Wikipédia

Tataháza

magyarországi község Bács-Kiskun vármegyében

Tataháza község Bács-Kiskun vármegye Bácsalmási járásában.

Tataháza
Jó állapotú szélmalom, vitorla nélkül
Jó állapotú szélmalom, vitorla nélkül
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásBácsalmási
Jogállásközség
PolgármesterVörös István (független)[1]
Irányítószám6451
Körzethívószám79
Népesség
Teljes népesség1074 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség45,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,1 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 10′ 22″, k. h. 19° 18′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 22″, k. h. 19° 18′ 00″
Tataháza (Bács-Kiskun vármegye)
Tataháza
Tataháza
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Tataháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tataháza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

A Bácskai-löszháton fekszik, Bajától 28, Bácsalmástól 6 kilométerre, a Bácskában. Nyugati határában húzódik az Illancs térségében eredő Mátételki-Kígyós csatorna (a Kígyós-főcsatorna egyik mellékága), mely szárazabb nyarak idején elveszti vizét. A község belte­rületén van egy nádas tó, mellette egy jó állapotban lévő szélmalom áll.

Megközelítése szerkesztés

A települést átszeli a Szeged és Baja közt húzódó 55-ös főút, így ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. Bácsalmással az 5503-as, Mátételkével és Bácsbokoddal pedig az 5504-es út köti össze.

Története szerkesztés

Tataháza nevét 1485-ben említette először oklevél Thad írásmóddal, mikor Őrösi László özvegye, Eufemia és Marhárt Jakab özvegye, Borbála az őket hozomány czímen illető birtokaikat Czobor Mártonnak és Imrének adták el. E birtokok között szerepelt Thad is, a mai Tataháza előde, a melyet Tótházának is neveztek.

A török hódoltság alatt a defterek a bajai nahijében sorolják fel Tótházát Szentmiklós pusztával együtt 1580-ban 35 és 1590-ben 29 adózó házzal.

1598-ban Tóthát szerb falu lakossága Esztergom vidékére költözött.

1651-ben Polgár Pál, másként Bornemisza de Buda, végrendeletileg leányainak, Vattai Pálnénak és Földvári Jánosnénak adja bácsmegyei Tótháza birtokát, majd 1662-ben e birtokba Vattai Pált iktatták be.

1724-ben az 1662 után Tataházának nevezett puszta Czobor Imre bajai uradalmába tartozott. A bajaiak használják, de csak legeltetésre.

1727-ben ismét Tótházának írták. 1731-ben Tataháza, másképpen Tótháza néven fordult elő.

1736-ban Tataháza pusztát a bikityiek használták évi 75 forintért, majd 1764-ben Grassalkovich bajai földesúr Tataháza pusztát be akarja telepíteni, és az ide letelepedőknek az egész határt 50 forintért adja bérbe. Kikötése, hogy házaikat rendben az utcavonalba kell építeniük, a földesúri adók alól egy évig, a vármegye részéről három évig mentesültek. A külföldről jövők hat évi adómentességet élveztek.

1765 decemberben Tataházát először vették fel a vármegyei adólajstromba. 1769-ben Tataházára 137 forint adót vetett ki a vármegye.

1772-ben Tataháza földesura gróf Grassalkovich volt.

1776-ból való Tataháza legrégibb pecsétje.

1793-ban az úrbéri összeírás szerint Tataházán 102 gazda, 8 házas és 8 házatlan zsellér, továbbá egy tanító s egy jegyző volt a faluban.

1910-ben 1675 lakosából 1651 magyar, 18 német volt. Ebből 1649 római katolikus, 19 izraelita volt.

A 20. század elején Bács-Bodrog vármegye Bácsalmási járásához tartozott.

A község határában egy Fehérhalom nevű hely is található.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Kancsár György (független)[3]
  • 1994–1998: Kancsár György (független)[4]
  • 1998–2001: Kancsár György (független)[5]
  • 2002–2002: Édes Vencel (független)[6][7]
  • 2002–2006: Édes Vencel (független)[8]
  • 2006–2010: Édes Vencel (független)[9]
  • 2010–2014: Vörös István (független)[10]
  • 2014–2019: Vörös István (független)[11]
  • 2019-től: Vörös István (független)[1]

A településen 2002. március 24-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[6] az előző polgármester néhány hónappal korábban bekövetkezett halála miatt.[12]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1228
1221
1151
1091
1089
1074
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,8%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,1%, református 1,8%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,4% (22,7% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 88,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,1-0,1% szlováknak és szerbnek, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,9% volt római katolikus, 1,6% református, 0,3% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 10% felekezeten kívüli (45,8% nem válaszolt).[14]

Nevezetességek szerkesztés

Díszpolgárok szerkesztés

  • Alföldy Béla tisztifőorvos, a környék országgyűlési képviselője az első és második világháború közti időszak jelentős részében.[15]

Tataháza címere szerkesztés

A községnek nincs címere, viszont a közelmúltban előkerült egy régi pecsétnyomó. Egy bácsbokodi villanyszerelő mester adta át a néhány évvel ezelőtt talált réz pecsétfejet a községnek. A pecséten „TATAHÁZA 1790” felirat látható, középen pedig egy kar, mely búzaszálakat tart – ez utóbbi Bácsalmás címerében látható motívum. A mester munka közben, egy falban találta, ahová szög helyett verték be. A pecsét feje hátul ugyanis egy szúrós hegyben végződött – erre erősítették pecsétnyomó nyelét.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Tataháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Tataháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Tataháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. ↑ Tataháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. ↑ a b A 2002. március 24-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2002. március 24. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  7. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. ↑ Tataháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  9. ↑ Tataháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  10. ↑ Tataháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  11. ↑ Tataháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  12. ↑ Időközi önkormányzati választások 2002-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2002 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  13. ↑ Tataháza Helységnévtár
  14. ↑ Tataháza Helységnévtár
  15. ↑ Az 1939–1944 közti országgyűlés almanachja az Országgyűlési Könyvtár gyűjteményében; online hozzáférés: 2023. október 20.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tataháza&oldid=26823149”