Főmenü megnyitása

Báró kéméndi Szalay Imre (Bécs, 1846. november 8.Gainfarn, Ausztria, 1917. július 24.) miniszteri tanácsos, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, iparművészeti író. 1912. november 4.-étől báró.[1]

Szalay Imre
Született 1846. november 8.
Bécs
Elhunyt 1917. július 24. (70 évesen)
Gainfarn, Ausztria
SzüleiSzalay Ágoston
Foglalkozása miniszteri tanácsos,
múzeumigazgató,
iparművészeti író
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója
Hivatali idő
1894 1916
Előd Pulszky Ferenc
Utód Fejérpataky László

ÉleteSzerkesztés

Szalay Ágoston (1811-1877) királyi táblai tanácselnök és Türck Karolina (1813-1898) fia.[2] Középiskolai tanulmányait 1856-60-ben a Szent Benedek-rendiek győri algimnáziumában, a felsőbb osztályokat 1860-64-ben a rend soproni főgimnáziumában, a jogi tanulmányait a pesti egyetemen végezte. Jogtörténelmi államvizsgáról 1866. július 18-án, a bírósági államvizsgáról 1868. július 1-jén szerzett oklevelet Pesten. Közügyvédi oklevele 1870. július 25-én, váltóügyvédi 1870. november 7-én kelt szintén Pesten. 1868. október 8-tól 1869. május 7-ig Soltész Albert ügyvédnél, 1870. május 30-ig Lechner Gyula ügyvédi irodájában mint ügyvédjelölt működött. 1868. október 5-től a királyi ítélőtáblánál joggyakornok, 1869. június 9-től a vallás- és közoktatási magyar királyi minisztériumban segédfogalmazó, 1871. január 28-tól fogalmazó, 1876. július 25-től titkár, 1880. június 24-én osztálytanácsos, 1891. május 28-án miniszteri tanácsos lett. 1877. július 15-én megnősült. 1894. december 26-án a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójának neveztetett ki. 1882. május 1-től mint a technológiai iparmúzeumot szervező bizottság elnöke ezt az intézetet szervezte. 1885. március 20-tól az országos kiállítási bizottság miniszteri képviselője volt. 1887. március 24-én megválasztatott a Magyar Földhitelintézet felügyelő-bizottságának tagjává. 1889. december 16-ától a Magyar Tudományos Akadémia archeológiai bizottságának segédtagja. 1894. október 18-án a kereskedelmi miniszter által az 1896. ezredévi országos kiállítás történeti főcsoportjának igazgatójává neveztetett ki. 1896. október 10-én a Lipót-rend lovagkeresztjével tüntették ki; 1897 áprilisában a portugál Villa Vicosa-rend csillagos középkeresztjét, 1897 júniusában a sziámi fehér elefánt-rend középkeresztjét, 1902. november 19-én a Magyar Nemzeti Múzeum százéves jubileumakor a Szent István-rend kis keresztjét kapta. 1897. december 17-én a múzeumok és könyvtárak helyettes országos felügyelőjévé, 1898. október 21-én a párizsi világkiállítás történeti-csoport végrehajtó bizottságának elnökévé neveztetett ki (ez alkalomból 1901. július 21-én a francia becsületrend tiszti keresztjét kapta). 1898-tól a Magyar Néprajzi Társaság elnöke volt. Az Erzsébet királyné Emlékmúzeumnak, mely a budapesti királyi várpalotában 1908. január 15-én nyílt meg, berendezése és fölállítása szintén az ő érdeme. Nyelvismerete: magyar, német, francia, angol, latin és olasz. Elhunyt 1917. július 24-én az ausztriai Gainfarnban, örök nyugalomra helyezték 1917. július 27-én a Kerepesi úti temetőben.

Cikkei az Ungarische Revueben (1886. Das Kunstgewerbe auf der Ungarischen Landes-Ausstellung 1885); az Ország-Világban (1900. 46. sz. A prágai sz. György szobor); a Vasárnapi Ujságban (1903. 49. sz. Colpach, 1908. 48. sz. Az Erzsébet királyné Emlékmúzeumról); a Múzeumi és Könyvtári Értesítőben (1908. Múzeumainkról, A német Múzeum Münchenben); ezeken kívül kisebb cikkek a napilapokban, szaklapokban és folyóiratokban.

1912. november 4.-én I. Ferenc József magyar király bárói címet és címert adományozott kéméndi Szalay Imrének, felesége Trefort Máriának, és gyermekeinek Szalay Gábornak, Líviának és annak a férjének ábránfalvi dr. Ugron Gábornak.[1]

Házassága és leszármazottjaiSzerkesztés

1877. július 15.-én feleségül vette Budapesten Trefort Mária (Buda, 1860 augusztus 8. - Budapest, 1891 augusztus 10.) kissaszonyt, Trefort Ágoston, közoktatási és vallásügyi miniszter, és barkóczi Rosty Ilona (1826-1870) lányát.[3] A Házasságukból született:

MunkáiSzerkesztés

  • A magyarországi árvízkárosultak javára Budapesten gróf Károlyi Alajos palotájában 1876. máj. rendezett műipari és történelmi emlék-kiállítás tárgyainak lajstroma. Bpest, 1876.
  • Szalay Ágoston régiség-gyűjteményének ismertetése. U. ott, 1877. (Hegedűs Kandid Lajos emlékbeszédével együtt).
  • A vallás- és közoktatási miniszterium collektiv kiállításának magyarázó lajstroma az 1879. székesfehérvári kiállításon. U. ott, (Névtelenül).
  • A művészi ipar az országos tárlaton. U. ott, 1886. (Különnyomat a Művészi Iparból).
  • A Magyar Nemzeti Múzeum. U. ott, 1888. (A brüsszeli kiállítás számára németül és francziáúl is. U. ott, 1888).
  • Jelentése a múzeumi tisztviselők felelősségére vonatkozó s Ráth György... által kidolgozott javaslat tárgyában. U. ott, 1889. (Ráth György javaslatával együtt).
  • A XIV. és XV. századbeli ötvösség két remeke. U. ott. 1893. (Ism. Arch. Értesítő 1895).
  • Magyarország történeti emlékei az 1896. évi ezredéves országos kiállításon. II. rész. U. ott. (Szerkesztette és ebben két czikke).
  • Le Pavillon historique de la Hongrie a l'Exposition universelle de Paris en 1900. Paris. (Győry Árpád és Radisics Jenővel együtt).
  • A XIX. század festőművészetéről hazánkban. A M. N. Múzeumban 1901. jan. 19. tartott ismeretterjesztő előadás. Bpest, 1901. (Különlenyomat a Műcsarnokból).
  • Das Ungarische National-Museum. Bpest, 1902. (Francziául is. U. ott, 1902).
  • A M. N. Múzeum alapítása és fejlődése mai napig. U. ott, 1902. (Különny. a M. N. Múzeum multja és jelene, alapításának századik évfordulója alkalmából cz. díszműből).
  • Az Erzsébet királyné Emlékmúzeum. U. ott, 1907. Fénynyomatú rajzokkal. (Németül U. ott, 1907).
  • A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeinek méltó elhelyezése. U. ott, 1907. (Különnyomat a M. N. Múzeum 1906. évi működéséről szóló Jelentésből).
  • Tájékoztató a múzeumok és könyvtárak építése és berendezésére. U. ott, 1909. Fénynyom. képekkel. (Sajtó alatt).
  • Trefort Ágoston. U. ott, 1909. (Kézirat).

KézjegyeiSzerkesztés

mr. és ***.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 72. kötet - 884 - 886. oldal
  2. http://genealogy.euweb.cz/hung/szalay.html
  3. http://www.macse.hu/gudenus/mcsat/fam.aspx?id=3415

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002.
  • Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Bp., Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1911-1932.
  • Nemes családok. [Szerk. Pettkó Béla és ifj. Reiszig Ede]. Bp., Magyar Heraldikai és Geneológiai Társaság, 1905. VIII, 664 o.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.