Wikipédia

Balogh Ádám (brigadéros)

(1665-1711) kuruc brigadéros
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. május 13.
Ez a szócikk a kuruc brigadérosról szól. Hasonló címmel lásd még: Balogh Ádám (egyértelműsítő lap).

Béri Balogh Ádám (Hegyhátkisbér, 1665 körül – Buda, 1711. február 6.) kuruc brigadéros, dunántúli középbirtokos nemes.

Balogh Ádám
Béri Balogh Ádám mellszobra a vajai Vay Ádám Múzeum parkjában
Béri Balogh Ádám mellszobra a vajai Vay Ádám Múzeum parkjában
Született1665[1][2]
Bérbaltavár
Elhunyt1711. február 6. (45-46 évesen)[1]
Buda
Állampolgárságamagyar
HázastársaFestetics Julianna
Foglalkozásahadvezér
A Wikimédia Commons tartalmaz Balogh Ádám témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A győrvári csata emlékműve Győrváron

Családja

szerkesztés

Dunántúli római katolikus köznemesi béri Balogh család sarja. Apja béri Balogh István (†1678), földbirtokos, anyja felsőkáldi Káldy Rebeka. Balogh Istvánné Káldy Rebekának a férje halála után újra férjhez ment az osztopáni Perneszy család sarjához, Perneszy Ferenchez, a lövői véghely főkapitányához. Perneszy Ferencnek a szülei osztopáni Perneszy István (fl. 1647–1663) (†1663), a zalalövői vár főkapitánya, földbirtokos és nyéki Rauch Zsuzsanna voltak. Balogh Ádám apai nagyszülei béri Balogh Ferenc (1610–1667), kapornaki kapitány, földbirtokos és Lőrinczfalvay Erzsébet voltak. Anyai nagyszülei felsőkáldi Káldy Péter (†1686), győri lovas hadnagy, veszprémi alispán, vasi alispán, pápai alkapitány, földbirtokos és nemes Szeczer Éva voltak.[3]

A hagyomány szerint béri Balogh Ádám Hegyhátkisbéren született.[4] A katonacsalád első ismert őse Béri Balogh Péter, béri Balogh Ádám dédapja, aki a 16. század végén Kapor és Tata várkapitánya volt. Béri Balogh Ádámnak két leánytestvére volt: pósfai Tulok Gergelyné béri Balogh Judit (†1739) és béri Balogh Éva kisasszony. Balogh Ádám apai nagynénje, béri Balogh Klára, bezerédi Bezerédy Zsigmond (1638– †?), földbirtokosnak, naplóírónak a felesége, és egyben Bezerédj Imre, a híres kuruc brigadérosnak az anyja is volt.

Házassága és gyermekei

szerkesztés

1690 körül feleségül vette a jómódú köznemesi tolnai Festetics Juliannát (1673-1753), a későbbi grófi család vagyonát megalapozó tolnai Festetics Pál (1640-1720) és tholdi Tholdy Anna (1646-1684) leányát. Hét gyermeküket ismerjük név szerint:

  • béri Balogh Boldizsár (*Mihályi, 1694. december 19.), francia huszár kapitány. Nőtlen.
  • béri Balogh Ádám (1699-Fadd,1762. január 4.). Neje niczki Niczky Franciska (1704-Fadd, 1760. december 3.).
  • béri Balogh Farkas, földbirtokos. Felesége: kisunyomi Akács Erzsébet.
  • béri Balogh Katalin. 1. férje koltai Vidos István. 2. férje a barkóczi Rosty családból való barkóczi Rosty László (fl. 1710-1730), vasi főszolgabíró, földbirtokos, (1734-ben Rosty László már nem élt).
  • béri Balogh Éva. Férje: nemes Palotai Ferenc, szolgabíró, földbirtokos.

(A Béri Balogh család leszármazását lásd Szluha; Tötösy de Zepetnek)

Élete

szerkesztés

Fiatalon Csobánc várában szolgált a gyalogság vajdájaként, és részt vett a török elleni hadjáratokban. 1695-ben Sopron vármegye rábaközi járásának főszolgabírája, a következő évben Vas vármegye commissariusa, majd 1700-ban az utóbbi megye főszolgabírája lett, s még 1702 nyarán is e tisztségében szerepel. 1704 elején csatlakozott a Dunántúlt elfoglaló báró nagykárolyi Károlyi Sándor kurucaihoz. Január 15-én gróf székesi Bercsényi Miklós főgenerális már ezereskapitányi pátensét is kiállította, s toborzókörzetül a Kemenesalját jelölte ki számára.

A kezdetben változó szerencsével folyó dunántúli harcok idején két vagy három ízben is visszatért, illetve elígérkezett a császár hűségére, s ebben nagy szerepe volt mindvégig császárpárti apósának. 1705-től azonban már az egyik legvitézebb kuruc csapattisztként tartották számon. Híres volt portyáiról, kétszer is eljutott Bécs határáig. 1706. november 6–7-én kitüntette magát a Győrvár és Egervár között vívott harcban: A győztes lovasrohamban három fejsebet is kapott. (Ebben az ütközetben fogta el Sibrik Gábor két társával együtt a császári csapattest parancsnokát, Hannibal Heister tábornokot is.) 1707-ben rajtaütött Rabutin tábornok seregén, és felvonulási útvonalának megváltoztatására kényszerítette. Parancsnoka, Esterházy Antal tábornagy a győrvári diadal után többször is kérte előléptetését, de Bercsényi megakadályozta a tisztek egymás közti vetélkedésének elkerülésére hivatkozva. A trencséni vereség után azonban Rákóczi a sorra elpártoló tisztekkel szemben előléptetésekkel jutalmazta a hűségében kitartókat, s ekkor, 1708. augusztus 9-én Balogh is megkapta a brigadérosi kinevezést, pátensét azonban csak 1709. február közepén vehette kézhez. Hogy rászolgált a fejedelem bizalmára, azt már 1708. szeptember 2-án, Kölesdnél kivívott győzelmével bizonyította, amikor egy főként rác lovasokból álló császári oszlopot semmisített meg.

1709. augusztus végén, a Dunántúl feladásakor követte a kurucokat, majd 1710. július–október folyamán részt vett az utolsó dunántúli hadjáratban. Parancsnoka, Palocsay György tábornok betegsége és távozása után, október 8-ától ő vette át a csapatok irányítását, 1710. október 28-án a Szekszárd környéki harcokban a rácok bekerítették és elfogták. Rákóczi mindent megtett kiváltása érdekében, 1711. január 31-én még Pálffy Jánosnak is szóba hozta a dolgot a vajai értekezleten. A császáriak azonban dezertőrnek és „megátalkodott esküszegőnek” tekintették Baloghot ezért hallani sem akartak a kicseréléséről. Szekszárd mellett fogták el a Habsburgok oldalán harcoló rác határőrök. A hadbíróság végül halálra ítélte, és kivégezték.[5][6]

Emlékezete

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/00800.htm, Balogh Ádám, 2017. október 9.
  2. ↑ opac.vatlib.it (angol, olasz és japán nyelven)
  3. ↑ Szluha Márton. Vas vármegye nemes családjai I. kötet. 2011. 678.o.
  4. ↑ A család nemesi előneve (béri) erre természetesen nem lehet bizonyíték, de a faluban régi hagyomány, hogy itt született. Lásd: [1] Archiválva 2007. május 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
  5. ↑ Tarján M. Tamás: Béri Balogh Ádám brigadéros kivégzése. Rubicon.hu
  6. ↑ 306 éve végezték ki Vas megye leghíresebb katonáját (Tarján M. Tamás cikke alapján). VaOl.hu, 2017. február 6. [2021. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 13.)
  7. ↑ Buzás László-Tóth Ferenc: Makó utcanevei, A makói múzeum füzetei 72. Makó, 1992 ISBN 9630335301

Források

szerkesztés
  • Magyar életrajzi lexikon: Balogh Ádám
  • Esze Tamás: Béri Balogh Ádám. Vasi Szemle, 16. évf. (1962) 1. sz. 68–76., 2. sz. 38–46., 3. sz. 56–66. és 17. évf. (1963) 1. sz. 42–54.
  • Mészáros Kálmán: II. Rákóczi Ferenc tábornokai és brigadérosai. A kuruc katonai felső vezetés létrejötte és hierarchiája, 1703–1711. Budapest, 2006. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára.) ISBN 9634463940
  • Pungor, Zoltán: Baloghok Magyarországon, illetve Vas megyében. A csempeszházi és a béri Balogh családok. In: Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője, Savaria. A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18 (1983-1984): 207-248.
  • Rainer, Pál: "A külsővati r.k. templom barokk emléktábla és a Béri Balogh család vati vonatkozásai Archiválva 2015. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben". Tanulmányok Külsővat történetéből. Szerk. Gábor Ilon. Külsővat: Külsővat Község Önkormányzata, 1996. 65-68.
  • Reiszig, Ede: A béri Balogh család. In: Turul: Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 12 (1894): 38-40.
  • Szluha, Márton: Balogh, Béri. In: Vas vármegye nemes családjai. Budapest: Heraldika, 2011-2012. 2 kötet. 1, 91-95.
  • Tóth Gyula: Balogh Ádám kuruc brigadéros. Budapest, 1958.
  • Tötösy de Zepetnek, Steven: Balogh de Bér & Tötösy de Zepetnek. In: Records of the Tötösy de Zepetnek Family / A Zepetneki Tötösy család adattára. CLCWeb: Comparative Literature and Culture (Library) (2010-): http://docs.lib.purdue.edu/clcweblibrary/totosyrecords. West Lafayette: Purdue University Press, 2010. ISSN 1715-152X.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Balogh_Ádám_(brigadéros)&oldid=26105024”