Forgách Antal (főispán)

magyar politikus

Ghymesi és gácsi gróf Forgách Antal (Gács, 1819. április 16.Gács, 1885. április 2.) magyar királyi biztos, császári biztos, főispán, valóságos belső titkos tanácsos, helytartó, főkancellár, országgyűlési képviselő.

Forgách Antal
Ghymesi és gácsi gróf Forgách Antal
Ghymesi és gácsi gróf Forgách Antal
A Magyar Udvari Kancellária 39. főkancellára
Hivatali idő
1861. 1864.
Előd Vay Miklós
Utód Zichy Hermann

Született 1819. április 16.
Gács, Magyar Királyság
Elhunyt1885. április 2. (66 évesen)
Gács, Magyar Királyság
Párt Deák Párt, Szabadelvű Párt

Házastársa Éderer Florentina (1863 – 1885)[1]
Gyermekei Forgách János
Foglalkozás politikus

Díjak honorary citizen of Hradec Králové
A Wikimédia Commons tartalmaz Forgách Antal témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Forgách János Nepomuk (1787–1841) és Szentivány Erzsébet (1792–1838) fia. 1848-ban Windisch-Grätz herceg, Heves vármegye királyi biztosává nevezte ki. 1848–49-ben császári katona, Windisch-Grätz herceg, császári biztosa volt az orosz hadseregben. 1851 és 1859 között a Kassai kerület főispánja, majd 1859–1861-ben Csehország helytartója, 1861–1864-ben a Magyar Udvari Kancellária főkancellára. 1867-től országgyűlési képviselő. Az újonnan megalakult országgyűlésben előbb a Deák-párthoz majd, annak a Balközép Párttal való fúziója után a Szabadelvű Párt képviselője volt.

CsaládjaSzerkesztés

1868 februárjában Rómában vette el Éderer Florentinát, Éderer Gabriel (c. 18161882), a G. M. Ederer cég vezérigazgatóka, a Prágai Kereskedelmi Tanács igazgatósági tagja, több prágai jótékonysági klub tagja, és Goldschmidt Anna (c.18161882) leányát.[2] Forgách Antal gróf és Éderer Florentina házásságából 4 gyermek született:

Éderer Florentina korábban Joseph Glasserhez ment feleségül, Ilona pedig Glaser családnévvel született. Ő volt Forgách Antal természetes és örökbefogadott lánya,[3] és az uralkodóhoz folyamodva végül 1878. július 14.-én I. Ferenc József magyar király törvényesített;[4] a "Forgách" vezetéknevet, a család nemesi előnevei használatát megengedte, valamint a grófi címet is átruházta.[5] Forgách Ilona grófnő, majd a nemesi barkóczi Rosty családból származó barkóczi Rosty Florián hitvese lett. A Klotildot 1968. április 28-án Forgách Antal lányaként is legitimálták.[6]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  2. Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000). 617.o.
  3. MAGYAR FŐNEMESSÉGI ADATTÁR. macse.hu. (Hozzáférés: 2021. január 10.)
  4. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 71. kötet - 840. oldal
  5. Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai, II. kötet, Heraldika (2012), (402. o.)
  6. Taufbuch - 01-54 | 01., Unsere Liebe Frau zu den Schotten | Wien/Niederösterreich (Osten): Rk. Erzdiözese Wien | Österreich | Matricula Online. data.matricula-online.eu. (Hozzáférés: 2021. január 10.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999.
  • Praznovszky Mihály: Nógrádi Mikszáth-lexikon. 1. rész, Személyek. 2. rész, Helyszínek. Salgótarján, Mikszáth Kiadó, 1991.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., Magyar Országgyűlés, 2002.
  • Toth Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.