Drávafok

magyar település

Drávafok község Baranya megyében, a Sellyei járásban.

Drávafok
Vasútállomás
Vasútállomás
Drávafok címere
Drávafok címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásSellyei
Jogállás község
Polgármester Pálfy Tibor (független)[1]
Irányítószám 7967
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség491 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség21,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület23,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Drávafok (Magyarország)
Drávafok
Drávafok
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 53′ 05″, k. h. 17° 45′ 51″Koordináták: é. sz. 45° 53′ 05″, k. h. 17° 45′ 51″
Drávafok (Baranya megye)
Drávafok
Drávafok
Pozíció Baranya megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Drávafok témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Baranya megye délnyugati részén, Szigetvártól délre, Sellyétől nyugatra fekvő település, Bogdása, Markóc, Lakócsa és Teklafalu között. Az 1950-es megyerendezés előtt Somogy vármegye Szigetvári járásához tartozott.

TörténeteSzerkesztés

Az írott források először 1257-ben említik Fukó néven, mai névalakja 1493-ból való. A neve a Dráva folyónév és a fok, magas vízállású folyóág vagy a tó vizét elvezető ér főnév összetétele. A településen a fokgazdálkodás volt jellemző. A falu lakossága az évszázadok során színmagyar volt.

A ma Nagyhomok néven ismert külterület helyén a középkorban egy Homok elnevezésű magyar falu állt, amely a török uralom alatt elnéptelenedett.

A 19. században még állt a település egyik akkori nevezetessége, a Becsali-csárda, mely a dél-dunántúli betyárvilág egykori legendás fogadója volt Drávafok és Bogdása között, s pontosan a megyehatárra építették úgy, hogy egyik szobájából Baranya, a másikból Somogy vármegye irányában menekülhettek el az ott megszálló szegénylegények az ellenkező irányból érkező pandúrok elől.[3]

2001-ben lakosságának 3,7%-a volt horvát. 2007-ben megszűnt a vasútforgalom, azonban még 2019-ben is bonyolított teherforgalmat, járható állapotban van a sínpár.[4]

2012-ben felújították a Felsőszentmárton–Drávafok 5,2 km-es útszakaszt, amelyet 2012. július 31-én adtak át a forgalomnak.[5]

Idegen elnevezéseiSzerkesztés

Horvátul a falu hivatalos neve Fok (a tótújfalusi horvátok által használt elnevezés). A drávakeresztúri horvátok Fokrtának nevezték.[6]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Kovácsevics Pálné (független)[7]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014:
  • 2014–2019: Pálfy Tibor (független)[1]
  • 2019-től:

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:


A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,2%-a magyarnak, 26,8% cigánynak, 24,9% horvátnak, 1,4% németnek, 0,2% örménynek, 0,6% szerbnek mondta magát (1,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,1%, református 24,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 6% (4,5% nem nyilatkozott).[8]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Bittó-kastély
A község kastélya Ybl Miklós tervei alapján épült 1896-ban [más adat szerint 1870-ben], klasszicizáló, emeletes földesúri lakként, a Bittó család megbízásából, körülötte 40 hektáros kiterjedésű angolparkkal, melyben ritkaságszámba menő, óriási fák álltak. Az épülettömb felét az 1940-es évek végén lebontották, anyagából építették fel a katolikus templomot; az angolpark fáinak többségét ugyancsak elpusztították. Sajnos a tanácsi időkben szervezett kastélymentési program keretében tervezett felújítása meghiúsult, állapota romos.
  • Fodor-kúria
Helyi védettség alatt álló, egykori kisnemesi lak, ma az Ormánsági Szabadiskola központja.
  • Református templom
A református közösség temploma 1863-ban épült, helyi védettség alatt áll.
  • Római katolikus templom
A Szent László tiszteletére emelt templom 1949-ben épült, helyi védettség alatt áll.
  • A faluközpont védett lakóházai
A település belső részén helyi védelem alatt áll még a parókia épülete, valamint négy régi lakóház, melyek a környék népi építészetének szép emlékei.
  • Hősi emlékmű
Az 1920-as években, a drávafoki első világháborús áldozatok emlékére emelt emlékmű 1988 óta őrzi a második világháború áldozatainak emlékét is.

Érdekességek a településrőlSzerkesztés

Drávafokról utca van elnevezve (néhány másik, Baranya megyei településhez hasonlóan) Budapest XVIII. kerületében, a Szent Imre-kertváros nevű városrészben.

A 19. században még állt a környék egyik akkori nevezetessége, a Becsali-csárda, mely a dél-dunántúli betyárvilág egykori legendás fogadója volt Drávafok és Bogdása között, és pontosan a megyehatárra építették oly módon, hogy egyik szobájából Baranya, a másikból Somogy megye irányában menekülhettek el az ott megszálló szegénylegények az ellenkező irányból érkező pandúrok elől.[9]

HivatkozásokSzerkesztés

  1. a b Drávafok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)[halott link]
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. Archivált másolat. [2015. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 31.)
  4. Szigetlakók vonata a baranyai vicinálisokon
  5. Újabb útfelújítás az Ormánságban: most Drávafok mellett aszfaltoztak
  6. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 23.)
  7. Drávafok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  8. Drávafok Helységnévtár
  9. Archivált másolat. [2015. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 31.)

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés