Magyar Vöröskereszt Díszjelvénye

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. október 19.

A Magyar Vöröskereszt Díszjelvényét 1922. március 30-án alapíttatott Horthy Miklós kormányzó által azon személy részére, akik a Magyar Vöröskereszt körül, és közjótékonyságból vették ki részüket. Eredetileg három fokozattal került adományozásra 1938. január 7-én még két további fokozattal egészítették ki, illetve a lehetővé vált, hogy a közegészségügy terén szerzett érdemek elismeréséül is adományozhatóvá vált, továbbá a díszjelvény összes fokozatai a háborúban szerzett érdemekért hadi ékítménnyel is adományozhatók.

Magyar Vöröskereszt Díszjelvénye
Adományozza a Magyar Királyság
Típustöbbfokozatú kitüntetés
Státuszmár nem adományozható
Statisztikák
Alapítás dátuma1922. március 30.
Viselési sorrend
Magasabb rangú kitüntetésPolgári Hadi Érdemkereszt I. osztálya
Alacsonyabb rangú kitüntetésVöröskereszt érdemcsillaga

Magyar Vöröskereszt Érdemkeresztje
Magyar Vöröskereszt Érdemkeresztje
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Vöröskereszt Díszjelvénye témájú médiaállományokat.

A Magyar Vöröskereszt Díszjelvény alapszabályai

szerkesztés
  1. . §. A díszjelvény adományozható mindazoknak, akik a Magyar Vörös Kereszt körül, vagy a közegészségügy és közjótékonyság terén érdemeket szereztek. Háborúban szerzett érdemeikért a díszjelvény összes fokozatai hadiékítménnyel adományozhatók.
  2. . §. A díszjelvénynek öt fokozata van, és pedig:

a Magyar Vörös Kereszt érdemcsillaga, a Magyar Vörös Kereszt érdemkeresztje, a Magyar Vörös Kereszt érdemérme, a Magyar Vörös Kereszt ezüst érme és a Magyar Vörös Kereszt bronz érme.

  1. . §. A díszjelvény legfőbb tulajdonosa a mindenkori államfő, aki azt államfői méltóságának esetleges megszűnése után is viselheti.
  2. . §. A díszjelvényt az államfő adományozza a m. kir. miniszterelnök előterjesztésére. A Magyar Vöröskereszt Egylet elnöke kitüntetési javaslatait közvetlenül a m. kir. miniszterelnökhöz nyujtja be. Az előterjesztés, illetőleg adományozás előtt meghallgatandó a kitüntetendőkre nézve az illetékes hatóságok véleménye.
  3. . §. Az érdemcsillag zöld színben zománcozott kereszt, kifelé szélesedő egyenlő hosszúságú szárakkal amelynek közepén fehér színű zománcozott címerpajzs látható a genfi vöröskereszttel. A címerpajzsot Szent István aranyszínezésű koronája díszíti. A zöld kereszt szárai között sugárkévék törnek elő. Ez a kereszt ezüstcsillagra van erősítve, amelynek hátlapján: Crux Rubra Hungarica felírás és az 1922. évszám olvasható. Az érdemcsillag a bal mellre tűzve viselendő.

Az érdemkereszt az ezüstcsillag híján úgy alakban, mint ki vitelben teljesen olyan, mint az érdemcsillag , és szalag nélkül a bal mell alatt viselendő. Az érdemérem tojásdad alakú, zöld zománcú medaillon, arany szegéllyel. A zöld mezőre az apostoli kettős kereszt van fehér zománc kivitelben erősítve, amelynek a közepén a genfi vöröskereszt látható, fölötte Szent István arany színezésű koronájával. A hátlapján ugyancsak Crux Rubra Hungarica felírás és az 1922. év szám olvasható. Az érdemérem háromszögű, közepén keskeny nemzeti színű sávval díszített fehér selyemszalagon a bal mellre tűzendő. Az ezüst és bronz érem az érdemrendnél valamivel kisebb, és természetes (ezüst, illetve bronz) recézett alapon a vöröskeresztes Pajzsot, fölötte Szent István koronájával tünteti fel. Az ezüst és bronz érem szintén háromszögű, közepén keskeny nemzeti színű sávval díszített fehér selyemszalagon a bal mellen viselendő. Nők az érdemérmet, valamint az ezüst és bronz érmet az előírás szerint csokorba kötött szalagon viselik. A hadiékítmény a címerpajzs, vagy vöröskeresztes pajzs alatt egymást keresztező, zöld zománcból készített két tölgyágból áll.

  1. . §. A díszjelvénynek mind az öt fokozata magánalkalmakkor kicsinyített alakban is viselhető, és szalagja külön is feltűzhető.
  2. . §. A díszjelvény tulajdonosait az adományozásról szóló értesítés feljogosítja a kitüntetési jelvény beszerzésére, az ellenérték lefizetése mellett. A külföldi állampolgárok a nekik adományozott díszjelvényt minden ellenérték megtérítése nélkül kapják.
  3. . §. A díszjelvény ellenértékét esetről-esetre a miniszterelnök állapítja meg.
  4. . §. A tulajdonos elhalálozása után a díszjelvény egyik fokozata sem adandó vissza.
  5. . §. A büntető törvényeknek a rendjelek és díszjelvények elveszítésére és viselésére vonatkozó intézkedései a Magyar Vöröskereszt díszjelvényeire, illetve ezek tulajdonosaira nézve is hatállyal bírnak.
  6. . §. A díszjelvénynek mind az öt fokozatára vonatkozó összes ügyeket a miniszterelnökség intézi. A miniszterelnök azonban az adományozásra vonatkozó előterjesztésen kívül az egész ügykört, vagy annak egy részét a bármikor történhető visszavonás kikötésével a Magyar Vöröskereszt Egylet elnökére is átruházhatja.[1]
 
Magyar Vöröskereszt Érdemérme hadidíszítménnyel

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés