Pázmándfalu

	Pázmándfalu
	A községháza (2004)
; Pázmándfalu címere	; Pázmándfalu zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Győr-Moson-Sopron
Járás	Pannonhalmi
Jogállás	község
Polgármester	Guth József (független)
Irányítószám	9085
Körzethívószám	96
	Népesség
Teljes népesség	1164 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	53,43 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	19,39 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 34′ 14″, k. h. 17° 46′ 53″47.570539°N 17.781261°EKoordináták: é. sz. 47° 34′ 14″, k. h. 17° 46′ 53″47.570539°N 17.781261°E
	Pázmándfalu Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
	Pázmándfalu weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Pázmándfalu témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Nem tévesztendő össze a következővel: Pázmánd.

Pázmándfalu község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Pannonhalmi járásban található.

Fekvése

A község Győrtől 15 km-re délkeletre a Sokorói-dombság északkeleti részén helyezkedik el. Csendes, tiszta levegőjű vidék. Az itt lakók földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoznak. Pannonhalma város északkeleti szomszédja.

Megközelítése

A település központján, annak főutcájaként a Győrtől Bakonybánkig húzódó 8222-es út halad végig, ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Külterületeit északon érinti a 8223-as út – Pér felől ezen érhető el –, Pannonhalma felé pedig a 82 119-es számú mellékút biztosít összeköttetést. Vasútvonal nem érinti.

Története

Neve a legrégebbi okiratokban Paznan és Poznan írásmóddal található meg. Nevét a Svábföldről beköltözött Hunt-Pázmán nemzetségről kapta. E nemzetség Zegi vagy Szeghy ága még a 13. században és a 14. század elején is birtokolt területet a településen. A falunak több gazdája volt: a győri várszolgák és udvarnokok mellett megtalálhatjuk a birtokosok között a Szent Márton-egyházat is. Helységként először 1240-ben említik. 1252-ben találkozunk először Pázmánd-hegy nevével. 1323-ban csere útján a gróf Cseszneky család szerezte meg, majd 1327-ben Erzsébet özvegy királyné Köcski Sándornak adományozott itt birtokot. 1437-ben királyi vámszedőként említették. A török uralom alatt elpusztult, de utána újjáépült. Az 1768 évi úrbéri szabályozás – a jobbágyok érdekeit szem előtt tartva – nagy fontosságú volt a község életében. Lakói ekkor szőlő- és földmunkával foglalkoztak, de a századforduló végén a filoxéra elpusztította a szőlőt.

A falu lakossága magyarokból állt s csak a török pusztítás után telepítettek be a földesurak néhány szláv és német ajkú jobbágyot. Az 1848 után ismét kicserélődött a falu lakossága. Ekkor már mindenki szabad polgárként közlekedhetett és kereshette a boldogulását. Ezért szabadon folyt a be- és kiköltözés a faluba.

A Győrbe települő gyárak munkalehetőséget biztosítottak a környék lakosságának. A faluban a katolikus és a református vallás terjedt el. A 14. századtól említik a pázmándi templomot illetve a plébániát. A régi templom azonban már 1638-ban romokban hevert. Érte a győri püspök és a pannonhalmi főapát is vetélkedett. A pereskedés a 16. századtól a 18. századig tartott és a győri püspök győzelmével ért véget.

A mai templomot 1753-ban építették fel, tornyát pedig 1779-ben. A barokk stílusú főoltár a 18. századtól ékesíti a templomot. A református egyház a reformáció kezdetétől jelen van. 1531-ben egy egyszerű templomot is építettek. A földesurak iskolájukkal együtt lerombolták, a lelkészeket és a tanítókat bebörtönözték, gályára hurcolták. A legfiatalabb gályarab Kocsi Csergő Bálint volt.

Újkori története

Pázmándfalut és Pázmándhegyet 1950. december 8-án egyesítették Pázmándfalu néven. 1969. július 1-jével Pázmándfalu néven és székhellyel -a szomszédos Nyalka községgel- községi közös tanácsot szerveztek. A falunak 1990-ben lett önálló önkormányzata.

A településen és környékén a villanyhálózat kiépítését 1957-ben kezdték meg, és 1958-ban fejezték be. A termelőszövetkezet is 1957-ben alakult, amit 1973-ban a pázmándfalui, győrsági és töltéstavai tsz. egyesüléséből létrejött ,,Aranykalász” MGTSZ. váltott fel, mely jelenleg is gazdálkodik a faluban. Kultúrotthona, ahol könyvtár is működik, 1958-ban jött létre. 1963-ban orvosi rendelővel és védőnői lakással is gazdagodott a település, valamint 1968 óta fogorvosa is van a falunak. A vezetékes víz 1976-ra jutott el a község minden lakásába. Sípályája népszerű volt, sajnos néhány éve a felvonó már nem működik. 1992-ben méltó emlékművet állítottak a település II. világháborús áldozatai tiszteletére, amely a millecentenárium alkalmából kiegészült az I. világháborúban hősi halált halt katonák emléktáblájával is. 1994-től kiépült a vezetékesgáz-hálózat és a telefonhálózat is.

A községnek 1994-től cigány kisebbségi önkormányzata van. 1995-ben Győrsággal együtt Pázmándfalu hegybírót is választott.

Közélete

Polgármesterei

1990–1994: Maracskó Imréné (független)^[3]
1994–1998: Vámosi László Imre (független)^[4]
1998–2002: Vámosi László Imre (független)^[5]
2002–2006: Vámosi László Imre (független)^[6]
2006–2010: Nagy Imre Gusztáv (független)^[7]
2010–2014: Nagy Imre Gusztáv (független)^[8]
2014–2019: Nagy Imre Gusztáv (független)^[9]
2019–2024: Nagy Imre Gusztáv (független)^[10]
2024– : Guth József (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	954	969	1010	1092	1118	1131	1164
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 7,6% cigánynak, 2,5% németnek mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,3%, református 21,4%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 8,8% (22,3% nem nyilatkozott).^[11]

Híres pázmándiak

Pázmándi Horvát Endre (Pázmánd, 1778. november 28. – Pázmánd, 1838. március 7.)

Elemi iskoláit Pannonhalmán, Pázmándon és Győrben végezte el. A humán osztályokat Komáromban. Bölcsészeti tanulmányait Pozsonyban fejezte be. Iskolái elvégzése után belépett ciszterciek rendjébe. 1801-ben szentelték pappá. Szolgált Széplakon, Szergényben, Győrben és Téten. 1829-ben helyezték Pázmándra ahol élete hátralévő részét töltötte plébánosként. Árpád című eposza 1832-ben jelent meg nyomtatásban. A Magyar Tudományos Akadémia 1830-ban tagjává választotta.

Kocsi Csergő Bálint református lelkész

Aki Munkácson és Pápán rektor, Debrecenben professzor volt és öregkorára érkezett a községbe. Itt írta meg gályarabsága történetét.

Egy másik gályarabságra hurcolt lelkész, Ujvári János a falu szülötte, aki Mezőörsön volt lelkész gályarabsága előtt 1674-1682 és után 1711-1712 között.

Márvány emléktáblája a mezőörsi református templomban látható, valamint az ő nevét viseli a Mezőörsi Református Szeretetotthon.

Neve a gályarab emlékművön is látható Debrecenben a Nagytemplom mögötti parkban.

A község nevezetességei

Római katolikus műemlék templom
II. világháborús emlékmű
Pázmándi Horvát Endre lakóháza
Mazsorett csoport

További információk

dr. Fekete Mátyás: Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Szekszárd 1998) ISBN 963-9089-00-1 Ö; ISBN 963-9089-07-9
CEBA (főszerkesztő: dr. Kasza Sándor) Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Kaposvár, 2004) ISBN 963-9089-94-X
Ferenczi Róbert-Farkasné Takács Judit: Pázmán lovag faluja (Pázmándfalu, 1996) nyomtatvány

Hivatkozások

↑ ^a ^b Pázmándfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 20.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
↑ Pázmándfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Pázmándfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
↑ Pázmándfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
↑ Pázmándfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
↑ Pázmándfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
↑ Pázmándfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
↑ Pázmándfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
↑ Pázmándfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
↑ Pázmándfalu Helységnévtár

[24önkvál-1] Pázmándfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 20.)

[a34eb94f768b770ae2fbb7b70d3d99717fa9e062-2] Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)

[90önkvál-3] Pázmándfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)

[94önkvál-4] Pázmándfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 23.)

[98önkvál-5] Pázmándfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 25.)

[02önkvál-6] Pázmándfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 25.)

[06önkvál-7] Pázmándfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 25.)

[10önkvál-8] Pázmándfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)

[14önkvál-9] Pázmándfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 23.)

[19önkvál-10] Pázmándfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 1.)

[11] Pázmándfalu Helységnévtár

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]