Kaszaper

magyarországi község Békés vármegyében

Kaszaper község Békés vármegye Mezőkovácsházai járásában.

Kaszaper
Vasúttörténeti kiállítás
Vasúttörténeti kiállítás
Kaszaper címere
Kaszaper címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásMezőkovácsházai
Jogállásközség
PolgármesterKun László (független)[1]
Irányítószám5948
Körzethívószám68
Népesség
Teljes népesség1627 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség55,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület33,57 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 28′, k. h. 20° 50′Koordináták: é. sz. 46° 28′, k. h. 20° 50′
Kaszaper (Békés vármegye)
Kaszaper
Kaszaper
Pozíció Békés vármegye térképén
Kaszaper weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaszaper témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Orosháza délkeleti vonzáskörzetében fekszik, a város és Mezőkovácsháza között, utóbbihoz közelebb. Szomszédai: észak-északkelet felől Csanádapáca, kelet felől Nagybánhegyes, délkelet felől Mezőkovácsháza, dél-délkelet felől Végegyháza, délnyugat felől Tótkomlós, északnyugat felé pedig Pusztaföldvár.

Exklávé jellegű településrésze a belterületétől 4, nyugati határszélétől körülbelül 3 kilométerre fekvő Pusztaszőlős, aminek területét minden irányból tótkomlósi külterületek fogják közre.

Megközelítése

szerkesztés

Központján északnyugat-délkeleti irányban végighalad az Orosháza-Mezőkovácsháza közt vezető 4428-as út, rá merőlegesen pedig a Békéscsaba-Makó közti 4432-es út, ezeken minden irányból könnyen megközelíthető. Délkeleti határszélén ér véget a Nagybánhegyes főutcájaként húzódó 4441-es út.

Pusztaszőlős a 4428-as útról érhető el, egy, a 10. kilométere után délnyugat felé kiágazó alsóbbrendű bekötőúton.

Népesség

szerkesztés
A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1990
1959
1933
1707
1662
1627
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,4%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,6% románnak, 0,4% szlováknak mondta magát (15,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33,5%, református 3,4%, evangélikus 2,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 34,6% (25,6% nem nyilatkozott).[3]

2022-ben a lakosság 86,7%-a vallotta magát magyarnak, 1% cigánynak, 0,5% románnak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% szlováknak, szerbnek és lengyelnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,6% volt római katolikus, 3,7% református, 1,9% evangélikus, 0,4% ortodox, 0,2% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 33,2% felekezeten kívüli (38,2% nem válaszolt).[4]

Története

szerkesztés

A kezdetben csak Peregnek nevezett település a jelenlegi nevét csak a 20. században nyerte el, feltehetően a német pereg szó (=hegy) és a Kasza családnév (a falu egykori birtokosai) összevonásából. Kezdetben Kasza-peregként említették, később Kaszaper formában rögzült.

Az első hiteles említés Rogerius mester Siralmas éneké-ben található, e szerint a falu már a tatárjárás korában is létezett, ahol a betörő ellenség ellen „hetven falu népe keresett menedéket”, de a tatárok lerombolták a települést. Közel kétszáz évet kellett várni a „feltámadásra”, az 1400-as években előbb a Kasza, majd a Hunyadi és végül a Kállay család birtokában volt a falu. A Hunyadiak uralmának idején írásos bizonyítékok szerint mezővárossá fejlődött.

1552-ben a török támadás a falut is elpusztította, és bár később újra benépesítették, az 1596-os török-tatár pusztítás alatt teljesen megsemmisült, és az egész környék lakatlan lett.

Ekkoriban terjedt el a Kaszaperpuszta elnevezés, amely területet az idők során több környező településhez csatoltak. 1867-ben önálló községgé alakult.

Az 1920-as években a földreformtörvény végrehajtása során újratelepítették, így került a mai helyére, majd 1926-ban Kaszaper néven önálló nagyközség lett.

A települést 1899-től az Alföldi Első Gazdasági Vasút (későbbi nevén MÁV Alföldi Kisvasút) kötötte össze a mai Mezőkovácsházával és Békéscsabával. A vasúttársaság teljes vonalhálózatának kiépülése után már Orosházán és Gyopárosfürdőn át Rákóczitelepig, illetve Tótkomlóson át Békéssámsonig is el lehetett jutni a kisvasút segítségével. A keskeny nyomközű hálózatot azonban 1963-tól kezdődően felszámolták. Kaszaperről az utolsó vonat 1971-ben indult.

Politikai élete

szerkesztés

Kaszaper község, így képviselő-testülete van, mely héttagú[5] (a polgármesterrel együtt). A község polgármestere 1990-től egy híján 30 évig, 2019-ig Csürhés István (korábban független, majd Fidesz-KDNP jelölt) volt; 2019 októbere óta Kun László.

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Ifj. Csürhés István (MDF-FKgP)[6][7]
  • 1994–1998: Csürhés István (független)[8]
  • 1998–2002: Csürhés István (független)[9]
  • 2002–2006: Csürhés István (független)[10]
  • 2006–2010: Csürhés István (Fidesz)[11]
  • 2010–2014: Csürhés István (Fidesz)[12]
  • 2014–2017: Csürhés István (Fidesz-KDNP)[13]
  • 2018–2019: Kun László (független)[14]
  • 2019–2024: Kun László (független)[1]
  • 2024– :

A településen 2018. március 11-én időközi polgármester-választást tartottak,[14] az előző polgármester lemondása miatt.[15]

Nevezetességek

szerkesztés
  • Vasúttörténeti kiállítás
  • Kaszaperpusztai kopjafa
  • Szent Gellért római katolikus templom
  • Pusztaszőlősi Wenckheim-kúria

Híres szülöttei

szerkesztés
  1. a b Kaszaper települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 22.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Kaszaper Helységnévtár
  4. Kaszaper Helységnévtár
  5. Archivált másolat. [2016. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 30.)
  6. Kaszaper települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. A hivatkozott forrásból legalább egy jelölő szervezet teljes neve nem állapítható meg, a kisgazdapárt ezért itt csak valószínűsített jelölő szervezetként szerepel.
  8. Kaszaper települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  9. Kaszaper települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  10. Kaszaper települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  11. Kaszaper települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  12. Kaszaper települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  13. Kaszaper települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 24.)
  14. a b Kaszaper települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. március 11. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  15. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 25.)

További információk

szerkesztés