Markóc

magyarországi község Baranya vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 29.

Markóc község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.

Markóc
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSellyei
Jogállásközség
PolgármesterKovács Sándor (független)[1]
Irányítószám7967
Körzethívószám73
Népesség
Teljes népesség64 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség9,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,79 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 51′ 47″, k. h. 17° 46′ 04″45.862960°N 17.767890°EKoordináták: é. sz. 45° 51′ 47″, k. h. 17° 46′ 04″45.862960°N 17.767890°E
Markóc (Baranya vármegye)
Markóc
Markóc
Pozíció Baranya vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Markóc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Barcstól 25 kilométerre délkeletre, Szigetvártól 20 kilométerre délre, Sellyétől légvonalban nagyjából 5, közúton 7-8 kilométerre helyezkedik el; a déli (magyar-horvát) országhatártól és a Drávától ugyancsak mintegy 5 kilométerre fekszik északi irányban. Egyutcás kistelepülés.

Megközelítése

szerkesztés

Csak közúton érhető el, Drávafoknál letérve a Harkány-Sellye-Darány közt húzódó 5804-es útról, az 5829-es úton; ugyanez köti össze déli szomszédjával, Drávakeresztúrral is.

Története

szerkesztés

Markóc nevét az oklevelekben 1403-ban említették először Markochel néven, később 1492-ben Markowcz néven írták. A falu első ismert birtokosa a pécsi főesperes volt, majd a későbbiekben az Istvánffy, a Doby és a Somssich családoké volt. 1480 körül a Festetics család dégi ága volt a település birtokosa. A falu lakosai a török hódoltság kezdetén a mai falu mellett állt Mokárfa nevű falu, mely a törökök alatt elpusztult.

A lakosság a szomszédos Markocz nevű rétre költözött át, s később ez lett a falu neve is. A 20. század elején Somogy vármegye Szigetvári járásához tartozott. 1910-ben 229 lakosából 228 magyar volt. Ebből 21 római katolikus, 208 református volt.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Kovács Rózsa (független)[3]
  • 1994–1998: Döme Julianna (független)[4]
  • 1998–2002: Döme Julianna (független)[5]
  • 2002–2006: Döme Julianna (független)[6]
  • 2006–2010: Lantos Tamás Ferenc (független)[7]
  • 2010–2014: Lantos Tamás Ferenc (független)[8]
  • 2014–2016: Lantos Tamás Ferenc (független)[9]
  • 2016–2019: Kovács Sándor (független)[10]
  • 2019–2024: Kovács Sándor (független)[11]
  • 2024– : Kovács Sándor (független)[12]

A településen 2016. november 27-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[10]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
72
63
63
51
61
62
59
64
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 1,6% bolgárnak, 23,4% cigánynak, 1,6% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,6%, református 42,2%, felekezeten kívüli 15,6% (1,6% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 82,3%-a vallotta magát magyarnak, 14,5% cigánynak, 1,6% horvátnak, 8,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,3% volt református, 12,9% római katolikus, 3,2% egyéb keresztény, 1,6% felekezeten kívüli (50% nem válaszolt).[15]

Nevezetességek

szerkesztés
  • Református temploma 1858-ban épült, műemléki védelem alatt álló épület.[16]
  • A település határában három irányban is olyan, íves formában elhelyezkedő ártéri erdőfoltokat találhatunk, amelyek egykori Dráva-holtágak maradványai. Nyílt víznek már egyik erdőrészben sincs nyoma, de az egyik ilyen terület, a Markóci-rét 1996 óta helyi védettség alatt áll, a környék jellemző mocsári-réti növény- és állatfajaival.[17][18]
  1. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) 24önkvál nevű lábjegyzeteknek
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  5. Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  6. Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  7. Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  8. Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  9. Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
  10. a b Markóc települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. november 27. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  11. Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 29.)
  12. Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 29.)
  13. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  14. Markóc Helységnévtár
  15. Markóc Helységnévtár
  16. A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. október 9.)
  17. Irány a Dráva! - Vadon élménye élő folyók mentén.. Duna-Dráva Nemzeti Park. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 5.)
  18. Bank László: Ökológiai állapot-felmérő lap a Markóci-rétről., 2013. augusztus 11. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 5.)