Beled
- Az azonos nevű ausztriai település szócikkét lásd itt
Beled város Győr-Moson-Sopron megyében, a Kapuvári járásban. 2009. július 1-én nyilvánította várossá a köztársasági elnök.
Beled | |||
Légifelvétel Beled telepürésről észak felől | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Megye | Győr-Moson-Sopron | ||
Járás | Kapuvári | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Major Jenő (független)[1] | ||
Irányítószám | 9343 | ||
Körzethívószám | 96 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2640 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
Népsűrűség | 99,43 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 26,47 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 27′ 58″, k. h. 17° 05′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 58″, k. h. 17° 05′ 49″ | |||
Beled weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Beled témájú médiaállományokat. |
FekvéseSzerkesztés
A Rábaköz délnyugati települése, a 86-os főútvonal északi oldalán fekszik, a Kis-Rába átfolyik a településen. Vasútállomása Beleden, Vica megállóhely pedig Vicán van a Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonalon. Távolsági autóbuszjáratok sűrűn közlekednek Kapuvárra, Csornára és Szombathelyre.
A terület többszöri, földtörténeti korszakonkénti süllyedést a beledi téglagyár fejtőjében 3-4 eltemetett fosszilis talajréteg mutatható ki. A sík vidéket a Rába és a Répce mellékágai agyagos öntései borítják. 1-3 méteres mélységben kavics is található itt, amit a Rába rakott le.
TörténeteSzerkesztés
A község a nevét az Osl nemzetségben gyakori Belud személynévről kapta. Okleveles forrásokban első említése 1230-ra tehető. Középkori birtokosai az Osl nemzetségből leszármazott családok: Ostffyak, Csornaiak, Kanizsayak és a csornai prépostság. 1536-ban a Nádasdyak, majd 1681-től az Esterházyak birtoka.
Az 1594. évi török pusztítás elérte a falut is, de az újjátelepítés hamarosan megindult. A 17. század elején Cziráky Mózes megszerezte a község nagyobb felét, és megalkotta a Cziráky-birtoktestet. A fölaprózott nemesi ingatlanokon pedig a jobbágytalan, egytelkes nemesek kezdtek gyökeret verni.
1990. január 26-án a 16-os oldalszámú MiG–23UB-val Beled mellett a MiG-21 típusról frissen átképzett Reinhardt Róbert százados és az őt a vizsgafeladaton ellenőrző Bakó Ferenc ezredes a repülés 5. percében lezuhant. Mindketten meghaltak.[3]
KözéleteSzerkesztés
PolgármestereiSzerkesztés
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,2%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 1,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 0,7%, evangélikus 16,3%, felekezeten kívüli 4,1% (22,4% nem nyilatkozott).[5]
NevezetességeiSzerkesztés
A főutcán található Barthodeiszky-kastély a 19. század végén épült, Ludwig Schöne német-osztrák építészmérnök tervei alapján. (Ma az általános iskola található benne.)
A kastélytól nem messze szintén a Fő utcán tekinthető meg a 2016-ban felavatott holokauszt emlékmű, mellyel a körülbelül 360 Beledről elhurcolt zsidó embernek állítottak emléket.
Híres emberekSzerkesztés
- Itt született szeniczei Bárány György (1682 – 1757) evangélikus lelkész.
Légi fotó galériaSzerkesztés
ForrásokSzerkesztés
- dr. Fekete Mátyás: Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Szekszárd, 1998) ISBN 963-9089-07-9
HivatkozásokSzerkesztés
- ↑ a b Beled települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). valasztas.hu. Országos Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2014. december 16.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Róbert Sándor, Simon: Volt egyszer egy MiG-23 Flogger század. (Hozzáférés: 2010. április 11.)
- ↑ Beled települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Beled Helységnévtár