Bácsbokod
Bácsbokod nagyközség (horvátul: Bikić[3], németül: Wikitsch) Bács-Kiskun vármegyében, a Bácsalmási járásban.
| Bácsbokod | |||
 | |||
| Római katolikus Árpádházi Szent Erzsébet-templom | |||
| |||
| Becenév: Bokod | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Bács-Kiskun | ||
| Járás | Bácsalmási | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Kovács László (független)[1] | ||
| Irányítószám | 6453 | ||
| Körzethívószám | 79 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2276 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 39,09 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 63,93 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Bácsbokod
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 07′ 28″, k. h. 19° 09′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 07′ 28″, k. h. 19° 09′ 30″ | |||
Bácsbokod
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
| |||
| Bácsbokod weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bácsbokod témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
A Dunától 20 km-re keletre fekszik a Bácskában. Hullámos, enyhén dombos vidék - észak felé fokozatosan emelkedik. A tengerszint feletti magassága 110 és 125 méter között van. Igen jó, termékeny a földje.
A szomszédos települések: észak felől Felsőszentiván, északkelet felől Mátételke, kelet felől Bácsalmás, dél felől Bácsborsód, délnyugat felől Vaskút, északnyugat felől pedig Baja. Észak felől a legközelebbi település Csávoly, de a közigazgatási területeik nem határosak.
Megközelítése szerkesztés
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az 5501-es út, ezen érhető el Baja és Bácsalmás felől is. Météltelkével az 5504-es, Csávollyal és Bácsborsóddal pedig az 5505-ös út köti össze.
A települést a hazai vasútvonalak közül a Bátaszék–Baja–Kiskunhalas-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Bácsbokod-Bácsborsód vasútállomás a belterület déli részén helyezkedik el, az 5505-ös út vasúti keresztezése mellett, közúti elérését az előbbiből keletnek kiágazó 55 305-ös számú mellékút teszi lehetővé.
Története szerkesztés
Bácsalmástól nyugatra, Mátéháza alatt, 1904 előtt Bikity, a régi Bököd falu utódja. 1340-ben a czikádori apát elhagyott helységekként adta át Tőttösnek a Bodrog vármegyében levő Pog és Bukud nevű birtokokat úgy, hogy csak öt év múlva fizessen érettük haszonbért. Tőttösnek 1347-ben még egy Kerek beukud nevű birtoka is volt, amely valószínűleg Bököd szomszédságában feküdt. Tőttös 1358-ban meghalt, birtokai, köztük Buked, leányának jutottak örökségűl, aki ezeket sógornőinek, Magónak és Klárának adta. Ezek a kapott félbirtokokra nézve egyenetlenkedve, törvény elé vitték az ügyet, a mire 1366-ban az országbíró halasztást adott. Ez alkalommal e helység neve Bukydnak van írva. 1390-ben Bukud Tőttös Lászlóé volt. Tőttös örököseivel 1394-ben pörre került a dolog, s az országbíró Bokod és Pog birtokokat a czikádori apátságnak ítélte oda. Egy 1395. évi oklevél kideríti, hogy Bukud és Bewkud kétféleképpen írt neve ugyanegy helynek, mely Mátéháza mellett volt. Ebből világos, hogy a régi Bököd vagy helyesebben Bükköd, a melyet 1340 óta sokszor említenek, a 16. század elején Bikityre keresztelt falu helyén állott. 1424-ben a kalocsai káptalan megvizsgálta azt a hatalmaskodást, melyet Tőttösék mátéházai birtokán a szegedi várnagyok, s több madarasi, s böködi jobbágy végbe vittek. 1430-ban Tőttösnek szentgyörgyi tiszttartója embereivel berontott a czikádori apátság böködi birtokára.
1448-ban és 1467-ben a Zsámboki család birtoka, majd 1469-ben testvérré fogadás és egyúttal királyi adomány alapján a Lekcsei Sulyok családé lett. Ekkor kastély is volt itt. 1482-ben a Porkoláb család innen írja előnevét. A mohácsi vészkor a lakosság elpusztult, egy részük a hagyomány szerint Gömörbe vándorolt. Helyükre szerbek telepedtek le, a kik a helység Bököd nevét elferdítették, mert az 1542. évi érseki dézsmajegyzékben Bigittyának íratik. A török defterek a bajai nahijében Bikity falut felsorolják 1580-ban 47, 1590-ben 42 adózó házzal. 1598-ban Biked szerb lakossága Esztergom vidékre költözött. Kéry János nádori adomány után kapta 1627-ben Békéss birtokot. A következő évben a beiktatás megtörtént. (Ez alkalommal Bikity nevét a magyaros hangzásu Békéssnek írták.) 1658-ban Wesselényi Ferencz nádor Serényi Pálnak adományozta Bigitt pusztát.
1679-ben még az érseknek adózott Bigitya, de 1700-ban már elpusztult hely gyanánt említik; teljesen lakatlan azonban nem lehetett, mert 1721-ben katonákat szállásoltak el e pusztán. 1727-ben Czobor bajai uradalmához tartozó puszta volt. 1730-ban ugyancsak Czobor uradalmához tartozott, s majd puszta, majd faluként említtetik. 1751-ben Bikity falu az új bajai földesúrral, Grassalkovicscsal úgy szerződött, hogy a földesúr 400 Ft-ot, a gabona, bor, méh, bárány stb. után kilenczedet kap. Tataháza pusztáról minden gazda egy boglya szénát tartozik neki kaszálni. Az új szőlők után hat évig nem kellett fizetniök. Később a gróf Széchenyieké, gróf Héderváry Viczayé, ezután gróf Zichy-Ferraris Bódogé volt e falu a bajai uradalommal együtt egy ideig, míg végre megváltás útján 1862-ben a község birokába került.
2001-ben lakosságából 97% magyar, 2% német, 0,68% horvát, 0,32%-a pedig egyéb, főként szerb és cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
Érdekességek a második világháborúból szerkesztés
1944. augusztus 26-án éjjel a Schäffer-tanya mellett német éjszakai vadász támadása miatt a levegőben felrobbant és lezuhant a "piros E" jelű Halifax Mk.II srs. 1a (JD-362) az 1586. Flight állományából. A katonákat a községben eltemették, majd később, 1946-ban solymári brit katonai temetőben helyezték örök nyugalomra. A gép roncsait még 1944-ben elvitték innen.
A 16. határvadász zászlóalj utóvédszakasza Bácsbokodnál 1944. október 22-én hátramaradt. 16 magyar katona próbálta a Baja felé visszavonuló alakulatát védeni a szovjet 46. hadsereggel szemben. A 16 magyar hősi halottra a római katolikus temetőben két sír, illetve Bácsbokod határában egy út menti kereszt emlékezetet.[4]
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
- 1990-1994: Mészáros István (FKgP))[5]
- 1994-1998: Mészáros István (független)[6]
- 1998-2002: Mészáros István (független)[7]
- 2002-2006: Mészáros István (független)[8]
- 2006-2010: Mészáros István (független)[9]
- 2010-2014: Kovács László (független)[10]
- 2014-2019: Kovács László (független)[11]
- 2019-től: Kovács László (független)[1]
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2656 | 2648 | 2459 | 2330 | 2327 | 2276 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 3,7% horvátnak, 11,8% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,1%, református 2,9%, evangélikus 0,1%, felekezeten kívüli 10% (22,7% nem nyilatkozott).[12]
Ismert személyek szerkesztés
Itt születtek szerkesztés
- Lamperth Mónika (1957. szeptember 5.) politikus
- Meizl Ferenc (1924. február 11.) klarinétművész
Díszpolgárok szerkesztés
- Alföldy Béla tisztifőorvos, a környék országgyűlési képviselője az első és második világháború közti időszak jelentős részében.[13]
Iskola szerkesztés
- Móra Ferenc Általános Iskola
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Bácsbokod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ horvát név
- ↑ Bácsbokodnál elesett hős magyar katonákról riport - 7. perctől
- ↑ Bácsbokod települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Bácsbokod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
- ↑ Bácsbokod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Bácsbokod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Bácsbokod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Bácsbokod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Bácsbokod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Bácsbokod Helységnévtár
- ↑ Az 1939–1944 közti országgyűlés almanachja az Országgyűlési Könyvtár gyűjteményében; online hozzáférés: 2023. október 20.
Források szerkesztés
- ↑ horvát név: Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
