Kiszsidány
Kiszsidány (németül: Roggendorf, horvátul: Lukindrof[3]) község Vas vármegyében, a Kőszegi járásban.
| Kiszsidány | |||
 | |||
| A főutca az evangélikus haranglábbal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Vas | ||
| Járás | Kőszegi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Bánó Zoltán (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9733 | ||
| Körzethívószám | 94 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 86 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 17,65 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 4,93 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 24′ 36″, k. h. 16° 38′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 36″, k. h. 16° 38′ 22″ | |||
 Kiszsidány
Pozíció Vas vármegye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kiszsidány témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
Kőszegtől 10 kilométerre keletre fekszik. A szomszédos települések: észak felől Peresznye (légvonalban 2, közúton 4 kilométerre), kelet felől Csepreg (6 kilométerre), nyugat felől pedig Horvátzsidány (kevesebb, mint 1 kilométerre). Közigazgatási területének déli része érintkezik még az amúgy távolabb fekvő Tömörd és Kőszegpaty, illetve pontszerűen Kőszeg határszéleivel is.
Megközelítése szerkesztés
Csak közúton érhető el, Csepregen vagy Horvátzsidányon át, a 8624-es úton.
Története szerkesztés
A település első írásos említése 1225-ből Terra Sydan alakban származik. Területén az Árpád-korban földvár állt, sáncainak csekély maradványai láthatók. 1412-ben "Poss. Chamazsydan al. nom. Rwkkendorf habitatoribus destituta" néven szerepel oklevélben. A vár első ismert birtokosa a Csamasz család volt. 1430-ban a Garaiaké, később a Kanizsai, a Nádasdy és az Esterházy családok váltották egymást a birtokosok sorában. A falut a középkorban általában Rokkendorf alakban említik. A 18. században a faluba németeket telepítettek és német jellegét később is megőrizte. A Horvátzsidányhoz közeli települést később magyarul Németzsidánynak nevezték.
Vályi András szerint „Német Zsidány, Rochendorf. Német falu Sopron Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Peresznyének szomszédságában, mellynek filiája; Sopronhoz 4, és Kőszeghez 1 mértföldnyire; hegyes határja 2 nyomásbéli, búzát, rozsot, árpát, zabot, és pohánkát terem, bora savanyú, erdeje, legelője van.”[4]
Fényes Elek szerint „Német-Zsidány (Roggendorf), német falu, Sopron vmegyében, Kőszeghez 1 mfd., 152 evang., 120 kath. lak. Van 320 h. rétje, 40 h. szőlője, 400 hold urasági erdeje. Urbéri egész telek 17 1/8. F. u. h. Eszterházy.”[5]
1910-ben 303, túlnyomórészt német lakosa volt. Sopron vármegye Csepregi járásához tartozott. A második világháború utáni német kitelepítések a községet megkímélték, de elszigeteltsége miatt fokozatosan elsorvadt. Lakosainak száma jelentősen visszaesett. 1946-ban hivatalosan a Kiszsidány nevet kapta. 1950-ben a Csepregi járás településeivel együtt Vas megyéhez csatolták.
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
- 1990–1994: Bánó Zoltán (független)[6]
- 1994–1998: Schulcz Ferenc (független német kisebbségi[7])
- 1998–2002: Schulcz Ferenc (független német kisebbségi)[8]
- 2002–2006: Bánó Zoltán (Fidesz)[9]
- 2006–2010: Bánó Zoltán (Fidesz)[10]
- 2010–2014: Riesing Andrea (független)[11]
- 2014–2019: Bánó Zoltán (független)[12]
- 2019-től: Bánó Zoltán (független)[1]
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 87 | 88 | 93 | 83 | 90 | 86 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,9%-a magyarnak, 52,9% németnek, 2,4% horvátnak mondta magát (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,5%, református 1,2%, evangélikus 37,6%, felekezet nélküli 2,4% (15,3% nem nyilatkozott).[13]
Nevezetességei szerkesztés
- Római katolikus temploma
- Evangélikus haranglába
- Csamaszvár sáncai
- A falu szélén található forrás jó minőségű vizét ma is sokan fogyasztják. A forráshoz kapcsolódó élő hagyomány, a pünkösd szombatján lezajló „Forráskút-rámolás”.
- Májusban egy magánkert rododendron-gyűjteménye látogatható.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Kiszsidány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Kiszsidány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kiszsidány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ Kiszsidány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Kiszsidány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Kiszsidány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Kiszsidány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
- ↑ Kiszsidány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2020. január 4.)
- ↑ Kiszsidány Helységnévtár
