Markóc

magyarországi község Baranya megyében

Markóc község Baranya megyében, a Sellyei járásban.

Markóc
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásSellyei
Jogállás község
Polgármester Kovács Sándor (független)[1]
Irányítószám 7967
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség61 fő (2021. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség9,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,79 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Markóc (Magyarország)
Markóc
Markóc
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 51′ 47″, k. h. 17° 46′ 04″Koordináták: é. sz. 45° 51′ 47″, k. h. 17° 46′ 04″
Markóc (Baranya megye)
Markóc
Markóc
Pozíció Baranya megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Markóc témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Barcstól 25 kilométerre délkeletre, Szigetvártól 20 kilométerre délre, Sellyétől légvonalban nagyjából 5, közúton 7-8 kilométerre helyezkedik el; a déli (magyar-horvát) országhatártól és a Drávától ugyancsak mintegy 5 kilométerre fekszik északi irányban. Egyutcás kistelepülés.

MegközelítéseSzerkesztés

Csak közúton érhető el, Drávafoknál letérve a Harkány-Sellye-Darány közt húzódó 5804-es útról, az 5829-es úton; ugyanez köti össze déli szomszédjával, Drávakeresztúrral is.

TörténeteSzerkesztés

Markóc nevét az oklevelekben 1403-ban említették először Markochel néven, később 1492-ben Markowcz néven írták. A falu első ismert birtokosa a pécsi főesperes volt, majd a későbbiekben az Istvánffy, a Doby és a Somssich családoké volt. 1480 körül a Festetics család dégi ága volt a település birtokosa. A falu lakosai a török hódoltság kezdetén a mai falu mellett állt Mokárfa nevű falu, mely a törökök alatt elpusztult.

A lakosság a szomszédos Markocz nevű rétre költözött át, s később ez lett a falu neve is. A 20. század elején Somogy vármegye Szigetvári járásához tartozott. 1910-ben 229 lakosából 228 magyar volt. Ebből 21 római katolikus, 208 református volt.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Kovács Rózsa (független)[3]
  • 1994–1998: Döme Julianna (független)[4]
  • 1998–2002: Döme Julianna (független)[5]
  • 2002–2006: Döme Julianna (független)[6]
  • 2006–2010: Lantos Tamás Ferenc (független)[7]
  • 2010–2014: Lantos Tamás Ferenc (független)[8]
  • 2014–2016: Lantos Tamás Ferenc (független)[9]
  • 2016–2019: Kovács Sándor (független)[10]
  • 2019-től: Kovács Sándor (független)[1]

A településen 2016. november 27-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[10]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 1,6% bolgárnak, 23,4% cigánynak, 1,6% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,6%, református 42,2%, felekezeten kívüli 15,6% (1,6% nem nyilatkozott).[12]

NevezetességekSzerkesztés

  • Református temploma 1858-ban épült, műemléki védelem alatt álló épület.[13]
  • A település határában három irányban is olyan, íves formában elhelyezkedő ártéri erdőfoltokat találhatunk, amelyek egykori Dráva-holtágak maradványai. Nyílt víznek már egyik erdőrészben sincs nyoma, de az egyik ilyen terület, a Markóci-rét 1996 óta helyi védettség alatt áll, a környék jellemző mocsári-réti növény- és állatfajaival.[14][15]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  2. Központi Statisztikai Hivatal, https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=16443
  3. Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  5. Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  6. Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  7. Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  8. Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  9. Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
  10. a b Markóc települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. november 27. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  11. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  12. Markóc Helységnévtár
  13. A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. október 9.)
  14. Irány a Dráva! - Vadon élménye élő folyók mentén.. Duna-Dráva Nemzeti Park. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 5.)
  15. Bank László: Ökológiai állapot-felmérő lap a Markóci-rétről., 2013. augusztus 11. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 5.)