Csapod

magyarországi község Győr-Moson-Sopron vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 16.

Csapod község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban.

Csapod
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Csapod címere
Csapod címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásSoproni
Jogállásközség
PolgármesterKocsis László (független)[1]
Irányítószám9372
Körzethívószám99
Népesség
Teljes népesség580 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség20,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület29,18 km²
Földrajzi nagytájNyugat-magyarországi peremvidék[3]
Földrajzi középtájVas–Soproni-síkság[3]
Földrajzi kistájRépce-sík[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Map
é. sz. 47° 30′ 58″, k. h. 16° 55′ 32″47.516050°N 16.925561°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 58″, k. h. 16° 55′ 32″47.516050°N 16.925561°E
Csapod (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Csapod
Csapod
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Csapod weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csapod témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Magyarország északnyugati részén, a Kisalföld nagytáj nyugati részén helyezkedik el, a Rábaköz és a Répce-sík közelében, Kapuvártól 13 kilométerre délnyugatra. A községhez tartozik Göbösmajor, mint külterületi lakott hely.

Szomszédai: észak felől Fertőendréd, északkelet felől Vitnyéd és Hövej, kelet felől Himod, délkelet felől Dénesfa, délnyugat felől Pusztacsalád, északnyugat felől pedig Fertőszentmiklós; nagyon kevés híja van annak, hogy nyugat felől nem határos még Röjtökmuzsajjal is.

Állatvilágát elsősorban a szarvas, vaddisznó és az őz, növényvilágát pedig főleg az erdő (cseres) jellemzi. Határában az 1970-es években kiváló minőségű termálvizet fedeztek fel, de annak hasznosítását az akkori vezetés, elegendő anyagi fedezet hiányára hivatkozva elutasította, a fúrt kutakat ledugózták.

Megközelítése

szerkesztés

A település közúton közvetlenül öt irányból közelíthető meg, ezen belül is a legkönnyebben a 85-ös főút felől, Vitnyédről a 8621-es, vagy Fertőszentmiklóstól a 8622-es úton. Ez utóbbi út a községben véget ér, a 8621-es viszont tovább folytatódik, így szintén azon érhető el Csapod dél felől, Iván település irányából is. Kelet-nyugati irányban a Beledtől Nagycenk térségéig (Pinnyéig) húzódó 8612-es út szeli át a községet.

Megjegyzendő, hogy a térség egyetlen gyorsforgalmi útja, az M85-ös autóút Csapod szempontjából kifejezetten kedvezőtlen kialakítással épült meg, mert bár a községet érintő mindhárom állami közút átszeli az autóút nyomvonalát, de mindegyik csak egy egyszerű felüljárón, csomópont nélkül keresztezi azt. Ennélfogva az autóút felől a község csak számottevő kerülőkkel, Kapuvár vagy Fertőszentmiklós városközpontján áthaladva érhető el.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőségeket a Győr–Sopron-vasútvonal Vitnyéd-Csermajor megállóhelye vagy Fertőszentmiklós vasútállomása kínálja, egyaránt körülbelül 8-10 kilométerre.

Története és mai élete

szerkesztés

Már az őskorban is lakott volt, ezt bronzkori leletek is bizonyítják.

A település neve először egy 1257-beli oklevélben jelenik meg Chapud alakban: a mai Csapod, Hövej és Pusztacsalád községeknek még nincs önálló nevük, ezért „három család”-ként említik őket. 1284-ben mint „keeth Chalad” egyike, 1309-ben Chapudchalad, majd 1325-ben az Osl nemzetség osztozkodásában szerepel először önálló községként, immár Chapud néven. Az Osl nemzetségé, majd 1380 körül a Kanizsai család tulajdona lett a birtok, később a kapuvári uradalommal együtt, mint annak tartozéka került 1536-ban Nádasdy Tamás, 1681-ben pedig Esterházy Pál birtokába. 1594-ben a törökök elpusztították a Rábaközt, és ezzel együtt a települést is, a lakosság kihalt, vagy elmenekült. A XVII. században horvátokat és olaszokat is telepítettek a faluba.

Csapod 17. századi állapotát az 1660. évi urbárium írta le, a falu ekkor két házsorból állt. Az alsószeren állt a plébániaház. A jobbágytelkekhez 16 hold szántó tartozott, kaszálórét nem volt, de az erdőn kaszálhattak. Irtásföldjeik után dézsmát és holdanként 20 dénár irtáspénzt fizettek. Az irtások helye a Farkasverem szere volt, területük 70 hold. A 18. században az Esterházyak szervezték meg a földesúri majort. 1766-ban már 3 major is működött a községben. A csapodiak egy része a szentmiklósi, másik része a kapuvári majorban robotolt. A 17. század végének országos eseményei, a felszabadító háborúk, az átvonuló vagy beszállásolt katonaság, majd a Rákóczi-szabadságharc eseményei megakasztották a település fejlődését.

 
A községháza, a 8612-es és 8621-es utak közös szakaszával

Az 1767. évi úrbér-rendezéskor összesen 600 kisholdnyi szántót és 250 kaszás rétet írtak össze. A 18. században a csapodiak legjobb kenyéradója a Nagyerdő volt: szabadon használhatták az erdőaljt, szénáját behordhatták. A több ezer holdas erdei kaszálón kívül a község haszonélvezeti joggal bírt az ún. Pörös-erdőre is. A makktermés idejét leszámítva állataik legeltetését az egész erdőségben engedélyezték. A Széchenyiek – a szomszédos Iván és Újkér urai – 1745 körül kezdték korlátozni a csapodiak erdőhasználatát, s így lassan kiszorultak az erdők haszonélvezetéből. 1853. október 20-án történt meg a jobbágyság felszabadítása, amelynek értelmében az uraság 842 kis-holdnyi irtásföld és 167 hold irtásrét egyharmadát, vagyis 336 holdat átengedett a volt úrbéresek birtokába.

Lakosságának ősrégi eredetét tekintve egyike volt Sopron vármegye legelzártabb, befelé élő és éppen ezért igen régi családokkal rendelkező falvainak. 1584 óta bizonyítható a Nagy, Kocsis, Horvát, Varga és Kovács nemzetségek, 1677 óta a Csiszár, Kámán, Orbán, Komlósi, Bujtás és Balog, 1701 óta a Csóka, 1728 óta a Babics, Iváncsics, Élő, Bella és Rozs családok jelenléte.

 
Gondozott porták

Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület 1895. január 1-jén alakult meg 31 fővel. A Hangya Szövetkezet 1907-ben jött létre az első elnök, Horváth Gábor, a Leventeegyesület pedig 1925-ben alakult Keszler Antal plébános és Harmath János közjegyző kezdeményezésére. Fennállása alatt a vármegye egyik legjobb leventeegyesületévé küzdötte fel magát. 1927-ben csapatkürtöt, elismerő oklevelet nyert a megyei testnevelő felügyelőségtől. A Hitelszövetkezet 1929-ben kezdi meg működését, 1930-ban a Hitelszövetkezet kebelében földbérlő szövetkezet alakult, amely a hercegi uradalomtól 800 holdat bérelt. A Férfidalkör 1933-ban alakult Horváth Antal római katolikus kántortanító kezdeményezésére.

1904 és 1912 között 48 fő vándorolt külföldre a faluból.

A II. világháborúban a község súlyos károkat szenvedett, az iskola is áldozatul esett. A háború után a faluban 1101 k. hold földet 308 igénylő között osztottak fel. A kiosztott uradalmi földek és a háborút követő mezőgazdasági konjunktúra élénk tevékenységre ösztönözte az amúgy is szorgalmas csapodi népet. 1946-ban felépült a falu iskolája. 1957-ben megalakult a Béke tsz. Ebben az évben tartották az első filmvetítést a falu saját mozijában. 1960-ban a települést bekötötték a villamos hálózatba. 1961-ben megkezdte működését a könyvtár. 1966-ban körzetesítették a falu iskoláját. Csapodnak a rendszerváltásig közös tanácsa volt Fertőszentmiklóssal.

1991-ben átadták az új faluházat. 1993-ban kezdte meg működését a dalárda.

A település gazdasági szerkezetére a növénytermesztés és az állattenyésztés jellemző. A hagyományos termelői mód megmaradt, a tulajdonviszonyokban azonban változás következett be. A kárpótlások és a részaránytulajdonok kiadásával a földek ismét magántulajdonba kerültek. A Mezőgazdasági Szövetkezet még működik, de már nem tulajdonosként, hanem haszonbérbe vett földeken gazdálkodik. Az idegenforgalom fellendülőben van. Külföldi állampolgárok az öregebb parasztházakat felvásárolják és rövidebb-hosszabb ideig Csapodon tartózkodnak. A község lakossága katolikus vallását gyakorolja.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Bella János (MDF)[4]
  • 1994–1998: Bella János (független)[5]
  • 1998–2002: Bella János (független)[6]
  • 2002–2006: Bella János (független)[7]
  • 2006–2010: Kocsis László (független)[8]
  • 2010–2014: Kocsis László (független)[9]
  • 2014–2019: Kocsis László (független)[10]
  • 2019–2024: Kocsis László (független)[11]
  • 2024– : Kocsis László (független)[1]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
556
565
588
646
563
566
580
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84%-a magyarnak, 0,2% horvátnak, 3,7% németnek, 0,2% románnak mondta magát (14,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,4%, református 2,4%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 4,2% (16,5% nem nyilatkozott).[12]

Híres csapodiak

szerkesztés

A falu híres szülötte Horváth István (1920–1980) politikus.

Nevezetességei

szerkesztés
  • Római katolikus templom
  • Tájház
  • Trianon-emlékmű[13][14]
  • Mészáros Gézának a Magyar Királyi Honvédség repülő hadnagyának emlékkeresztje
  • Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998) Kelemen Endréné írása lett átdolgozva.

Hivatkozások

szerkesztés
  1. a b Csapod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 16.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Csapod települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Csapod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  6. Csapod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  7. Csapod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  8. Csapod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  9. Csapod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  10. Csapod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  11. Csapod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 12.)
  12. Csapod Helységnévtár
  13. Így készült a csapodi Trianon emlékmű! 2014 (YouTube). (Hozzáférés: 2015. január 14.)
  14. Trianon emlékmű Csapodon! 2016 (YouTube). (Hozzáférés: 2016. november 19.)

További információk

szerkesztés