Bakonybánk

magyar település

Bakonybánk: község Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri járásban.

Bakonybánk
Katolikus templom
Katolikus templom
Bakonybánk címere
Bakonybánk címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeKomárom-Esztergom
JárásKisbéri
Jogállás község
Polgármester Kovács Kálmán Imre[1]
Irányítószám 2885
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség439 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség28,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,06 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bakonybánk (Magyarország)
Bakonybánk
Bakonybánk
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 28′ 00″, k. h. 17° 54′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 00″, k. h. 17° 54′ 16″
Bakonybánk (Komárom-Esztergom megye)
Bakonybánk
Bakonybánk
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Bakonybánk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonybánk témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Bakony keleti lábánál, a Bakonyalja és a Kisalföld határán fekszik. Többutcás úti falu. Mellette folyik a cuhai Bakony-ér.

TörténeteSzerkesztés

 
A bakonybánki evangélikus templom

Első írásos említése 1340-ből való. A neve a középkori személy- és méltóságnévből, a Bán-ból származik.

A török hódoltság idején elpusztult. A 18. század középétől kezdett újra benépesülni. Ekkortól az Esterházy, a Hunkár, a Stróbel, a Potyondi és a Dombay családoknak voltak itt birtokai.

A Rákóczi-szabadságharc idején a kuruc brigadéros, Bezerédi Imre birtokában volt a település.

Jelentős lendületet adott a falu fejlődésének a századfordulón (1901-1902-ben) megépült helyiérdekű vasút,[3] posta és távírda.

A falu 1950-ig Veszprém megyéhez tartozott.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Dosztály Csaba (független)[4]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2014: Kovács Kálmán Imre[1]
  • 2014-2019:
  • 2019-től:

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,4%-a magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% örménynek mondta magát (21,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,4%, református 6%, evangélikus 9,5%, felekezeten kívüli 14,3% (29,3% nem nyilatkozott).[5]

NevezetességeiSzerkesztés

 
Szabadtéri installációk a bakonybánki Bánki Donát technikai parkban



KépgalériaSzerkesztés

ForrásSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

  1. a b Bakonybánk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Itt azonban 2007. március 4-én megszűnt a személyforgalom.
  4. Bakonybánk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  5. Bakonybánk Helységnévtár

További információkSzerkesztés