Drávafok

magyarországi község Baranya vármegyében

Drávafok község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.

Drávafok
Vasútállomás
Vasútállomás
Drávafok címere
Drávafok címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSellyei
Jogállás község
Polgármester Pálfy Tibor (független)[1]
Irányítószám 7967
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség451 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség21,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület23,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 53′ 04″, k. h. 17° 45′ 51″Koordináták: é. sz. 45° 53′ 04″, k. h. 17° 45′ 51″
Drávafok (Baranya vármegye)
Drávafok
Drávafok
Pozíció Baranya vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Drávafok témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A vármegye délnyugati szélén helyezkedik el, Szigetvártól délre, Sellyétől nyugatra; a szomszédos települések: Bogdása, Markóc, Lakócsa és Teklafalu. Az 1950-es megyerendezés előtt Somogy vármegye Szigetvári járásához tartozott.

Megközelítése szerkesztés

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Harkány-Sellye-Darány közt húzódó 5804-es út, ezen érhető el mindhárom említett település irányából; Szigetvárral az 5808-as út, Felsőszentmártonnal az 5825-ös út, Drávakeresztúrral pedig az 5829-es út köti össze. A megyeszékhely, Pécs felől Szigetváron vagy Sellyén át közelíthető meg.

2007-es bezárásáig áthaladt a községen a Barcs–Villány-vasútvonal is; az állomás a település nyugati szélén helyezkedett el.

Története szerkesztés

Az írott források először 1257-ben említik Fukó néven, mai névalakja 1493-ból való. A neve a Dráva folyónév és a fok, magas vízállású folyóág vagy a tó vizét elvezető ér főnév összetétele. A településen a fokgazdálkodás volt jellemző. A falu lakossága az évszázadok során színmagyar volt.

A ma Nagyhomok néven ismert külterület helyén a középkorban egy Homok elnevezésű magyar falu állt, amely a török uralom alatt elnéptelenedett.

A 19. században még állt a település egyik akkori nevezetessége, a Becsali-csárda, mely a dél-dunántúli betyárvilág egykori legendás fogadója volt Drávafok és Bogdása között, s pontosan a megyehatárra építették úgy, hogy egyik szobájából Baranya, a másikból Somogy vármegye irányában menekülhettek el az ott megszálló szegénylegények az ellenkező irányból érkező pandúrok elől.[3]

2001-ben lakosságának 3,7%-a volt horvát. 2007-ben megszűnt a vasútforgalom, azonban még 2019-ben is bonyolított teherforgalmat, járható állapotban van a sínpár.[4]

2012-ben felújították a Felsőszentmárton–Drávafok 5,2 km-es útszakaszt, amelyet 2012. július 31-én adtak át a forgalomnak.[5]

Idegen elnevezései szerkesztés

Horvátul a falu hivatalos neve Fok (a tótújfalusi horvátok által használt elnevezés). A drávakeresztúri horvátok Fokrtának nevezték.[6]

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Kovácsevics Pálné (független)[7]
  • 1994–1998: Kovácsevics Pálné (független)[8]
  • 1998–2002: Kovácsevics Pálné (független)[9]
  • 2002–2006: Kovácsevics Pálné (független)[10]
  • 2006–2010: Szekeres József (független)[11]
  • 2010–2011: Szekeres József (független)[12]
  • 2011–2014: Pálfy Tibor (független)[13]
  • 2014–2019: Pálfy Tibor (független)[14]
  • 2019-től: Pálfy Tibor (független)[1]

A településen 2011. május 29-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[13] az előző polgármester halála miatt.[15]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
509
500
510
491
448
460
451
2013201420152019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,2%-a magyarnak, 26,8% cigánynak, 24,9% horvátnak, 1,4% németnek, 0,2% örménynek, 0,6% szerbnek mondta magát (1,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,1%, református 24,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 6% (4,5% nem nyilatkozott).[16]

Nevezetességei szerkesztés

  • Bittó-kastély
A község kastélya Ybl Miklós tervei alapján épült 1896-ban [más adat szerint 1870-ben], klasszicizáló, emeletes földesúri lakként, a Bittó család megbízásából, körülötte 40 hektáros kiterjedésű angolparkkal, melyben ritkaságszámba menő, óriási fák álltak. Az épülettömb felét az 1940-es évek végén lebontották, anyagából építették fel a katolikus templomot; az angolpark fáinak többségét ugyancsak elpusztították. Sajnos a tanácsi időkben szervezett kastélymentési program keretében tervezett felújítása meghiúsult, állapota romos.
  • Fodor-kúria
Helyi védettség alatt álló, egykori kisnemesi lak, ma az Ormánsági Szabadiskola központja.
  • Református templom
A református közösség temploma 1863-ban épült, helyi védettség alatt áll.
  • Római katolikus templom
A Szent László tiszteletére emelt templom 1949-ben épült, helyi védettség alatt áll.
  • A faluközpont védett lakóházai
A település belső részén helyi védelem alatt áll még a parókia épülete, valamint négy régi lakóház, melyek a környék népi építészetének szép emlékei.
  • Hősi emlékmű
Az 1920-as években, a drávafoki első világháborús áldozatok emlékére emelt emlékmű 1988 óta őrzi a második világháború áldozatainak emlékét is.

Érdekességek a településről szerkesztés

Drávafokról utca van elnevezve (néhány másik, Baranya vármegyei településhez hasonlóan) Budapest XVIII. kerületében, a Szent Imre-kertváros nevű városrészben.

A 19. században még állt a környék egyik akkori nevezetessége, a Becsali-csárda, mely a dél-dunántúli betyárvilág egykori legendás fogadója volt Drávafok és Bogdása között, és pontosan a megyehatárra építették oly módon, hogy egyik szobájából Baranya, a másikból Somogy vármegye irányába menekülhettek el az ott megszálló szegénylegények az ellenkező irányból érkező pandúrok elől.[3]

Hivatkozások szerkesztés

  1. a b Drávafok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. a b Archivált másolat. [2015. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 31.)
  4. Szigetlakók vonata a baranyai vicinálisokon
  5. Újabb útfelújítás az Ormánságban: most Drávafok mellett aszfaltoztak
  6. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 23.)
  7. Drávafok települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. Drávafok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  9. Drávafok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  10. Drávafok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  11. Drávafok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  12. Drávafok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  13. a b Drávafok települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. május 29. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
  14. Drávafok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
  15. 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 7.)
  16. Drávafok Helységnévtár

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés