Vay Ádám Múzeum

múzeum Vaján
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. március 1.

A Szabolcs-Szatmár megyei Vaja városában 1964-ben alapított Vay Ádám Múzeum a vajai Vay család 17. századi várkastélyában kapott otthont.

Vay Ádám Múzeum
ElhelyezkedésVaja
Magyarország
Cím4562 Vaja Damjanich u. 75.
Elhelyezkedése
Vay Ádám Múzeum (Magyarország)
Vay Ádám Múzeum
Vay Ádám Múzeum
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 59′ 51″, k. h. 22° 10′ 02″47.997500°N 22.167222°EKoordináták: é. sz. 47° 59′ 51″, k. h. 22° 10′ 02″47.997500°N 22.167222°E
Térkép
A Vay Ádám Múzeum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vay Ádám Múzeum témájú médiaállományokat.
A múzeumnak helyet adó vajai várkastély

Az intézmény elsődleges feladata a Rákóczi-kor kutatása, a szabadságharc emlékének és kuruc hagyományoknak az ápolása. Kiállításai többek között a várkastély egykori berendezését, valamint Rákóczi fejedelem korát mutatják be.

Története

szerkesztés

A kastély három szakaszban épült. A 17. század elején készül el reneszánsz stílusban a főépület, melyet az északi torony hozzáépítésével 1659-ben bővítettek. Végleges arculatát a 18. század elején nyerte el a déli torony elkészültével.

Az 1860-as években végzett átalakítás megszüntette az épület reneszánsz jellegét. A belső terekben és a homlokzaton is visszabontották a kőkeretes ajtókat, ablakokat, s helyettük a ma is látható asztalos szerkezetű ajtókat helyezték el. A homlokzaton leszűkítették az ablaknyílásokat, csúcsíves ablakokat, ablak párokat helyeznek el. Több mint egy évszázadig ezt a formáját mutatta a kastély.

Az épület első műemlékvédelmi igényű restaurálására 1960–62 között került sor. Ekkor már törekedtek az eredeti állapot bemutatására.

Az 1996–2004 között lezajlott nagyszabású helyreállítási, restaurálási munkák során még közelebb vitték a kastélyt a 17. századi arculatához.

A kormány 1543/2012 (XII.4.) számú határozatában közzétett döntése szerint a muzeális intézmény a Magyar Nemzeti Múzeum szervezetében folytatja korábbi tevékenységét.[1]

A múzeum megalapítása

szerkesztés

A múzeum létrejöttében oroszlánszerepet játszott Molnár Mátyás, a neves népművelő, akit 1957 tavaszán helyeztek Túristvándiból Vajára. Sikerült kiharcolnia, hogy az Országos Műemlékvédelmi Hivatal restauráltatta a várkastélyt, és 1964-ben az ő vezetésével nyílt meg az épületben a múzeum. Molnár Mátyás emlékére a település és a megyei múzeumi igazgatóság már 1983-ban emléktáblát állított, és az egyik helyi iskola is az ő nevét viseli.[2]

Állandó kiállításai

szerkesztés
 
Az első emeleti díszterem

2009-ben a múzeum állandó kiállításai a Rákóczi-kor egyes vonatkozásait mutatták be, különösen tekintettel a Felső-Tiszavidék szerepére a Rákóczi-szabadságharcban. Emellett természetesen nagy helyet kap a Vay család története, a család bútorai és más emlékek.

A pinceszinten lévő boltíves nagyteremben kőtár, lapidárium látható, amely a régészeti feltárás során előkerült reneszánsz köveket mutatja be. Egy ónkeretes színes üvegtábla is látható itt, mely a kastély csúcsíves időszakában volt jellemző. A kőcímer az északi torony helyreállítása során a nyugati homlokzatról került ide. A pincében látható két falfülkében tokaji és egri borok láthatóak.

A földszinti termekben rendszeresen szerveznek kortárs képzőművészeti kiállításokat, többek között a Vajai Nemzetközi Művésztelepen és a Téli Alkotótáborban készült alkotásokkal. A földszinti nagyterem időszaki kiállítások mellett konferenciateremnek is alkalmas, megőrizve korábbi könyvtári funkcióját is. A terem dísze még egy a 19. század elejéről való cserépkályha, melyet legutóbbi helyreállítás során teljesen restauráltak.

A múzeum parkjában a Rákóczi-szabadságharc tucatnyi történelmi személyiségét bemutató szoborkiállítás látható.

Művészettörténeti értékei

szerkesztés
 
Nikápolyi csata (Lohr Ferenc festménye) a múzeum II. emeleti nagytermének mennyezetén

A második emeleti nagyterem mennyezetfreskóját 1896-ban készítette Lohr Ferenc Vay Ádám, a kastély akkori ura megrendelésére. A Vay-család ezzel a műalkotással kívánt emléket állítani a honfoglalás ezredik évfordulójának. A festőművész a nikápolyi csata (1396) egy pillanatát örökítette meg, amikor a Vay család egy tagja, Vay Titusz (Tihamér) hozzásegíti Zsigmond királyt a csatából történő megmeneküléshez. Vay Titusz e tettéért címert és pallosjogot kapott 1418-ban a királytól.

Az első emeleti boltíves díszterem stukkódíszítése, amely egyidős a kastéllyal, a Juan Cabello régész által vezetett alapos kutatások során került elő 2000-ben.

  1. MAGYAR KÖZLÖNY • 2012. évi 161. szám (pdf). kozlony.magyarorszag.hu, 2012. december 4. [2012. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 6.)
  2. Molnár Mátyás Általános Iskola, 2010. október 18. (Hozzáférés: 2013. április 6.)

További információk

szerkesztés
  • A múzeum hivatalos honlapja
  • A múzeum a Műemlékem.hu-n
  • Molnár Mátyás: A vajai várkastély; Múzeumi Ismeretterjesztő Központ, Nyíregyháza, 1966 (Szabolcs-szatmári múzeumi füzetek)
  • Molnár Mátyás: Vaja, Vay Ádám Múzeum; TKM Egyesület, Bp., 1981 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • 30 éves a Vay Ádám Múzeum; összeáll. Molnár Sándor; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 1994
  • Száz éves a vajai freskó. Tudományos ülésszak, Vaja 1996. április 19.; szerk. Molnár Sándor; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 1997 (A Vay Ádám Múzeum Baráti Kör kiadványai)
  • A vajai Vay-várkastély és múzeum; összeáll. Molnár Sándor; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 2004
  • A vajai Vay-várkastély és múzeum; összeáll. Molnár Sándor; Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága, Vaja, 2006
  • Molnár Mátyás, a múzeumalapító. Emlékülés Molnár Mátyás születésének 90. évfordulóján; szerk. Molnár Sándor; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 2014
  • Ötvenéves a Magyar Nemzeti Múzeum Vay Ádám Muzeális Gyűjteménye. Alapítva: Kuruc Vay Ádám Múzeum; összeáll. Molnár Sándor; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 2015
  • A historikus vár negyedszázadai; összeáll. Molnár Sándor; MNM Vay Ádám Muzeális Gyűjtemény, Vaja, 2019