Ravazd
Ravazd község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Pannonhalmi járásban található.
| Ravazd | |||
 | |||
| A ravazdi római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Pannonhalmi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Hadaricsné Balogh Krisztina (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9091 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1231 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 42,14 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 28,55 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 31′ 02″, k. h. 17° 45′ 04″47.517300°N 17.751189°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 02″, k. h. 17° 45′ 04″47.517300°N 17.751189°E | |||
 Ravazd
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
| |||
| Ravazd weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ravazd témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésA vármegye délkeleti részén, a Sokorói-dombságban, Pannonhalmától 4 km-re, Győrtől 21 km-re található, a Győrt Veszprémmel összekötő 82-es főút mentén; a Győr–Veszprém-vasútvonal közelében. Pannonhalmával a 8225-ös, Táppal pedig – Tarjánpuszta és Győrasszonyfa érintésével – a 8226-os út köti össze.
Nevének eredete
szerkesztésA község nevének eredete feltehetően a személynévként is használt magyar ravasz (róka) főnévre vezethető vissza. Mások szerint az 1093. évi összeírás szerint lakott itt egy Ravazd nevű ember.
Története
szerkesztésA múlt századi régészeti kutatások mutatták ki, hogy ezen a környéken nem jelentéktelen római települések voltak, melyek egészen a mai Pannonhalmáig elhúzódtak. A Győrből jövet jobbra eső Packalló-völgyet a rómaiak üdülőterületnek használták. Itt szintén volt forrás. A terület Szent László király adományaként került a pannonhalmi bencés apátság birtokába. Maga a falu ősi település. A régi falu a 82-es út túlsó oldalán lévő kis dombra és környékére települt. Pápai összeírások említik Szent Villebald egyházát, amely a 19. századig a falu melletti Pándzsa-patak jobb partján lévő dombon állt. Szent Villebald angliai királyi származású bencés szerzetes volt, akit a pápa eichstatti püspöknek nevezett ki. Halála után hamarosan szentként tisztelték. Kultusza elsősorban a Duna mentén terjedt el. Hazánkban az egyetlen hely, ahol kultuszát tisztelik, és Európában ez a legkeletebbre eső hely. A falu később épített templomának már Szent Mártont választották védőszentjeként.
Az Árpád-házi királyok alatt a három részből (Kis-, Nagy- és Cheb Rouzd) álló település 1137-ben Ravazd néven egyesült. A törökök 1595-ben dúlták fel először. A török időkben végig lakott maradt. A 17. század elején a gróf Cseszneky család birtoka volt. A régi Ravazd feltehetően a török korban pusztult el, és az újratelepülők a valamivel nyugatabbra lévő és védett völgyben építették fel falujukat. 1720-ban 33 jobbágycsalád lakta. A pannonhalmi bencés rend birtoka. 1786-ban 37 telkes jobbágy, 58 házas zsellér és 3 házatlan zsellér élt a településen. A 20. század első évtizedeiben a nagyobb községek közé számították. A faluhoz tartozott: Tarjánpuszta, Hármastarjánpuszta és Vadalmáspuszta. Ekkor 1657 magyar katolikus népesítette be a 320-nak számolt házakat (1930). Két katolikus elemi iskola, olvasókör, tűzoltó egyesület és Hangya Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet, valamint hengermalom működött a faluban. Ravazdot egykoron szőlőművelők és kádárok lakták. Magántermelők ma is finom vörös borokat készítenek az itt termő szőlőből. 1992-től területéből különvált Tarjánpuszta, amely önálló községet alakított ki.
A település lakossága 1992-ig nagyjából másfél ezer fős volt, mely Tarjánpuszta 1993-as leválásával 1086 főre csökkent. A falu népességmaximuma az 1960-as években volt csaknem 2000 fővel. A falu lakossága azóta egyre fogy. A csökkenés átlagon felüli, amely a szétválás után is jellemző maradt. A tényleges fogyásban a vándorlási veszteség a döntő, hisz az 1970-es években még a természetes szaporulat jellemezte a községet, amely a 80-as években negatívra fordult, de nem nagyarányúan. A település gyenge népességmegtartó képessége miatt ugyanakkor jelentős az elvándorlás. A lakosság lélekszáma az utóbbi néhány évben stagnál, illetve kismértékben növekedésnek indult. A növekedés egyik oka, hogy a település infrastrukturális beruházásai megindultak, be is fejeződtek. A Kisalföldi Erdőgazdaság és a növénytermesztéssel foglalkozó szakszövetkezet ad munkát az itt lakóknak. A többség eljáró dolgozó. Győrött és Pannonhalmán talál megélhetést magának. A településen 53 egyéni vállalkozó munkálkodik. Ezenkívül 3 kft., 2 bt. működik a már említett üzemeken kívül. A kommunális szolgáltatást a Pannonvíz Rt. és a győri Kommunális Szolgáltató Kft. végzi.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Samu László (független)[3]
- 1994–1998: Samu László (független)[4]
- 1998–2002: Samu László (független)[5]
- 2002–2006: Samu László (független)[6]
- 2006–2010: Feketéné Varga Mária (független)[7]
- 2010–2014: Feketéné Varga Mária Angéla (független)[8]
- 2014–2019: Feketéné Varga Mária Angéla (független)[9]
- 2019–2024: Hadaricsné Balogh Krisztina (független)[1]
- 2024– :
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
| Lakosok száma | 1211 | 1216 | 1200 | 1197 | 1203 | 1231 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,3%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 1,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,7%, református 2,9%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 5,5% (23,3% nem nyilatkozott).[10]
Nevezetességei
szerkesztésA községet Veszprém felé elhagyva (kb. 50 m-re) egy forrás van. Felette kis, négyszögletes alakú barokk építmény található. A forrás ma is kínálja friss vizét az arra járó utasnak, de az úton semmiféle jelzés nem mutat rá, pedig hazánk egyik nagyon régi forrása, s a nép ajkán Béla király kútjaként él.
A forrásról IV. Béla király oklevele tesz említést. „… ahol a hagyomány szerint Szent Márton született, a középső völgyben van a szent forrás, amelyet Pannónia forrásának – caput Pannoniae – mondanak, s amelyik más forrásokkal együtt patakká lesz a Szent Villebald egyháza alatt, és Pánzsának (Panossa) hívják.” A falut nyugati irányban a Lukashorog utcán elhagyva egy löszbevájt úton kezdetét veszi az az aszfaltozott erdei út, amely Sokorópátkára (7 km) és Tényőre (13 km) vezet. Az utak a Kisalföldi Erdőgazdaság Rt. ravazdi erdészetének kezelésében állnak, de a gyalogos, kerékpáros turizmust elősegítendő nem gördít akadályokat a rajtuk való áthaladáson. Az erdőség a Pannon Tájvédelmi Körzet része. Sok ritka növény és állatfaj természetes élőhelyen való megfigyelésére alkalmas vidék. A községet szinte minden irányban erdő veszi körül. Az erdei utak sok helyen lösszel borított és ma már fátlanná vált területeken a lezúduló esőzések miatt meredek falú, néha 10–15 m mély vízmosásokban, bevágásokban, ún. „horgokban" futnak. A táj a záporoktól eltekintve vízben szegény, éghajlatilag a Kisalföldhöz áll közelebb, míg barna erdőtalajai és a maradvány erdőfoltjai inkább a Bakonnyal rokonítják. A gazdag és részletesen fel nem sorolható flórát szerencsésen egészíti ki a védelemre szoruló állatvilág (gyurgyalag, darázsölyv, kabasólyom, vadmacska, nyuszt).
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ a b Ravazd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Ravazd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Ravazd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Ravazd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Ravazd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Ravazd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Ravazd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Ravazd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Ravazd Helységnévtár
További információk
szerkesztés- Honlap
- Európai borutak portál[halott link]
- Ravazd az utazom.com honlapján
- Horváth Sándor Domonkos - Vehrer Ferencné - Kucska Ferenc: Győr-Moson-Sopron Megye jegyzőinek almanachja (Győr, 2000) 282-283. o. ISBN 963 7586 70 9
