Szalay Imre (muzeológus)

(1846-1917) miniszteri tanácsos, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, iparművészeti író

Báró kéméndi Szalay Imre (Bécs, 1846. november 8.Gainfarn, Ausztria, 1917. július 24.) miniszteri tanácsos, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, iparművészeti író. 1912. november 4.-étől báró.[1]

Szalay Imre
Szalay Imre, Vasárnapi Ujság, 1895.jpg
Született 1846. november 8.
Bécs
Elhunyt 1917. július 24. (70 évesen)
Gainfarn, Ausztria
Állampolgársága magyar
Házastársa Trefort Mária (18601891)
SzüleiSzalay Ágoston
Foglalkozása miniszteri tanácsos,
múzeumigazgató,
iparművészeti író
Iskolái Pesti Királyi Tudományegyetem (–1866)
Sírhelye Fiumei Úti Sírkert
A Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója
Hivatali idő
1894 1916
Előd Pulszky Ferenc
Utód Fejérpataky László
A Wikimédia Commons tartalmaz Szalay Imre témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

ÉleteSzerkesztés

Az előkelő nemesi származású kéméndi Szalay család sarja. Szalay Ágoston (1811-1877) királyi táblai tanácselnök és Türck Karolina (1813-1898) fia.[2] Középiskolai tanulmányait 1856-60-ben a Szent Benedek-rendiek győri algimnáziumában, a felsőbb osztályokat 1860-64-ben a rend soproni főgimnáziumában, a jogi tanulmányait a pesti egyetemen végezte. Jogtörténelmi államvizsgáról 1866. július 18-án, a bírósági államvizsgáról 1868. július 1-jén szerzett oklevelet Pesten. Közügyvédi oklevele 1870. július 25-én, váltóügyvédi 1870. november 7-én kelt szintén Pesten. 1868. október 8-tól 1869. május 7-ig Soltész Albert ügyvédnél, 1870. május 30-ig Lechner Gyula ügyvédi irodájában mint ügyvédjelölt működött. 1868. október 5-től a királyi ítélőtáblánál joggyakornok, 1869. június 9-től a vallás- és közoktatási magyar királyi minisztériumban segédfogalmazó, 1871. január 28-tól fogalmazó, 1876. július 25-től titkár, 1880. június 24-én osztálytanácsos, 1891. május 28-án miniszteri tanácsos lett. 1877. július 15-én megnősült. 1894. december 26-án a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójának neveztetett ki. 1882. május 1-től mint a technológiai iparmúzeumot szervező bizottság elnöke ezt az intézetet szervezte. 1885. március 20-tól az országos kiállítási bizottság miniszteri képviselője volt. 1887. március 24-én megválasztatott a Magyar Földhitelintézet felügyelő-bizottságának tagjává. 1889. december 16-ától a Magyar Tudományos Akadémia archeológiai bizottságának segédtagja. 1894. október 18-án a kereskedelmi miniszter által az 1896. ezredévi országos kiállítás történeti főcsoportjának igazgatójává neveztetett ki. 1896. október 10-én a Lipót-rend lovagkeresztjével tüntették ki; 1897 áprilisában a portugál Villa Vicosa-rend csillagos középkeresztjét, 1897 júniusában a sziámi fehér elefánt-rend középkeresztjét, 1902. november 19-én a Magyar Nemzeti Múzeum százéves jubileumakor a Szent István-rend kis keresztjét kapta. 1897. december 17-én a múzeumok és könyvtárak helyettes országos felügyelőjévé, 1898. október 21-én a párizsi világkiállítás történeti-csoport végrehajtó bizottságának elnökévé neveztetett ki (ez alkalomból 1901. július 21-én a francia becsületrend tiszti keresztjét kapta). 1898-tól a Magyar Néprajzi Társaság elnöke volt. Az Erzsébet királyné Emlékmúzeumnak, mely a budapesti királyi várpalotában 1908. január 15-én nyílt meg, berendezése és fölállítása szintén az ő érdeme. Nyelvismerete: magyar, német, francia, angol, latin és olasz. Elhunyt 1917. július 24-én az ausztriai Gainfarnban, örök nyugalomra helyezték 1917. július 27-én a Kerepesi úti temetőben.

Cikkei az Ungarische Revueben (1886. Das Kunstgewerbe auf der Ungarischen Landes-Ausstellung 1885); az Ország-Világban (1900. 46. sz. A prágai sz. György szobor); a Vasárnapi Ujságban (1903. 49. sz. Colpach, 1908. 48. sz. Az Erzsébet királyné Emlékmúzeumról); a Múzeumi és Könyvtári Értesítőben (1908. Múzeumainkról, A német Múzeum Münchenben); ezeken kívül kisebb cikkek a napilapokban, szaklapokban és folyóiratokban.

1912. november 4.-én I. Ferenc József magyar király bárói címet és címert adományozott kéméndi Szalay Imrének, felesége Trefort Máriának, és gyermekeinek Szalay Gábornak, Líviának és annak a férjének ábránfalvi dr. Ugron Gábornak.[1]

Házassága és leszármazottjaiSzerkesztés

1877. július 15.-én feleségül vette Budapesten Trefort Mária (Buda, 1860 augusztus 8. - Budapest, 1891 augusztus 10.) kissaszonyt, Trefort Ágoston, közoktatási és vallásügyi miniszter, és barkóczi Rosty Ilona (1826-1870) lányát.[3] Az apai nagyszülei Trefort Ignác (17701831) neves sebészorvos, és Beldovics Tekla (†1829) voltak. Az anyai nagyszülei barkóczi Rosty Albert (17791847), Békés vármegyei földbirtokos, alispánnak és ehrenberghi Eckstein Anna (1801-1843) voltak. A házasságukból született:

MunkáiSzerkesztés

  • A magyarországi árvízkárosultak javára Budapesten gróf Károlyi Alajos palotájában 1876. máj. rendezett műipari és történelmi emlék-kiállítás tárgyainak lajstroma. Bpest, 1876.
  • Szalay Ágoston régiség-gyűjteményének ismertetése. Uo. 1877. (Hegedűs Kandid Lajos emlékbeszédével együtt).
  • A vallás- és közoktatási miniszterium collektiv kiállításának magyarázó lajstroma az 1879. székesfehérvári kiállításon. Uo. (Névtelenül).
  • A művészi ipar az országos tárlaton. Uo. 1886. (Különnyomat a Művészi Iparból).
  • A Magyar Nemzeti Múzeum. Uo. 1888. (A brüsszeli kiállítás számára németül és francziáúl is. Uo. 1888).
  • Jelentése a múzeumi tisztviselők felelősségére vonatkozó s Ráth György... által kidolgozott javaslat tárgyában. Uo. 1889. (Ráth György javaslatával együtt).
  • A XIV. és XV. századbeli ötvösség két remeke. Uo. 1893. (Ism. Arch. Értesítő 1895).
  • Magyarország történeti emlékei az 1896. évi ezredéves országos kiállításon. II. rész. Uo. (Szerkesztette és ebben két czikke).
  • Le Pavillon historique de la Hongrie a l'Exposition universelle de Paris en 1900. Paris. (Győry Árpád és Radisics Jenővel együtt).
  • A XIX. század festőművészetéről hazánkban. A M. N. Múzeumban 1901. jan. 19. tartott ismeretterjesztő előadás. Bpest, 1901. (Különlenyomat a Műcsarnokból).
  • Das Ungarische National-Museum. Bpest, 1902. (Francziául is. Uo. 1902).
  • A M. N. Múzeum alapítása és fejlődése mai napig. Uo. 1902. (Különny. a M. N. Múzeum multja és jelene, alapításának századik évfordulója alkalmából cz. díszműből).
  • Az Erzsébet királyné emlékmúzeum. Uo. 1907. Fénynyomatú rajzokkal. (Németül Uo. 1907).
  • A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeinek méltó elhelyezése. Uo. 1907. (Különnyomat a M. N. Múzeum 1906. évi működéséről szóló Jelentésből).
  • Tájékoztató a múzeumok és könyvtárak építése és berendezésére. Uo. 1909. Fénynyom. képekkel. (Sajtó alatt).
  • Trefort Ágoston. Uo. 1909. (Kézirat).

KézjegyeiSzerkesztés

mr. és ***.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 72. kötet - 884 - 886. oldal
  2. http://genealogy.euweb.cz/hung/szalay.html
  3. http://www.macse.hu/gudenus/mcsat/fam.aspx?id=3415
  4. FamilySearch, családfa

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002.
  • Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Bp., Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1911-1932.
  • Nemes családok. [Szerk. Pettkó Béla és ifj. Reiszig Ede]. Bp., Magyar Heraldikai és Geneológiai Társaság, 1905. VIII, 664 o.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.