Főmenü megnyitása

Hencz Aurél

jogász, könyvtáros, tudományos kutató, egyetemi tanár

Hencz Aurél (Szakolca, 1913. február 16.Szeged, 2000. június 14.) jogász, könyvtáros, tudományos kutató, az állam és jogtudományok doktora (1989), címzetes egyetemi tanár.

Hencz Aurél
Hencz Aurél portréja.jpeg
Született 1913. február 16.[1]
Szakolca
Elhunyt 2000. június 14. (87 évesen)[1]
Szeged
Állampolgársága magyar[2]
Foglalkozása
Iskolái Szegedi Tudományegyetem (–1934)

ÉleteSzerkesztés

Hencz Aurél születésekor édesapja, Hencz Antal a szakolcai királyi katolikus főgimnáziumban tanított. Kollégája volt Juhász Gyula, igazgatója pedig Juhásznak és Babitsnak hajdani egyetemi társa, barátja, Resch Aurél. Hencz Aurél tőle kapta keresztnevét.

Hencz Aurél 1930-ban érettségizett, majd a budapesti, 1932-től a szegedi egyetemen hallgatott jogot és közigazgatást. 1934-ben doktori oklevelet szerzett. A közigazgatásban helyezkedett el, 1939-ben ilyen irányú szakvizsgát is tett. Ugyanebben az évben részt vett Makón a Nemzeti Parasztpárt megalapításában. 1941-ben, mindössze 28 évesen kinevezték a felvidéki Lévára tanfelügyelőnek.

A második világháború alatt üldözött beosztottjait, szlovákiai zsidókat menekített. A Beneš-dekrétumok Léva elhagyására kényszerítették, családjával Makóra menekült, minden vagyonuk Léván maradt, földönfutókká váltak. Makón Csanád vármegye tanfelügyelője, majd 1949-ben a szegedi egyetem központi könyvtárának munkatársa, 1953. szeptember 1-jétől igazgatója lett.

Vezetése alatt lendült föl a könyvtárban a tudományos munka és a bibliográfiai tevékenység. 1958-ban leváltották igazgatói tisztéről az 1956-os forradalomban való részvétele miatt. A továbbiakban könyvtárosként működött, majd 1971-től tudományos főmunkatársi, 1981-től tudományos főtanácsadói kinevezést kapott, 1984. december 31-én vonult nyugalomba. 1975-ben érte el a kandidátusi fokozatot, 1989-ben az állam- és jogtudományok doktora fokozatot, tudományos munkásságát a nyugdíjba menetel sem szakította meg. Amíg az Egyetemi Könyvtárban dolgozott, nagyon sokat segített a könyvtári munka szervezésében, ugyanekkor kutatói munkája a jogtudományi karhoz kapcsolta, tudományos munkássága elismeréseképpen 1969-ben címzetes egyetemi docensi, majd 1981-ben címzetes egyetemi tanári kinevezést kapott, órákat adott a jogi egyetemen.

CsaládjaSzerkesztés

Felesége tanítónő, gyermekei orvosok. Unokája pedagógus.

MunkásságaSzerkesztés

Számos tudományos könyve jelent meg, a hazai közigazgatás történet egyik legjobb ismerője (Glatz F.). Tudományos ismereteit is messze felülmúlta segítőkészsége. A kommunizmus legsötétebb éveiben komoly segítséget adott számtalan üldözöttnek, betegeknek, szegényeknek, pl. Bibó István, Féja Géza, Péter László. Lengyel András a következőképpen emlékszik vissza rá:

„Ott volt, afféle „szabad” kutatóként, az osztály fölött lebegve, de segítségadásra mindig készen Hencz Aurél. Ő korábban a könyvtár igazgatója is volt, 1958-ban, az ’56-osok elleni megtorlásokat „elszabotáló” magatartása miatt váltották le, ekkor már túl volt hatvanadik évén. De ő, aki Erdei Ferencet, Bibó Istvánt és másokat is barátjának vallhatta, s Bibó „kitűnő ember”-ként emlegette, mindent és mindenkit ismert, segítőkész volt, engem is bizalmába fogadott. Bár ő a közigazgatás-történet kutatója volt, s az engem igen kevéssé érdekelt, sokat tanultam tőle. A fontos ugyanis az volt, hogy mint idősebb és tapasztalt ember, aki sok mindent megélt már, sokfelé ablakot tudott nyitni nekem. Bibó Istvánra például ő hívta föl a figyelmemet, sőt Bibótól – Aurél bácsi közvetítésével – adatokat is kaptam. Illyés Gyula Bibó sírjánál mondott beszédét pedig a kéziratból előbb ismerhettem meg, mint ahogy az nyomtatásban megjelent.”

Publikációs tevékenységeSzerkesztés

Könyveiben, dolgozataiban a hazai közigazgatás különféle ágazatainak történetét, tanulságait tárta fel: mint egykori tanfelügyelő a művelődésügyi intézmények és igazgatás történetét, a munkavédelem, a területrendezés múltját. Több könyvében is foglalkozott a falu és a tanya közigazgatásának, a felsőfokú közigazgatási szakemberképzésnek és a közszolgálati etikának – most is annyira időszerű – kérdéseivel.

Kötetei (válogatás)Szerkesztés

  • A művelődési intézmények és a művelődés-igazgatás fejlődése. 1945-1961. Budapest, 1962. 515 p.
  • A dolgozó ember védelme Magyarországon. Irodalmi áttekintés és bibliográfia. (Társszerzőkkel) Szeged, 1967. 546 p.
  • A falu helye az állam életében a közigazgatás aspektusából. (1900-1944). Budapest, 1972. 301 p.
  • A magyar falvak igazgatásának száz esztendeje. 1871-1971. Szeged, 1972. 431 p.
  • Területrendezési törekvések Magyarországon. Az államigazgatási jogi szabályozás aspektusából. Budapest, 1973. 678 p.
  • A falu helye az állam életében a közigazgatás aspektusából. (1945-1972.) Budapest, 1973. 619 p.
  • Községi státus és községpolitika a magyar igazgatástörténetben a reformkortó1 az alkotmányig. Budapest, 1974. 67 p.
  • A tanyavilág fél évszázadának közigazgatási gondjai. Budapest, 1975. 84 p.
  • Felsőfokú közigazgatási szakemberképzés Magyarországon 1848-1948. Szeged, 1981. 320 p.
  • Törekvések a közszolgálati etika kialakítására. 1. köt. A dualizmus és a két forradalom kora. 2. köt. A Horthy-korszak. Budapest, 1987. 141, 228 p.

Társasági tagságSzerkesztés

  • Könyvtáros Egyesület Nemzetközi Szövetségében Magyarország képviselete (1954-1957);
  • Magyar Könyvtárügyi Tanács (1954-1974).

ElismerésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. general catalog of BnF. (Hozzáférés: 2017. március 27.)

ForrásokSzerkesztés

  • Péter László: Hencz Aurél köszöntése. Délmagyarország, 1998. február 13. lásd még Péter László: Szegedi seregszámla : válogatott írások. Szeged : Bába és Társai Kft., 1999. 301-302. p.
  • Szegedi egyetemi almanach : 1921-1970. Szeged : József Attila Tudományegyetem, 1971. Hencz Aurél lásd 279. p.
  • Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995. I. köt. (1996). Szeged, József Attila Tudományegyetem. Hencz Aurél lásd 469. p. ISBN 963-482-037-9

További információkSzerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.