Főmenü megnyitása

A béri Balogh család egy dunántúli származású magyar nemesi család.

TörténeteSzerkesztés

A család eredetileg Vas vármegyéből származik: az első ismert oklevél, mely erre a Balogh családra vonatkozik, a 16. század végén keletkezett. Az oklevél szerint Béri Balogh Péter 1598-ban vásárolta meg feleségével, [Zepetneki] Tötösy Klárával, és fiával, Jánossal a Jely [Gyely de Gyel] testvérek töttösi jószágát. (Pungor 207–248.; lásd még Balogh 560.; Borovszky 560.; Rainer 65–68.; Reiszig 38–40.; Szluha 91–95.). A birtok a mai Gutatöttösön (1950 előtt Töttös, majd Rábatöttös és Gutaháza), a Vasvártól északra, Csempeszházától és Kopácstól délre fekvő Vas megyei településen volt. A család nemesi előneve a Vas megyei Bér (Bir, Byr) köznemesek birtokolta helységből származik, melyet a 13. században Töttössel és Hegyessel együtt említenek (Teuteus Byr, Thewthewsbyr [Töttösbér], Thytheusbyr et Althalbyr, Thewthews, Byr, Heegyes [Hegyes]) (Csánki 2., 737., 805) (Ma Bérbaltavár a neve [Kiss 130.]). A 17. században a Béri Balogh család birtokol még Geregyén, Csempeszházán és Kopácson is (mindhárom helység kb. 3 km-re fekszik Töttöstől). Béri Balogh Péternek és Zepetneki Tötösy Klárának János, Ferenc, Péter, Katalin, Ilona, Zsuzsanna és Judit nevű gyermekeik voltak, melyektől a család több ága származik (lásd pl. Gerő). Béri Balogh Péter 1610-ben a Tolna megyei Faddon és Mészen, valamint a Somogy megyei Hencsén is birtokos. A család egyik ága a 19. század végéig Faddon él (a család részletes leszármazását lásd Asztalos; "Balogh de Bér"). Ferenc (1610–1667) kapornaki kapitány volt, s megszerezte a muraszombati és deklésenyi birtokokat. Béri Balogh Ádám (1655–1711) kuruc brigadéros a Tolna megyei Faddon birtokos, felesége nemes tolnai Festetics Júlia (1673-1753).

CímereSzerkesztés

"Czímer: négy részre osztott paizs: 1., 2., 3. udvarában két farkú oroszlán első jobb lábával kardot tart. A 4-ik udvarban három rózsa. (Daróczy Zoltán közlése szerint 3 levágott török fő.) Sisakdísz: kardot tartó kettős farkú oroszlán" (Borovszky 560). A színes címert lásd Szluha 91.

ForrásSzerkesztés

  • Balogh, Attila. "Béri Balogh Ádám élete és dunántúli harcai". Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13 (2010): 245-342.
  • Balogh, Gyula. Vasvármegye nemes családjai. Szombathely: Bertalanffy, 1898. 560.
  • Borovszky Samu, szerk. Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország monográfiája. Budapest: Apolló, 1896-1913. 560.
  • Csánki, Dezső. Magyarország földrajza a Hunyadiak korában. Budapest: A Magyar Tudományos Akadémia, 1890-97. 2. kötet 737, 805.
  • Esze, Tamás. "Béri Balogh Ádám". Vasi Szemle 16.1 (1962): 68-76; 16.2 (1962): 38-46; 16.3 (1962): 56-66; 17.1 (1963): 42-54.
  • Gerő, József. A Magyar Kir. Belügymin. által igazolt nemesek 1867-1937. Budapest, 1938. 46.
  • Palatinus, József. "A Béri Balogh család". In: Palatinus, József. Vasvármegyei nemes családok története.Szombathely: Vasvármegyei Nyomdavállat, 1911. 33
  • Pungor, Zoltán. "Baloghok Magyarországon, illetve Vas megyében. A csempeszházi és a béri Balogh családok". Savaria. A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18 (1983-1984): 207-48.
  • Rainer, Pál. "A külsővati r.k. templom barokk emléktábla és a Béri Balogh család vati vonatkozásai". Tanulmányok Külsővat történetéből. Gábor Ilon, szerk. Külsővat: Külsővat Község Önkormányzata, 1996. 65-68.
  • Reiszig, Ede. "A béri Balogh család". Turul 12 (1894): 38-40.
  • Szluha, Márton. Vas vármegye nemes családjai. Budapest: Heraldika, 2011-2012. 1. kötet 91-95.
  • "Balogh de Bér". Records of the Tötösy de Zepetnek Family / A Zepetneki Tötösy család adattára. Tötösy de Zepetnek, Steven. West Lafayette: Purdue University Press, 2010. http://docs.lib.purdue.edu/clcweblibrary/totosyrecords.