pozíció Békés vármegye térképén
Nagykamarás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykamarás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

szerkesztés

A vármegye délkeleti részén fekszik, Gyulától mintegy 35, Békéscsabától 40 kilométerre. Szomszédai: északkelet felől Kétegyháza és Elek, délkelet felől Lőkösháza, dél felől Kevermes és Dombiratos, délnyugat felől Kunágota, nyugat felől Almáskamarás, északnyugat felől pedig Medgyesegyháza.

Éghajlata

szerkesztés

Éghajlata kontinentális, jellemző a hideg tél és a meleg nyár. Az évi napsütéses órák száma igen magas az országos átlaghoz viszonyítva.

Megközelítése

szerkesztés

Központján végighalad az Orosháza-Kevermes közti 4429-es út, ezen érhető el mindkét végponti település irányából. Kunágotával és Almáskamarással a 4437-es út köti össze, déli határszélét pedig egy egészen rövid szakaszon érinti a 4438-as út is.

Autóbuszjáratokkal a község a környező települések nagy része felől megközelíthető. Vasúti elérése nehézkes: északi határszélén elhalad ugyan a MÁV 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonala, de annak megállási pontja nincs a település területén. A legközelebbi vasútállomás és vasúti megállóhely is Medgyesegyházán található (Medgyesegyháza vasútállomás, Bánkút megállóhely).

Története

szerkesztés

A régi Kamarás község romjain épült. Oklevélben már 1403-ban említették. A török időkben elnéptelenedett. 1841-ben telepítették be újra a környező falvak lakóiból. Egyházjogilag 1847-ig a bánkúti plébánia filiája volt, ekkor egyesítették Almással, majd 1888-ban a két község különvált és Nagykamarás önálló lelkészség lett. 1916-ban plébániai rangra emelkedett. Mai temploma 1883–84 között épült fel. 1995-től 1996 decemberéig mint fília, hozzá tartozott Bánkút. 1996-ban a kevermesi plébános halála miatt az itteni plébánost Kevermesre helyezték és Nagykamarást oldallagos ellátásra Kevermeshez csatolták. 1999-től ismét önálló lett.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Köböl András (független)[3]
  • 1994–1998: Pelle István (független)[4]
  • 1998–2002: Pelle István (független)[5]
  • 2002–2006: Pelle István (független)[6]
  • 2006–2010: Pelle István (független)[7]
  • 2010–2014: Pelle István (Fidesz)[8]
  • 2014–2019: Pelle István (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019–2024: Pelle István (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2024– : Mohácsi Klaudia (független)[1]

Helyi politikai élet

szerkesztés

A 2014–2019-es ciklusban

szerkesztés

A 2014-es önkormányzati választásokon[9] Pelle Istvánt, a Fidesz–KDNP közös jelöltjét választották polgármesterré, így Pelle egyike lett annak a 9 polgármesternek, akik a Mezőkovácsházai járásban (politikai élete) Fidesz-színekben váltak polgármesterré. A község képviselő-testülete a 2010-es választások óta héttagú, a polgármesterrel együtt. A testületből egyedül a polgármester viselt pártszíneket, a képviselők ebben a ciklusban valamennyien függetlenek voltak, így Nagykamaráson értelemszerűen egyetlen frakció sem alakult.

A község 2014–2019 közötti vezetői, azaz a képviselő-testület tagjai:

  • Polgármester: Pelle István (Fidesz-KDNP)
  • Urbán Ferenc József képviselő, alpolgármester (független)
  • Bojtos Tibor képviselő, az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság és a Helyi Értéktár Bizottság tagja (független)
  • Nagy Sándorné képviselő, az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság tagja (független)
  • Karátsonyi András Ferenc képviselő (független)
  • Herédiné Czinge Klára képviselő, a Helyi Értéktár Bizottság tagja (független)
  • Fodor András képviselő, a Helyi Értéktár Bizottság elnöke és az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság elnöke (független)

A községben tehát két bizottság működik, ezek külön-külön is láthatóak lent.

Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság
szerkesztés
  • Elnök: Fodor András
  • Tag: Nagy Sándorné
  • Tag: Bojtos Tibor
Helyi értéktár bizottság
szerkesztés
  • Elnök: Fodor András
  • Tag: Herédiné Czinge Klára
  • Tag: Bojtos Tibor

Kisebbségek

szerkesztés

A községben egy számottevő kisebbség él, a cigányság, akik saját önkormányzattal is bírnak.

Roma Nemzetiségi Önkormányzat:

  • Balogh Menyhértné képviselő, elnök
  • Rafael Melinda Gyöngyi képviselő, elnökhelyettes
  • Németh Miklósné képviselő

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1426
1405
1383
1146
1109
1114
1089
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 2%-a cigány és 2%-a román nemzetiségűnek vallotta magát.[11] A községben a 2010-es évek közepén a cigányság az egyetlen számottevő kisebbség, ők saját nemzetiségi önkormányzattal is rendelkeznek, melynek 3 tagja (elnök, elnökhelyettes, általános képviselő) van.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,5%-a magyarnak, 3,8% cigánynak, 0,5% németnek, 1,4% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45%, református 3,8%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 17,8% (31,7% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,8% románnak, 0,1% németnek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,9% volt római katolikus, 1,8% református, 1,1% evangélikus, 0,3% ortodox, 0,6% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 1,7% egyéb katolikus, 12,5% felekezeten kívüli (50,4% nem válaszolt).[13]

Helyi események, aktualitások

szerkesztés

A községben rendszeresen vegyesáru vásárokat szoktak tartani. Decemberben több program van, gyermekszínházi előadás, karácsonyi játszóház is szokott lenni karácsony előtt Nagykamaráson. Több civil szervezet, társaság is jelen van a községben.

Civil szervezetek, a községi közélet alakítói

szerkesztés
  • Vadásztársaság
  • Nagykamarás Községért Közalapítvány
  • Nagykamarási Fiatalokért Közhasznú Egyesület
  • Horgász Egyesület
  • Nagykamarási Polgárőrség
  • Vöröskereszt nagykamarási szervezete
  • Római Katolikus Egyházközség

Gazdasága

szerkesztés

A községben 24 vállalkozás/egyéni vállalkozó található. Van a községben gazdabolt, ügyvédi iroda kirendeltsége, takarékszövetkezeti kirendeltség, húsbolt, árufuvarozó, tüzép-telep, patika, postafiók, lottózó, de még presszó is.

Ismert személyek

szerkesztés
  • Itt született 1925-ben B. Kovács András állatorvos, egyetemi tanár, az Állatorvostudományi Egyetem rektora (1966–1972).

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Nagykamarás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 14.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Nagykamarás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Nagykamarás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  5. ↑ Nagykamarás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  6. ↑ Nagykamarás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  7. ↑ Nagykamarás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  8. ↑ Nagykamarás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  9. ↑ a b Nagykamarás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 24.)
  10. ↑ Nagykamarás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Nagykamarás Helységnévtár
  13. ↑ Nagykamarás Helységnévtár

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagykamarás&oldid=27445702”