Felsőszentmárton

magyarországi község Baranya megyében

Felsőszentmárton község (horvátul: Martinci, Martince[3]) Baranya megyében, a Sellyei járásban.

Felsőszentmárton
Felsőszentmárton címere
Felsőszentmárton címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásSellyei
Jogállás község
Polgármester Várnai Levente (független)[1]
Irányítószám 7968
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség820 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség46,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőszentmárton (Magyarország)
Felsőszentmárton
Felsőszentmárton
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 51′ 07″, k. h. 17° 42′ 16″Koordináták: é. sz. 45° 51′ 07″, k. h. 17° 42′ 16″
Felsőszentmárton (Baranya megye)
Felsőszentmárton
Felsőszentmárton
Pozíció Baranya megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőszentmárton témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Drávától északra, mintegy 1,5 km-re fekszik; ez az Ormánság legnyugatibb települése.

A településen áthalad az EuroVelo nemzetközi kerékpárút-hálózat 13. számú, „Vasfüggöny” útvonalának horvát-magyar határ menti szakasza, amelynek a Drávatamási és Drávasztára közti 3. számú etapja érinti a falut.[4]

TörténeteSzerkesztés

 
Magyarország második katonai felmérése alkalmával készített térképen jól látható az akkor Drávaszentmártonnak nevezett településnek a Dráva jobb partjára eső területe

A helység neve, a Szentmárton, a falu templomának védőszentjére utal. A településről a legrégebbi írásos emlék 1235-ből származik mikor felbukkan Szent Mártonról elnevezett püspöki birtok és udvarház és a hozzá tartozó 17 majorság. Ezt megelőzően nevezetes történelmi emléke a falunak, hogy a község mellett a Dráván lévő gázlón kelt át Szent László király hadserege, hogy a horvát területeket elfoglalják. A zágrábi, Szent Istvánról elnevezett székesegyházat László király építette, horvát történészek szerint 1093-ban.

A középkorban ezen vidéken magyarok éltek. Közben hívták Vaskaszentmártonnak, Tótszentmártonnak, Drávaszentmártonnak, végül Felsőszentmártonnak.

1532. július 24. napján Szulejmán szultán tábort vert a faluban, amikor a Dráva mentén vonult Bécs felé. A törökdúlás idején horvát népesség lakta, a lakosság a 17. század végén és a 18. század elején több ízben elhagyta, majd 1712-ben ismét benépesült a falu Boszniából és Szlavóniából érkező horvátokkal.[5][6] A faluban ekkor néhány magyar nyelvű család élt itt. A magyar lakosok száma az évszázadok során is gyér maradt, 1970. évben 27 magyar és 1707 horvát lakosa volt. A pécsi püspök joghatósága alá tartozik.[5]

1550. április 20-án, az akkoriban Vaskaszentmártonnak nevezett faluban tartották a környékbeli reformátusok első szinódusát.[7]

Gazdasági életére a legnagyobb csapást a trianoni döntés hozta, mert elcsatolták a korábban a községhez tartozó területet, mely a Dráva jobb partján terült el közel olyan nagyságban, mint a község jelenlegi kiterjedése.

A II. világháború után az ellenséges országnak tartott Jugoszlávia közelsége miatt belügyileg ellenőrzött határsávba esett, mely évtizedekig tartott. Ezért a gazdasági és társadalmi fejlődés megállt, ehhez hozzájárult az Ormánsággal szembeni rossz településpolitika. Felsőszentmártonban nem volt egykézés néven ismert társadalmi jelenség. A kilencvenes években zajló szerb-horvát háború a területet még zártabbá tette, így magyarázható, hogy lakossága az 1970-es évi adatokhoz képest 2011-ben gyakorlatilag a felére, 928 emberre csökkent.

Az 1950-es megyerendezéssel a korábban a Somogy vármegye Barcsi járásához tartozó települést Baranyához csatolták.

A 2001-es népszámlálás idején a lakosság 69,3%-a vallotta magát horvát nemzetiségűnek. A lakosság nyelvjárására jellemző, névmás szerint az ún. „što” nyelvjárást beszélik, tehát ezért nevezik őket štokávácoknak, míg pl. a mellette alig 3 km-re lévő faluban Lakócsán, kajkovácok élnek, akik a „mi=kaj” névmást használják.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Lantos Mihály (független)[8]
  • 1994–1998: Gulyás Pál (független horvát kisebbségi)[9]
  • 1998–2002: Gulyás Pál (független horvát kisebbségi)[10]
  • 2002–2006: Gulyás Pál (független horvát kisebbségi)[11]
  • 2006–2010: Gulyás Pál (MSZP)[12]
  • 2010–2011: Ronta Róbert (független)[13]
  • 2011–2014: Várnai Levente (független)[14]
  • 2014–2019: Várnai Levente (független)[15]
  • 2019-től: Várnai Levente (független)[1]

A településen 2011. július 24-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[14] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[16] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de öt jelölt közül, a győzteshez képest tíz szavazatnyi különbséggel csak a második helyet érte el.[14]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:


A 2011-es népszámlálás során a lakosok 55%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 75,1% horvátnak, 0,3% németnek mondta magát (14,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 77,5%, református 1,7%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 2% (17,1% nem nyilatkozott).[17]

NevezetességekSzerkesztés

  • Szent Márton templom - épült 1727-ben, bővítették 1852-ben. Oltárképét Maureiter Lajos festette. Témája: Szent László király átkelése a szentmártoni Dráva-gázlón.
  • A falutól délre elterülő horgásztó, a Mrtvica a magyarországi Dráva-szakasz legnagyobb, máig megmaradt holtágainak egyike, a körülbelül 16 hektáros vízfelületű tavon jelentős horgászélet van.[18]

ForrásokSzerkesztés

  1. a b Felsőszentmárton település választási eredménye (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  4. Archivált másolat. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 29.)
  5. a b Baranya megye földrajzi nevei. II.kötet. Baranya megyei Levéltár (1982). ISBN 963 01 4362 3 
  6. Katolikus lexikon
  7. Bučanovića, Branimir. Reformacija u Hrvatskoj (horvát nyelven). ISBN 978-953-59035-1-2. Hozzáférés ideje: 2017. december 10.  Archiválva 2017. december 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
  8. Felsőszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. Felsőszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  10. Felsőszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  11. Felsőszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  12. Felsőszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  13. Felsőszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  14. a b c Felsőszentmárton települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. július 24. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  15. Felsőszentmárton település választási eredménye (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
  16. 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  17. Felsőszentmárton Helységnévtár
  18. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/tudomany_es_ismeretterjesztes/Magyarorszag_holtagai/pages/008_drava.htm

Külső hivatkozásokSzerkesztés