Bácsbokod

magyarországi nagyközség Bács-Kiskun vármegyében

Bácsbokod nagyközség (horvátul: Bikić[3], németül: Wikitsch) Bács-Kiskun vármegyében, a Bácsalmási járásban.

Bácsbokod
Római katolikus Árpádházi Szent Erzsébet-templom
Római katolikus Árpádházi Szent Erzsébet-templom
Bácsbokod címere
Bácsbokod címere
Bácsbokod zászlaja
Bácsbokod zászlaja
Becenév: Bokod
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásBácsalmási
Jogállás nagyközség
Polgármester Kovács László (független)[1]
Irányítószám 6453
Körzethívószám 79
Népesség
Teljes népesség2276 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség39,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület63,93 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bácsbokod (Magyarország)
Bácsbokod
Bácsbokod
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 07′ 28″, k. h. 19° 09′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 07′ 28″, k. h. 19° 09′ 30″
Bácsbokod (Bács-Kiskun vármegye)
Bácsbokod
Bácsbokod
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Bácsbokod weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bácsbokod témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A Dunától 20 km-re keletre fekszik a Bácskában. Hullámos, enyhén dombos vidék - észak felé fokozatosan emelkedik. A tengerszint feletti magassága 110 és 125 méter között van. Igen jó, termékeny a földje.

A szomszédos települések: észak felől Felsőszentiván, északkelet felől Mátételke, kelet felől Bácsalmás, dél felől Bácsborsód, délnyugat felől Vaskút, északnyugat felől pedig Baja. Észak felől a legközelebbi település Csávoly, de a közigazgatási területeik nem határosak.

Megközelítése szerkesztés

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az 5501-es út, ezen érhető el Baja és Bácsalmás felől is. Météltelkével az 5504-es, Csávollyal és Bácsborsóddal pedig az 5505-ös út köti össze.

A települést a hazai vasútvonalak közül a Bátaszék–Baja–Kiskunhalas-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Bácsbokod-Bácsborsód vasútállomás a belterület déli részén helyezkedik el, az 5505-ös út vasúti keresztezése mellett, közúti elérését az előbbiből keletnek kiágazó 55 305-ös számú mellékút teszi lehetővé.

Története szerkesztés

Bácsalmástól nyugatra, Mátéháza alatt, 1904 előtt Bikity, a régi Bököd falu utódja. 1340-ben a czikádori apát elhagyott helységekként adta át Tőttösnek a Bodrog vármegyében levő Pog és Bukud nevű birtokokat úgy, hogy csak öt év múlva fizessen érettük haszonbért. Tőttösnek 1347-ben még egy Kerek beukud nevű birtoka is volt, amely valószínűleg Bököd szomszédságában feküdt. Tőttös 1358-ban meghalt, birtokai, köztük Buked, leányának jutottak örökségűl, aki ezeket sógornőinek, Magónak és Klárának adta. Ezek a kapott félbirtokokra nézve egyenetlenkedve, törvény elé vitték az ügyet, a mire 1366-ban az országbíró halasztást adott. Ez alkalommal e helység neve Bukydnak van írva. 1390-ben Bukud Tőttös Lászlóé volt. Tőttös örököseivel 1394-ben pörre került a dolog, s az országbíró Bokod és Pog birtokokat a czikádori apátságnak ítélte oda. Egy 1395. évi oklevél kideríti, hogy Bukud és Bewkud kétféleképpen írt neve ugyanegy helynek, mely Mátéháza mellett volt. Ebből világos, hogy a régi Bököd vagy helyesebben Bükköd, a melyet 1340 óta sokszor említenek, a 16. század elején Bikityre keresztelt falu helyén állott. 1424-ben a kalocsai káptalan megvizsgálta azt a hatalmaskodást, melyet Tőttösék mátéházai birtokán a szegedi várnagyok, s több madarasi, s böködi jobbágy végbe vittek. 1430-ban Tőttösnek szentgyörgyi tiszttartója embereivel berontott a czikádori apátság böködi birtokára.

1448-ban és 1467-ben a Zsámboki család birtoka, majd 1469-ben testvérré fogadás és egyúttal királyi adomány alapján a Lekcsei Sulyok családé lett. Ekkor kastély is volt itt. 1482-ben a Porkoláb család innen írja előnevét. A mohácsi vészkor a lakosság elpusztult, egy részük a hagyomány szerint Gömörbe vándorolt. Helyükre szerbek telepedtek le, a kik a helység Bököd nevét elferdítették, mert az 1542. évi érseki dézsmajegyzékben Bigittyának íratik. A török defterek a bajai nahijében Bikity falut felsorolják 1580-ban 47, 1590-ben 42 adózó házzal. 1598-ban Biked szerb lakossága Esztergom vidékre költözött. Kéry János nádori adomány után kapta 1627-ben Békéss birtokot. A következő évben a beiktatás megtörtént. (Ez alkalommal Bikity nevét a magyaros hangzásu Békéssnek írták.) 1658-ban Wesselényi Ferencz nádor Serényi Pálnak adományozta Bigitt pusztát.

1679-ben még az érseknek adózott Bigitya, de 1700-ban már elpusztult hely gyanánt említik; teljesen lakatlan azonban nem lehetett, mert 1721-ben katonákat szállásoltak el e pusztán. 1727-ben Czobor bajai uradalmához tartozó puszta volt. 1730-ban ugyancsak Czobor uradalmához tartozott, s majd puszta, majd faluként említtetik. 1751-ben Bikity falu az új bajai földesúrral, Grassalkovicscsal úgy szerződött, hogy a földesúr 400 Ft-ot, a gabona, bor, méh, bárány stb. után kilenczedet kap. Tataháza pusztáról minden gazda egy boglya szénát tartozik neki kaszálni. Az új szőlők után hat évig nem kellett fizetniök. Később a gróf Széchenyieké, gróf Héderváry Viczayé, ezután gróf Zichy-Ferraris Bódogé volt e falu a bajai uradalommal együtt egy ideig, míg végre megváltás útján 1862-ben a község birokába került.

2001-ben lakosságából 97% magyar, 2% német, 0,68% horvát, 0,32%-a pedig egyéb, főként szerb és cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Érdekességek a második világháborúból szerkesztés

1944. augusztus 26-án éjjel a Schäffer-tanya mellett német éjszakai vadász támadása miatt a levegőben felrobbant és lezuhant a "piros E" jelű Halifax Mk.II srs. 1a (JD-362) az 1586. Flight állományából. A katonákat a községben eltemették, majd később, 1946-ban solymári brit katonai temetőben helyezték örök nyugalomra. A gép roncsait még 1944-ben elvitték innen.

A 16. határvadász zászlóalj utóvédszakasza Bácsbokodnál 1944. október 22-én hátramaradt. 16 magyar katona próbálta a Baja felé visszavonuló alakulatát védeni a szovjet 46. hadsereggel szemben. A 16 magyar hősi halottra a római katolikus temetőben két sír, illetve Bácsbokod határában egy út menti kereszt emlékezetet.[4]

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990-1994: Mészáros István (FKgP))[5]
  • 1994-1998: Mészáros István (független)[6]
  • 1998-2002: Mészáros István (független)[7]
  • 2002-2006: Mészáros István (független)[8]
  • 2006-2010: Mészáros István (független)[9]
  • 2010-2014: Kovács László (független)[10]
  • 2014-2019: Kovács László (független)[11]
  • 2019-től: Kovács László (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2656
2648
2459
2330
2327
2276
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 3,7% horvátnak, 11,8% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,1%, református 2,9%, evangélikus 0,1%, felekezeten kívüli 10% (22,7% nem nyilatkozott).[12]

Ismert személyek szerkesztés

Itt születtek szerkesztés

Díszpolgárok szerkesztés

  • Alföldy Béla tisztifőorvos, a környék országgyűlési képviselője az első és második világháború közti időszak jelentős részében.[13]

Iskola szerkesztés

  • Móra Ferenc Általános Iskola

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Bácsbokod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. horvát név
  4. Bácsbokodnál elesett hős magyar katonákról riport - 7. perctől
  5. Bácsbokod települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Bácsbokod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  7. Bácsbokod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  8. Bácsbokod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  9. Bácsbokod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  10. Bácsbokod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  11. Bácsbokod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  12. Bácsbokod Helységnévtár
  13. Az 1939–1944 közti országgyűlés almanachja az Országgyűlési Könyvtár gyűjteményében; online hozzáférés: 2023. október 20.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés