Balközép Párt

magyar politikai párt (1865-1875)

A Balközép Párt a korábbi Határozati Párt tagjaiból alakult Tisza Kálmán és köre vezérletével, s nézetrendszerében is azonos volt vele. Magyarország teljes függetlenségének elérését tűzte ki célul, politikai úton.

Balközép Párt
Adatok
Utolsó vezető Tisza Kálmán

Alapítva 1865 körül
Feloszlatva 1875. március 1.
Elődpárt Határozati Párt
Utódpárt Szabadelvű Párt &
Függetlenségi Párt (1874)

Ideológia mérsékelt 48-as, majd a kiegyezés mérsékelt ellenzéke
Politikai elhelyezkedés balközép (korabeli értelemben)
Parlamenti jelenlét 1867 – 1875

Története szerkesztés

 
Tisza Kálmán 1865-ben

1865-ben Ausztria folyamatos katonai kudarcai hatására kénytelen volt a négy évvel korábban, 1861. augusztus 22-én betiltott Magyar Országgyűlést ismét összehívni, hogy egy esetleges újabb magyar forradalmat elkerüljön. Ennek apropóján szerveződött újra az 1848-asok pártja, melynek radikális szárnya 1861-hez hasonlóan ismét önállóan indult a választásokon, Szélsőbal néven.

A Tisza Kálmán vezette politikai formáció az 1865-ös választásokon ellenzékbe szorult, így a kibontakozó kiegyezési tárgyalásokon is kisebb szerephez jutott.

A folyamatos belső feszültségek megalakulása óta gyengítették a Balközepet; a radikális frakció már eleve önállóan indult a választásokon, ahogy korábban is, hogy aztán 1868 áprilisában végleg kiváljon, s önálló párttá alakuljon Szélsőbal néven (ők később Országos 1848-as Párt-ra változtatták nevüket).

Tisza még abban az évben az úgynevezett Bihari pontokban új politikai irányt szabott pártjának, mely a várt egységesedés helyett tovább bomlasztotta a szervezetet. Az elkövetkező években folyamatosan léptek ki a pártból azon tagok, akik nem értettek egyet Tisza Deák-párthoz közeledő politikájával (pl: Elvhű Balközép). Ghyczy Kálmán, a Balközép egyik prominens vezetője is kilépett, s megalapította a Középpártot, hogy azon keresztül közvetítsen a két szervezet (Deák és Tisza) között.

A Balközép Párt maradéka végül 1875. március 1-jén fuzionált a Deák-párttal, s együtt létrehozták a Szabadelvű Pártot, mely aztán egészen 1905-ig töretlenül kormányozhatta az országot. Tisza az új párt elnöke lett, a két nappal később, március harmadikán alakult Wenckheim-kormányban pedig belügyminiszteri posztot kapott. Wenckheim október 20-iki lemondásával Tisza még 1875-ben miniszterelnök lett, a Szabadelvű Párt pártelnöki tisztségét pedig Gorove István vette át.

Országgyűlési választási eredmények szerkesztés

Választások Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
1865-ös1 ? ? 100 23% ellenzék
1869-es ? ? 116 30% ellenzék
1872-es ? ? 116 27,17% ellenzék

1: Bár hivatalosan ekkor még a párt része volt, a radikális szárny Szélsőbal néven önállóan indult a választásokon, s 20 mandátumot szerzett

Források szerkesztés