Répcelak

magyarországi város Vas megyében

Répcelak város Vas megye Sárvári járásában.

Répcelak
Répcelak.JPG
Répcelak címere
Répcelak címere
Répcelak zászlaja
Répcelak zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásSárvári
Jogállás város
Polgármester Szabó József (MSZP)[1]
Irányítószám 9653
Körzethívószám 95
Népesség
Teljes népesség2625 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség190,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,82 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Répcelak (Magyarország)
Répcelak
Répcelak
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 25′ 010″, k. h. 17° 01′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 010″, k. h. 17° 01′ 01″
Répcelak (Vas megye)
Répcelak
Répcelak
Pozíció Vas megye térképén
Répcelak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Répcelak témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Kisalföld déli részén fekszik, a Rábával itt párhuzamosan futó Répce jobb parti oldalán.

A szomszédos települések: észak felől Csánig, kelet felől Rábakecöl, dél felől Nick, délnyugat felől Vámoscsalád, északnyugat felől pedig Répceszemere. Közigazgatási határa a fentieken túlmenően, észak felől egy rövid szakaszon érintkezik Dénesfa területével is.

MegközelítéseSzerkesztés

KözútSzerkesztés

A város központján keresztülhalad a RédicsZalalövőSzombathelyCsornaMosonmagyaróvár útvonalon húzódó 86-os főút, lakott területétől pár száz méterre délre pedig elhalad az M86-os autóút – melynek itt csomópontja is van –, az ország távolabbi részei felől ezért ezek a legfontosabb közúti elérési útvonalai.

A környező kisebb települések közül déli szomszédaival, és azokon keresztül Rábapaty községgel a 8447-es út, Dénesfa déli határszélével pedig a 8615-ös út köti össze; Csánigra az utóbbiból kiágazó 86 124-es számú mellékút vezet. Állami közútnak számít még a város területén, a keleti határszélen a 86-os főút egy régi – nyomvonal-korrekció miatt felhagyott – szakasza, 86 803-as útszámozással, valamint a 8614-es út, amely egy rövid szakaszon érinti az északi határszélét.

Autóbusz-közlekedése jó, több dél- és nyugat-dunántúli várossal és a környező településekkel kötik össze rendszeres járatok

VasútSzerkesztés

A települést a hazai vasútvonalak közül a Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Répcelak vasútállomásra elsősorban Csornáról és Szombathelyről, ritkábban Hegyeshalomról érkeznek személyvonatok, de megállnak a Budapestről Győrön át Szombathelyre közlekedő IC-vonatok is. Az állomás a város belterületének nyugati szélén helyezkedik el, közúti elérését a 86-os főútból kiágazó 86 317-es számú mellékút biztosítja.

TörténeteSzerkesztés

Területéről bronzkori és késő vaskori települések nyomai is előkerültek. Újabb kutatások szerint a 11. században egy kisebb erődítmény is létesült a mai település határában.

Első okirati említése Lak néven, 1390-ből ismert, akkor jellemzően kisnemesi település lehetett. A jobbágyok nagy része a sárvári vár számára adózott. 1707-ben gróf Stahremberg osztrák hadvezér itt fogadta a kőszegiek küldöttségét, de továbbra is, egészen a 19. századig nem túl jelentős mezőgazdasági faluként működött.

A település fellendülése az 1870-es években kezdődött. A falu akkori birtokosa, Radó Kálmán, Vas vármegye egykori főispánja több komolyabb beruházást is tető alá hozott Répcelakon: templom, posta, távírda épült az akkor már körjegyzőségi székhellyé előlépett településen. Szintén a nagybirtokos érdeme, hogy két vasút is érintette a települést: a Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonal és az azóta megszűnt Fertővidéki Helyiérdekű Vasút Fertőszentmiklós–Celldömölk közti szakasza; a két vonal itt keresztezte egymást.

A 20. század közepéig szinte pusztán agrárfaluban 1905-ben jött létre az első ipari létesítmény, egy tejüzem és sajtgyár. Ennél komolyabb iparosodás csak a második világháborút követően indult meg, miután 1945-ben szén-dioxid-kutat fúrtak a település határában, amelyre a Répcelaki Szénsavgyár települt. Az 1950-es évektől folyamatosan vált a környék meghatározó településévé, lakosságszáma növekedésnek indult, egyre több és több közintézmény alapítására és infrastrukturális beruházásra került sor.

1971. július 1-jén lett nagyközség, 2001-ben pedig városi rangot kapott.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Bokányi Kálmánné (független)[3]
  • 1994–1998: Dr. Németh Kálmán (független)[4]
  • 1998–2002: Dr. Németh Kálmán (független)[5]
  • 2002–2006: Dr. Németh Kálmán (független)[6]
  • 2006–2010: Dr. Németh Kálmán (független)[7]
  • 2010–2014: Dr. Németh Kálmán (független)[8]
  • 2014–2019: Szabó József (MSZP)[9]
  • 2019-től: Szabó József (MSZP)[1]

GazdaságSzerkesztés

Répcelakon kisalföldi településként jelentős, gépesített mezőgazdasági termelés folyik. Ám mindamellett kiemelkedő az ipar is a városban. Szénsavpatrongyár, sajtgyár és gázipari létesítmény működik a településen. A szolgáltatási és kereskedelmi szektor is fejlett a városban.

Az 1980-as években a répcelaki sajtgyárban készítették a Sportrobi nevű táplálékkiegészítőt.[10]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,1%-a magyarnak, 0,7% németnek mondta magát (13,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,6%, református 1,1%, evangélikus 26,3%, felekezet nélküli 2,9% (27,7% nem nyilatkozott).[11]

NevezetességeiSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

TestvértelepüléseSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. a b Répcelak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Répcelak települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Répcelak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  5. Répcelak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  6. Répcelak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  7. Répcelak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  8. Répcelak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  9. Répcelak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  10. (1988. január 27.) „Ügyeletesünktől kérdezték”. Tolna Megyei Népújság 38 (22).  
  11. Répcelak Helységnévtár

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés