Rosty család

magyar nemesi család

A barkóczi Rosty család egy nagy múltra visszatekintő Vas, Békés, Pest és Zala vármegyei nemesi család.

A barkóczi Rosty család címere. 1632. október 31.

A család történeteSzerkesztés

Korai történeteSzerkesztés

A család első nyoma a XV. században található, amikor Rosty Miklós 1459-ben Ujlaki Miklóstól a Stájerország szélén fekvő Vas vármegyei Haduperget (Hadenberg) kapta és arra a birtokra adományt szerzett I. Mátyás magyar királytól. A család sok viszontagságon ment keresztül, ősi birtokait elvesztvén, csak évtizedek után tudták visszaszerezni.[1] Rosty Miklós fiáúl íratik Rosty Lőrincet, aki 1496. körül halhatott meg. Rosty Lőrinc fia, Rosty Bertalan, aki 1526-ban a mohácsi csatában esett el.[2] Rosty Bertalannak fia Rosty Endre, akinek a gyermeke Rosty Mihály a munkácsi várnagy lett. Rosty Mihály, munkácsi várnagy volt, és a neje hosszútóti Hosszútóthy Borbála lett. Házasságukból származott fia Rosty Miklós (fl. 1610), aki sok viszontagság után Vas megyei ősi jószágait 1630 körül kezdte visszaperelni, azonban igyekezeteibe bele is halt. Rosty Mihály fia, Rosty Miklós Petretich Ilonát vette feleségül. Rosty Miklós és rokonai Péter és Mihály a nemesség gyakorlatából kiestek, és ezzel a nemességüket kétségbe vonták. Rosty Miklós és Petretich Ilona fia Rosty János (fl. 16321650), a néhai apja pereskedéseit folytatta és Rosty Mihály és Péter rokonaival 1632. október 31.-én új címeres nemes levelet kapott II. Ferdinánd magyar királytól, amelyet Vas vármegyében 1633. május 30-án hirdették ki; az armálisban már szerepeltek a "Rosty de Barkócz" név alatt.[1] Rosty Miklós és Petretich Ilona fia, Rosty János (fl. 16321650), földbirtokos, aki 1650-ben szerepelt Rohoncon mint a fületinci Kelcz családból való fületinczi Keltz Anna férje. Rosty Jánosné Kelcz Anna (fl. 1650) szülei fületinczi Keltz János (fl. 16111630), deklesini harmincados, földbirtokos és czitaróczi Czitaróczy Magdolna voltak.[3] Rosty János a gróf Batthyány családtól 4000 forintért Rohoncon, Stanócon és Alsó-Rönökön vásárolt nagy birtokrészeket, amelyeket 100 évvel később az örökösök a grófi családnak visszaadtak.[4] Rosty János és fületinci Keltz Anna felesége egyik gyermeke Rosty István (fl. 16841718) volt.

 
A barkóczi Rosty család címere (a Siebmacher féle címeres könyvből)

Rosty István (fl. 16841718) (†1718) gróf németújvári Batthyány Pál (16391674)[5] bizalmas familiárisa volt. A főúr halála után, Rosty István az árváinak, gróf Batthyány Ferencnek és Zsigmondnak a javaik kormányzója (bonorum prefectus) avagy jószágkormányzója lett.[6] 1681-ben képviselte Batthyány Ádám és Batthyány Ferenc, Németújvár örökös urait, és nevükben ellenvetéssel élt egy pereskedésnél, amikor érvényesíteni akarták a jogaikat a kőszegi uradalom birtokaival kapcsolatban.[7] Rosty István első felesége, Kalocsányi Judit, halála után elvette a második nejét, az ősrégi Vas vármegyei nemesi származású Jobbágyi családnak a sarját, jobbágyi Jobbágyi Regina (fl. 1691-1694) kisasszonyt. Rosty Istvánné Jobbágyi Regina felmenője vasjobbágyi Jobbágyi János (fl. 1597-1622), szalónaki tiszttartóként szolgált 1597 és 1622 között, és a gróf Batthyány család egyik legfontosabb familiárisa is volt; Jobbágyi János 1610. február 4-én II. Mátyás magyar királytól szerzett cimeres levelet, azonban a nemesi család legkorábbi első emlitése 1440-ből származik, amikor Vasjobbágyin földbirtokosok voltak. Ennek a Jobbágyi János szalonaki tiszttartónak két fia volt: vasjobbágyi Jobbágyi Dániel, aki 1637-től róhonc-szalonaki tiszttartó, valamint Jobbágyi Jeremiás, aki 1641-től németújvári tiszttartó volt. A hodászi lakos Rosty István 1693. május 7-én[8] Rosty István Jobbágyi Regina feleségével együtt megkapta a beteg gyermektelen Sankovich Ádám földbirtokait (köztük a Nagy és Kis-Barkócz, Muraszombat, Korong, Tótkeresztúr, Hadnperg (Hadenberg), Poppendorf, Alsó- és felső Rönök és Fűzesben levő részjószágai voltak), miután hosszú ideig a házaspár ápolta. Sankovich Ádám anyai nagyanyja Szmodits Jánosné fületinci Keltz Katalin volt, Rosty Jánosné Keltz Anna leánytestvére.[9] A tetemes vagyona, amelyet ez a 10 birtok képzett, nyitott kapúnak bizonyított előkelő Zala- és Vas vármegyei családokkal való házasságokra a család következő generációjában.

Az előnevet ismét kezdték használni, amikor 1694. június 21-én I. Lipót magyar király adományt adott Rosty Istvánnak és Jobbágyi Regina feleségének a Vas vármegyei Barkócz birtokra, amelyet a korábban említett Sankovics Ádámtól, Sankovich György németújvári tiszttartónak,[10] és Szmodits Dorottyának a fiától szereztek. Vas megyében az 1733. évi összeírásban szerepelnek a család tagjai. Rosty Istvánnak (†1718) összesen 10 gyermeke elérte a felnőttkort: Rosty Erzsébet, Csákváry Jánosné Rosty Mária, vizeki Tallián Péterné Rosty Krisztina, Csernyánszkyné Rosty Rozina, Rosty Ádám, Rosty Zsigmond, Rosty László, Rosty István, Rosty Ferenc és Rosty Miklós.[4][11] Rosty Zsigmond 1719 és 1726 között szombathelyi főszolgabíró volt, Rosty Miklós (†1739) huszár kapitányként szolgált, Rosty László, vasi főszolgabíró lett, és barkóczi Rosty Ádám (†1732) udvari tolmács, udvari tanácsos, és Rosty István (†1744) tanácsos, Vas vármegye alispánjáként tevékenykedett.

Rosty Miklós és Sallér Teréz ágaSzerkesztés

Rosty István (fl. 1684–†1718), jószágkormányzó, földbirtokos és vasjobbágyi Jobbágyi Regina (fl.1691-1694) egyik fia, Rosty Miklós (†1739), huszárkapitány, kerületi táblai ülnök volt. Kőszegen lakott feleségével jakabházi Sallér Teréz (16841757) asszonnyal, akinek a szülei jakabházi Sallér László, földbirtokos és bellaji Bellavics Kata lánya volt. Az apai nagyszülei jakabházi Sallér István, földbirtokos és koronghi Lippich Anna voltak; az anyai nagyszülei bellaji Bellavics Gábor, földbirtokos, a Batthyány-családnak főszervitora, és lengyeltóti Lengyel Katalin voltak. Rosty Miklósné Sallér Teréz fivére jakabházi Sallér István (16901761), Magyarország alnádora, földbirtokos, akinek a felesége nádasi Nádasdy Klára (16851765) volt. Az előkelő Sallér Teréz asszony több gyerekkel ajándékozta meg idősebb Rosty Lajost: Rosty Antal (17141756), huszárkapitány, földbirtokos, aki 1749. november 19-én vette el Jákon szalapatakai Nagy Erzsébetet (17341774), szalapatakai Nagy János és Hevenessy Erzsébet lányát; a szombathelyi lakos Rosty Miklós (1715–1768), huszárkapitány, akinek a neje rábabogyoszlói Vajda Anna volt; és utolsóként Rosty Lajos (17311780). Rosty Lajos (17311780) 1763. december 4-én Szentkereszten feleségül vette bajáki Bajáky Annát (17361787), akinek a szülei bajáki Bajáky Mihály (1671-1734) vasi főszolgabíró, földbirtokos és niczki Niczky Mária (1698-1759) voltak.[12] Rosty Miklós és Vajda Anna egyetlenegy lánya, barkóczi Rosty Magdolna (17621799), akinek a férje bezerédi Bezerédj Péter (17541812), insurgens kapitány, és egyben bezerédi Bezerédj György (17791863) alnádor, tanácsos édesanyja volt. Rosty Antal (17141756) huszár kapitány, földbirtokos és szalapatakai Nagy Erzsébet frigyéből egyetlenegy gyermek érte el a felnőttkort: barkóczi Rosty Antónia (17551797), akinek a férje tengeliczi Gindly Károly (17371805), királyi udvarnok, királyi asztalnok, földbirtokos volt.

Rosty Lajos (17311780) és Bajaky Anna házasságából két lány született: Rosty Erzsébet (17701792), hertelendi és vindornyalaki Hertelendy György (17641831), zalai alispán felesége, és Rosty Mária, Osterhuber Ferenc (17511835), zalai alispán házastársa. Rosty Lajos és Bajaky Anna házasságából szintén két fiú született: Rosty Antal (17681825), Kőszeg kerületi táblai ülnöke, és ifjabb Rosty Lajos (17691839) kapitány, sümegi lakos.[11] Rosty Lajos nyugalmazott kapitány a franciaországi Champagne vidékén a pezsgő készítését tanulmányozta, majd az 1800-as évek legelején ez irányú kísérleteit már Sümegen folytatta. Rosty Lajos felesége, Khelbl Anna (17761823), több gyermekkel ajándékozta meg őt. Ifjabb Rosty Lajos és Khelbl Anna fia, barkóczi és hadenbergi Rosty Vince (18031857), táblabíró, ügyvéd, sümegi földbirtokos, becsületbeli tanácsos és uradalmi tisztartó Sümegen. Rosty Vince szíve közel állt a reformkori új eszmékhez; az 1845-ben készült listán szerepelt a zala megyei önkéntes adozó nemesek között, Deák Ferencet követve.[13] Rosty Vince felesége, Kanicser Terézia volt, akitől született 5 leány- és egy fiú gyermeke.

Rosty István és Sibrik Teréz ágaSzerkesztés

Rosty István (fl. 1684–†1718) jószágkormányzó, földbirtokos és vasjobbágyi Jobbágyi Regina (fl.1691-1694) egyik fia, barkóczi Rosty István (†1744), királyi tanácsos, vasi alispán, földbirtokos, akinek a legsikeresebb politikai pályáfutása sikerült. Rosty István, a jogi tanulmányai után báró Babocsay Pál (†1727) huszárezredében szolgált, ott huszárkapitányi rangig jutott. 1717-től Vas vármegye főpénztárnoka, 1725 és 1730 között a soproni kerület tartományi biztosa, és majd 1730-tól haláláig, 1744-ig Vas vármegye első alispánja volt. Feleségével, szarvaskendi és óvári Sibrik Teréz (16921755) úrnővel, a csempeszházi kastélyban lakott; Rosty István hitvesének a szülei szarvaskendi és óvári Sibrik János, földbirtokos és bocsári Svastics Erzsébet voltak. Az apai nagyszülei szarvaskendi és óvári Sibrik Kristóf, földbirtokos és palásti Palásthy Zsuzsanna voltak; az anyai nagyszülei bocsári Svastics Gábor, földbirtokos és felsőeőri Francsics Éva voltak.[14]

1732-ben Rosty István vármegyei alispán erőszakkal foglalta el az Őrség protestáns templomait és átadta azokat a katolikusoknak. Az év nyarán először a kemenesaljai evangélikus templomok „átvételére" került sor. Ez nagyjából simán ment, de nem így az őrségi és vendvidéki református illetve evangélikus templomok elvétele. Rosty István, a vármegye első alispánja, amikor megkísérelte elfoglalni az őrségi templomokat, kemény ellenállásba ütközött. Augusztusban az alispánt és kíséretét Külső Rákosnál (ma Kisrákos) fogadta feldühödött tömeg, amely a még hátralevő templomok - többek között Belső Rákos, Szentpéter, Kerca, Kerkáskápolna, Hódos, Velemér - átvételét meg is hiúsította. A templomok elfoglalására az év novemberében került sor. Ekkor Rosty katonasággal szállta meg az őrségi falvakat. A „legimpertinensebb" ellenállókat, így a kercai Pongrácz Mátyást és még egy személyt - valószínűleg a bükaljai Kalamár Andrást - elfogatták. Előbb Körmenden fogták őket pálca alá, majd a németújvári börtönbe kerültek.[15]

Rosty István és Sibrik Teréz gyermekei között találhatók: barkóczi Rosty Miklós (†Róma, 1767) pálos szerzetes, teológus;[16] Hertelendy Gáborné barkóczi Rosty Franciska (1729–1771);[17] lomnicai Skerlecz Sándorné barkóczi Rosty Mária (1710–1763); barkóczi Rosty László (17321783); és ifj. barkóczi Rosty István (1712–1791) aki feleségül vette királydaróci Daróczy Zsuzsannát, királydaróci Daróczy Ferenc (16861743), udvari tanácsos, Tolna, Baranya, Bács vármegye alispánja és örményesi Fiáth Zsófia (16921774) lányát. Rosty László (17321783), földbirtokos, feleségül vette vizeki Tallián Magdolna (17421796) kisasszonyt, vizeki Tallián József (17011762) és báró szentgyörgyvölgyi Bakács Terézia (17061746) lányát, aki egyben vizeki Tallián Ádám, Vas vármegyei alispán, és eörményesi Fiáth Borbála unokája volt. Rosty László és Tallián Magdolna (17421796) házasságából született: Rosty Terézia Petronella (1762–†?), akinek a férje, csuzi és pusztaszentmihályi Csúzy József (17551811) földbirtokos volt.

Ifjabb Rosty István és Daróczy Zsuzsanna fia, barkóczi Rosty Ferenc (17481828), Anna O'Beirne (17571810) kisasszonnyal kötött házasságot. Az ő gyermeke, a székesfehérvári lakó barkóczi Rosty Zsigmond (17841858)[18] volt, akinek a házastársa a polgári származású székesfehérvári születésű Kiszling Johanna "Janka" (17931866) lett. Kiszling Janka szülei Kiszling Mátyás, székesfehérvári választott polgár, városi tanácsos, városi telekkönyvvezető kamarás,[19] és Mühlhoffer Rozália voltak.[20][21] Rosty Zsigmond és Kiszling Janka sok gyermeke közül, csak hadenbergi barkóczi Rosty Zsigmond (18111875),[22] 1848-as honvéd tűzérhadnagy vitte tovább a családot. Testvére, barkóczi Rosty István (18181869),[23] 1848-as honvéd alezredes nőtlen hunyt el, és rajta kívül volt két leánytestvére, bojári Vigyázó Rudolfné barkóczi Rosty Róza (1819-1905) és lászlófalvi Eördögh Györgyné barkóczi Rosty Anna (18231897).[24]

Rosty Zsigmond (18111875), földbirtokos, jónevű író volt, akinek történelmi dolgozatai becsesek, számottevők. Az ügyvédi oklevél megszerzése után Fejér vármegyét szolgálta; 1832-től Fejér megye aljegyzője volt, később a hétszemélyes táblát is szolgálta. Házában működött az 1840-es évek elején a "Fejér Megyei Olvasó Társaság". 1848-ban alapította a "Radical Lapot", 1849-ben a Komáromi Értesítőt. 1848-ban részt vett a szabadságharcban; Rosty Zsigmond két testvérével, Rosty Györggyel és Istvánnal együtt harcolt a pákozdi csatában, miközben édesanyjuk Rosty Zsigmondné Kiszling Janka, Székesfehérváron imádkozott értük.[25] Rosty Zsigmond főhadnagyként tette le a fegyvert Komáromban. Ez után birtokára ment gazdálkodni és irodalommal foglalkozni. 1867-től néhány évig Fejér megye főlevéltárnoka volt.[26] Rosty Zsigmond 1842. augusztus 14.-én vette feleségül a pesti belvárosi plébánián Birly Leopoldina Mária (18211881) kisasszonyt,[27][28][29] akinek a szülei Birly Flórián (17871854),[30] királyi tanácsos, orvos, a pesti egyetem szülészet-nőgyógyászat professzora és Staffenberger Terézia voltak. A jeles orvos Birly Flórián 1824. január 10.-én nemességet és családi címert szerzett Ferenc magyar királytól.[31]

Rosty Zsigmond és Birly Leopoldina frigyéből két fiúgyermek született: a Bécsben lakó barkóczi Rosty Zsigmond (18431893), császári és királyi kamarás, meghatalmazott miniszter a perzsa királyi udvarnál,[32] aki nőtlen hunyt el, és barkóczi Rosty Flórián (18451894), császári és királyi kamarás, követségi tanácsos,[33] aki 1885. december 29.-én Gácson feleségül vette ghymesi és gácsi Forgách Ilona (1862–1945) grófnőt.[34] Forgách Ilona grófnő anyja, a prágai születésű Ederer Florentina (18431922) asszony volt, gróf Forgách Antal (18191885) főispánnak a felesége volt; 1862-ben Forgách Ilonát világra hozta törvénytelen úton Forgách Antaltól.[35] A kisleányt gróf Forgách Antal örökbefogadta, és az uralkodóhoz folyamodva végül 1878. július 14.-én I. Ferenc József magyar király törvényesítette;[36] a "Forgách" vezetéknevet, a család nemesi előnevei használatát megengedte, valamint a grófi címet is átruházta.[37]

Rosty Flórián és gróf Forgách Ilona házasságából két gyermek született: gróf kőrösszegi és adorjáni Csáky Gusztávné barkóczi Rosty-Forgách Marietta (18871920) és barkóczi Rosty-Forgách Ferenc Zsigmond (18921957),[38] követ, királyi tanácsos. A magyar királyi belügyminiszter mint legfőbb nemesi hatóság 1927-ben megengedte hogy a gróf Forgách Antal (18691931) által örökbefogadott unokaöccse Rosty Ferenc magyar királyi követségi titkárnak a "Rosty-Forgách" nevet használhassa.[39] A két gyermeke az anyjának a "Forgách" vezetéknevét felvették az apja mellé, és onnantól fogva a leszármazottjai a "Rosty-Forgách" név alatt szerepeltek. Nemesi előnevük továbbra is egyedül csak a "barkóczi" maradt, hiszen nem éltek királyi joggal se az anyjuk nemesi előneveivel, se az anyja grófi címével. 1946-ban Rosty-Forgách Ferenc diplomata, még a csehszlovákiai magyar állampolgárok érdekeit védő prágai meghatalmazottként tevékenykedett, később Dél-Amerikába emigrált, majd Santiago de Chilében hunyt el.

Rosty-Forgách Ferenc (18921957) 1928. augusztus 1.-én Prágában feleségül vette gróf Anna Marie von Harrach zu Rohrau und Thannhausen (19062001) kisasszonyt, akinek a szülei gróf Franz Harrach (18701937), és herceg Sarah zu Hohenlohe-Waldenburg-Schillingfürst (18801908) voltak.[40][41] Rosty-Forgách Ferenc és gróf Harrach Anna Mária egyik gyermeke Rosty-Forgách Miklós, forgatókönyv, regény író, aki 1935-ben született Prágában. A második világháború után a Rosty-Forgách családot kisajátították és menekültként emigrálták Dél-Amerikába, Chilébe, ahol apja, Rosty-Forgách Ferenc hunyt el. Rosty-Forgách Miklós chilei állampolgárságot szerzett; feleségül vette Astrid von Lochow (*1938) kisaszsonyt, akinek a szülei Ferdinand von Lochow (19111941), és gróf Wendula von Kanitz voltak. Rosty-Forgách Miklós és Astrid von Lochow, valamint két gyermeke visszatért Európába és a bajorországi Lenggriesben telepedtek le. Leszármazottjai mai napig élnek.

Rosty László és Csapody Mária ágaSzerkesztés

 
Barkóczi Rosty Ferenc (17181790) Vas vármegye alispánjának, követének, királyi tanácsosnak a viaszpecsétje.
 
Barkóczi Rosty Károly (17851835), császári királyi kamarás, 1809-ben a Blanckenstein-huszárezred főhadnagya, őrnagy 1816-ban.
 
Báró vásárosnaményi Eötvös Józsefné barkóczi Rosty Ágnes (18251913) úrnő portréja. Than Mór alkotása.
 
Barkóczi Rosty Pál (18301874), földrajztudós, néprajztudós, fotográfus

Rosty István (fl. 1684–†1718), jószágkormányzója, földbirtokos és vasjobbágyi Jobbágyi Regina (fl. 1691-1694) egyik fia, barkóczi Rosty László (fl. 1710-1730), vasi főszolgabíró, földbirtokos volt. 1710. március 8-án Dozmaton[42] feleségül vette a zalalövői Csapody családból származó zalalövői Csapody Máriát, zalalövői Csapody István (†1703), a zalalövői várkapitány és a régi és tehetős köznemesi származású osztopáni Perneszy család sarja osztopáni Perneszy Zsófia (fl. 16511702) lányát. Csapody Istvánné Perneszy Zsófia szülei osztopáni Perneszy István (fl. 16471663), a zalalövői vár főkapitánya, földbirtokos és nyéki Rauch Zsuzsanna (fl. 1657) voltak. Csapody Istvánné Perneszy Zsófiának az apai nagyszülei osztopáni Perneszy Ferenc (fl. 16061651), Zala és Somogy vármegyék alispánja, országgyűlési követe, a lövői várkapitány, földbirtokos és szombathelyi Zombathely Zsófia asszony voltak; az anyai nagyszülei pedig nyéki Rauch Dániel (fl. 16131663), nedelici főharmincados, a szlavóniai harmincadok főnöke, és Fürnberg Anna Jusztina (fl. 1657) voltak. Csapody Istvánné Perneszy Zsófiának az apai nagyapai dédszülei osztopáni Perneszy János (fl. 1577–†1606), Zala vármegye alispánja, a kanizsai vár lovaskapitánya, a lövői várkapitány, földbirtokos, valamint pákosi Paksy Katalin (fl. 1599) voltak. Csapody Istvánnénak az anyai nagyapai dédszülei szombathelyi és rajkai Zombathely György (fl. 15901636), a magyar királyi kamarának a tanácsosa, Moson vármegye alispánja 1606 és 1612, földbirtokos és vizkeleti Vizkelethy Ilona (fl. 1622) voltak; az utóbbi asszonynak a szülei vizkeleti Vizkelethy Jakab (fl. 15541580), a királyi kancellária jegyzője, földbirtokos és rávonyi Rávonyi Zsófia (fl. 15591580) voltak. Apai ágon Csapody Istvánné Perneszy Zsófia neves középkori dunántúli családok leszármazottja volt a bajnai Both családnak, valamint a németújvári Batthyány család, a polyanai Brodarics család, a csébi Pogány család, az enyingi Török család, az alsólendvai Bánffy család, a Szentgróti család, a thapsoni Anthymus család, a Parlaghy család, a beregszói Hagymássy család és a Salamonváry család is szerepeltek az egyenesági felmenői között.

1714. május 2-án a Kerka folyó melletti Kutas birtokon megjelent szalapatakai Nagy György alias Gábor György, Zala vármegye másodalispánja, és neje zalalövői Csapody Katalin, valamint barkóczi Rosty László, és neje Csapody Mária, akik perelték gróf Batthyány Ádám özvegyét, gróf Strattmann Eleonórát, akinek az officialisa és a körmendi uradalmának jószágkormányzója, Kiss Szabó alias Osterics Pál, 1711-ben a grófnő összes jobbágyával hatalmaskodott ezen a birtokon és több értéket hordtak át Edericsbe.[43] Később, az 1728-ai összeírásban, Rosty László már egyedül szerepelt, az elhunyt neje nélkül, és a többi Csapody családbeli rokonával együtt, mint háshágyi és zalalövői földbirtokosok. Csapody Mária halála után, Rosty László feleségül vette béri Balogh Katalint, béri Balogh Ádám (16781711) tábornok, és tolnai Festetics Julianna (16731753) lányát. 1734. április 22-én a néhai Rosty László özvegyeként szerepelt béri Balogh Katalin, amikor a béri Balogh család osztotta fel a jószágaikat.

Rosty Lászlónak az összes gyermeke az első feleségétől, zalalövői Csapody Máriától, született: Rosty Ferenc (17181790), királyi tanácsos vasi alispán, Rosty Anna Mária (17221784) boldogfai Farkas Ferenc (17131770) zalai alispán hitvese, Rosty János (17171762), és Rosty Katalin, szalapatakai Nagy Mihály (17061756), zalai alispán és királyi tanácsos neje. A két fiú és két leánygyermek az 1739. évi vagyonosztás során egyaránt részesült az ingatlanokból. A fiatalabb fiúgyermek Rosty Ferenc, a jáki kastély és jószágok felét, Csében két egésztelkes jobbágyot (a kastélybeli jogosultságokkal), a salomvári szőlőbirtokok felét, továbbá Pácsod prediumban szántókat, réteket kapott. Az idősebb fivér, Rosty János, Mérőn, Geszti ben, Osztopánban, Jákón (Somogy vm.) örökölt, malomjövedelme Mérőről szár mazott, Zala vármegyében család két felszabadított jobbágyát „kapta". A legkisebb leány, (boldogfai Farkas Ferencné) Rosty Anna a Vas megyei jáki birtokok felét, Hásságyon 2 jobbágytelket, a salomvári szőlőhegyben részbirtokot, továbbá az ottani malomjövedelem felét, illetve Bödörfán, Györkefán réteket kapott. Rosty Katalin (szalapatakai Nagy Mihályné) nénjének a Somogy vármegyei Ádánd, Bálványos, Kapoly települések jutottak, Zala megyében, Lövőn az Iván nevű jobbágyot, gazdaságát, Mindszenten egy zsellért, továbbá Szentpéter és Keresztúr pusztákon réteket, szántókat kapta. Őrá a lövői malomrész maradt. Minthogy ő szőlőbirtokot nem kapott, a csébi határban még egy kisebb ingatlant nyert. Rosty Ferenc jáki residentiája (a 4 részre osztott kastély kivételével) az ifjabb fiúnak és leánynak jutott, míg a két idősebb testvér ingatlan örökségeinek súlypontját a Somogy megyei birtokok jelentették.[44]

Rosty Lászlónak és Csapody Máriának az legidősebb fiúgyermeke, Rosty János (17171762) volt, aki Somogy vármegyébe költözött. Nemespulai Pulay Róza asszonytól született az egyetlen fiúgyermeke, Rosty Ferenc (1755–1803), aki kétszer nősült meg: először 1779. július 19-én mindszenti Kapuváry Terézt vette el, majd nagyszigeti Szily Jusztinát. Az első feleségétől származó Rosty Franciska (17821842) férjhez ment bonyhádi Perczel Ádámhoz (17701842), tolnai insurgens alezredeshez, aki nagybátyja volt bonyhádi Perczel Mórnak.[45]

Rosty Lászlónak és Csapody Máriának legfiatalabb leánygyermeke, barkóczi Rosty Anna Mária (17221784) boldogfai Farkas Ferenchez (17131770) zalai alispánhoz ment férjhez;[46] Rosty Lászlónak és Csapody Máriának a legidősebb leánygyermeke, Rosty Katalin, szalapatakai Nagy Mihály (17061756), zalai alispán és királyi tanácsos neje lett. 1759-ben Rosty Katalin kápolnát építtetett Pusztaszentpéteren, amely 150 személyt tudott befogadni.[47] Az özvegy asszony szalapatakai Nagy Mihályné 1760. július 14-én kelt végrendeletében[48] ráhagyott minden zalalövői ingó és ingatlan javát az unokaöccsére, a leánytestvére boldogfai Farkasné legidősebb fiára, boldogfai Farkas András (1740–1782) zalalövői főszolgabíróra.

A legfiatalabb fiúgyermeke Rosty Lászlónak és Csapody Máriának, Rosty Ferenc (17181790) Vas vármegye alispánja, királyi tanácsos, vármegyei országgyűlési követ volt. Az úrbérrendezés korában, Rosty Ferenc alispán összesen 9 úrbéri birtokkal rendelkezett, 578 úrbéri holdja, 42 jobbágya és 27 zsellére volt.[49] Az első neje balázsfalvi Orosz Mária (1720–1751) halála után, Bajáki Katalint (1726–1782),[45] Bajáki Mihály (1671–1734) vasi főszolgabíró és nicki Niczky Mária (1698–1759)[50] lányát vette el, akitől született mezőszegedi Szegedy Ignácné barkóczi Rosty Katalin Rozália (1753–1787), Kisfaludy Sándorné mezőszegedi Szegedy Róza édesanyja. A második nejétől szintén született barkóczi Rosty János (17581810) keszthelyi plébános, hahóti apát.[51] Rosty Ferencnek első feleségétől barkóczi Rosty Pál (1745–1810) főhadnagy származott, akinek a felesége nedecei Nedeczky Anna (1764–1839), Nedeczky Albert és báró Újváry Valburga lánya.[51] Rosty Pál, valamint öccse, Rosty János (17581810) apát, a Magyar jakobinus mozgalomba belekeveredett; Rosty Pált 1794-ben elítélték, azonban szabadon bocsátották 1795. május 20-án. Rosty Pál öregkorában a császárhű Sigray József ivánci kastélyában lakott, és ott is halt meg 63 évesen, 1810. október 26-án.[52] Rosty Pál és Nedeczky Anna házasságából származott barkóczi Rosty Albert (1779–1847) békési alispán, aki a nála 22 évvel fiatalabb Eckstein Annát (1801–1843), Eckstein Ferenc és Wehner Erzsébet, lányát vette feleségül, és így a család Pestre került.

Rosty Albertnek csak egy fiúgyermeke volt: a híres világutazó, földrajztudós és néprajztudós, fotográfus, az MTA levelező tagja, Rosty Pál (1830–1874). A három lánya előkelő családokhoz ment feleségül: Rosty Ágnes (1825–1913) báró Eötvös Józsefhez (1813–1871), akik Eötvös Loránd szülei voltak; Rosty Ilona (1826–1870) Trefort Ágostonhoz (1817–1888) titkos tanácsoshoz; és barkóczi Rosty Anna (18281927)[53] gróf Amadei Rudolf (18141898) bukovinai kormányzó, udvari tanácsoshoz. Rosty Albert gyermekeivel kihalt a családnak ez az ága.

A "hadenbergi" nemesi előneve a barkóczi Rosty családnakSzerkesztés

Rosty Ferenc 1784. július 26-án Jákon írt levelet leányának, mezőszegedi Szegedy Ignácné Rosty Katalinnak, és ezen magyarázta neki azt, hogy: "...Famíliánk semmi veszedelemben nincsen, vagyon három rendbéli Királi Donatio, Hadenbergrül, Bárkoczi Joszághrul és Hodászon Sankovics Ádám Joszághrul, vagyon Armalis levele Famíliánknak másfél Seculumtól foghva cum praedicato de Hadenbergh...".[54] Leszármazottjai nem igazán használták ezt a másik nemesi előnevet, hadenbergit, amely egy kis stájerországi település után létezik; azonban Rosty Ferenc unokatestvérének unokái több ízben használták a 19. század során. A Rosty István és Sibrik Erzsébet ágából való Rosty Zsigmond és Kiszling Janka gyermeke hadenbergi és barkóczi Rosty Zsigmond (18111875) gyászjelentésén és egyéb okiratokban a család másik nemesi előnevével, "hadenbergi"-vel szerepelt; szó szerint olvasható ezen: "hadenbergi barkóczi Rosty Zsigmond". A Rosty Miklós és Sallér Terézia ágbeli, Rosty Vince (18031857), táblabíró, ügyvéd, becsületbeli tanácsos és uradalmi tisztartó Sümegen, szintén szerepelt több ízben a "barkóczi és hadenbergi Rosty Vince" név alatt.

A Rosty család címereSzerkesztés

A barkóczi Rosty család címere leírása (1632. október 31.): A pajzs kék udvarában, hármas zöld halom fölött hátulsó lábain álló fehér egyszarvú, fölötte a jobb oldalon csillag, a bal oldalon félhold ragyog. A sisakdísz: kiemelkedő pajzsalak. Takarók: jobbról ezüst-vörös, balról arany-fekete.[55]

A család nevezetesebb tagjaiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b lVas vármegye nemes családai. Írta: ifj. dr. Reiszig Ede, átnézte dr. Borovszky Samu és Csoma József[halott link]
  2. Bánó Attila: A magyar nemes vitézsége, Athenaeum (2009), (390. o.)
  3. Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai, I. kötet, Heraldika (2011), (703. o.)
  4. a b Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: IX. kötet [Paál - Rottal]. Pest: Ráth Mór. 1862. 772. o.  
  5. genealogy.eu Batthyány család
  6. MNL Batthyány missiles. Rosty István levele. [2016. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 4.)
  7. Johann Seedoch: Hogyan került a kőszegi uradalom Esterházy Pál herceg tulajdonába? In: Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában – Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára, Vas Megyei Levéltár (2003), (180. o.)
  8. A 57 – Magyar Kancelláriai Levéltár – Libri regii – 23. kötet, (315-317. o.)
  9. A 57 – Magyar Kancelláriai Levéltár – Libri regii – 23. kötet, (313–315. o.)
  10. A 57 – Magyar Kancelláriai Levéltár – Libri regii – 18. kötet, (138–139. o.)
  11. a b Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai, II. kötet, Heraldika (2013), (398-399. o.)
  12. Szluha Márton (2012). Vas vármegye nemes családjai. II. kötet. Heraldika kiadó. 219. o.
  13. Molnár András: „A zalai ágyúzás”. Zala megye önkéntes adózói (1845–1848) V/1211 1235.o. (In: Századok)
  14. Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17–18. (1983–1984) (Szombathely, 1989)HelytörténetPungor Zoltán: A csempeszházi és a béri Balogh családok
  15. Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)4. számADATTÁROrbán Róbert: „Őrségi falvak" Somogyban. - Adatok az őrségiek Somogyba településéhez a XVIII. század elején
  16. Magyar Katolikus Lexikon. Rosty Miklós teológus
  17. MACSE adatbázis. Hertelendy Gáborné Rosty Franciska adatlapja
  18. familysearch.org: Rosty Zsigmond gyászjelentése (†1858)
  19. Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)KözleményekKállay István: A székesfehérvári városi kormányzat szervei és személyei (1688 – 1790)
  20. familysearch.org Kiszling Johanna keresztelői adatlapja.
  21. familysearch.org: Kiszling Janka gyászjelentése
  22. familysearch.org: Rosty Zsigmond gyászjelentése (†1875)
  23. familysearch.org: Rosty István gyászjelentése
  24. familysearch.org: Eördöghné Rosty Anna gyászjelentése
  25. Demeter Zsófia: A pákozdi győzelem. Dunántúli védelmi hadművelet: 1848. szeptember 29–október 7. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat (1998)
  26. Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)
  27. familysearch.org római katolikus - Pest (belvárosi) - házasságok - 1842. aug 14. - Rosty Zsigmond és Birly Leopoldina házassága
  28. familysearch.org Birly Leopoldina keresztelői adatlapja
  29. familysearch.org: Rosty Zsigmondné Birly Leopoldina gyászjelentése
  30. Széchenyi Nemzet Könyvtár - Birly Flórián
  31. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 64. kötet - 968 - 972. oldal
  32. familysearch.org: Rosty Zsigmond gyászjelentése (†1893)
  33. familysearch.org: Rosty Flórián gyászjelentése
  34. genealogy.eu Forgách család
  35. MAGYAR FŐNEMESSÉGI ADATTÁR. macse.hu. (Hozzáférés: 2021. január 10.)
  36. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 71. kötet - 840. oldal
  37. Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai, II. kötet, Heraldika (2012), (402. o.)
  38. Rosty-Forgách Ferenc adatlapja
  39. Budapesti Közlöny, 1927. szeptember (61. évfolyam, 197-221. szám)
  40. Huszadikszazad.hu Csehszlovák delegáció Budapesten. Budapest, február 26.
  41. genealogy.eu Harrach család
  42. Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai, II. kötet, Heraldika (2012), (399. o.)
  43. Zala megye helytörténeti lexikona – Kéziratos regesztagyűjtemény – Petőhenye-Pusztaederics 19.394. 62
  44. Dominkovits Péter. ZALALÖVŐ TÖRTÉNETE 1690-1790. [2016. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 23.)
  45. a b Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai, II. kötet, Heraldika (2012), (401. o.)
  46. Farkas Ákos András (boldogfai): A Zala vármegyei késő középkori köznemesi családok története – A Csébi Pogány család története, ELTE MA Diplomamunka (2014), (10. o.)
  47. Zala megye helytörténeti lexikona, Kéziratos regesztagyűjtemény, (Pusztaszentlászló-Sárkánysziget) Pusztaszentpéter (Ma: Zalalövő része) 20.396. 27 (Zala Megyei Levéltár)
  48. Zala Megyei Levéltár, XIII. 10., Farkas család iratai, 3. doboz, (131. o.)
  49. Fónagy Zoltán: A nemesi birtokviszonyok az úrbérrendezés korában (II.), MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet (2013), (1326. o.)
  50. Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai, II. kötet, Heraldika (2012), (219. o.)
  51. a b Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai. II. kötet, Heraldika (2012), (400. o.)
  52. Könyvészeti adatok. Ivánc. Száz magyar falu könyvesháza. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007
  53. Amadéné Rosty Anna adatlapja
  54. Bezerédj István: Rosti Ferenc levelei az 1764-65. évi pozsonyi országgyűlésből, In: Dunántúli Szemle (Vasi Szemle) (1943, 10. évfolyam, 1-2. szám, Rög és lélek), (18–19. o.)
  55. Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: IX. kötet [Paál - Rottal]. Pest: Ráth Mór. 1862. 779. o.  
  56. Magyar Életrajzi Lexikon 1000–1990: Rosty János