Rosty Ferenc
Barkóczi Rosty Ferenc (1718. – † Kám, Vas vármegye, 1790. február 4.) Vas vármegye alispánja és országgyűlési követe, királyi tanácsos,[1] táblabíró, földbirtokos.[2]
| barkóczi Rosty Ferenc | |
 | |
| Rosty Ferenc alispán címeres viaszpecsétje | |
| Született | 1718 nem ismert |
| Elhunyt | 1790. február 4. (72 évesen) Kám, Vas vármegye |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | 1.f. balásfalvi Orosz Mária (1720–1751) 2.f. Bajáky Katalin (1726–1782) |
| Gyermekei | Rosty Pál |
| Foglalkozása | vasi alispán, királyi tanácsos |
| Tisztsége |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Családja és származása szerkesztés
Rosty Ferenc a Vas vármegyei nemesi származású barkóczi Rosty családban született. Édesapja barkóczi Rosty László (fl. 1710–1730) a kőszegi járás főszolgabírója, földbirtokos, édesanyja a zalalövői Csapody családból való zalalövői Csapody Mária (fl. 1710–1714) úrnő volt. Az anyai nagyszülei zalalövői Csapody István (†1703), győri lovas alparancsnok, a lövői várkapitány, és az ősrégi és tekintélyes osztopányi Perneszy családból való Perneszy Zsófia (fl.. 1651–1702) voltak; Csapody Istvánné osztopáni Perneszy Zsófia szülei osztopáni Perneszy István (fl. 1647–†1663), a zalalövői vár főkapitánya, földbirtokos és nyéki Rauch Zsuzsanna voltak. Anyja révén nagybátyja Gábor György (másképp szalapatakai Nagy György) (fl. 1687–1715), Zala vármegye alispánja, országgyűlési követe, földbirtokos, akinek a neje zalalövői Csapody Katalin (fl. 1710–1728) volt. A vér szerinti anyai nagybátyja zalalövői Csapody Ferenc (1689–1762) Vas vármegye főszolgabírája, nagyszombati kerületi táblai ülnök, földbirtokos volt. Rosty Ferencnek három testvére volt: Rosty János (1717–1762); Rosty Anna Mária (1722–1784), akinek a férje boldogfai Farkas Ferenc (1713–1770) zalai másodalispán, földbirtokos; és Rosty Katalin, akinek a férje szalapatakai Nagy Mihály (1706–1756), királyi tanácsos, zalai alispán, földbirtokos. Rosty Ferenc és sógora, boldogfai Farkas Ferenc zalai alispán, közti igen sűrű levelezése megmaradt, amely a közeli baráti kapcsolatukra utal.[3] Az apai nagybátyja Rosty István (fl. 1710–†1744), királyi tanácsos, 1730 és 1744 között Vas vármegye alispánja és országgyűlési követe, földbirtokos.
Élete szerkesztés
Édesapja halála után, a még nagyon fiatal Rosty Ferenc, az 1739-ben létrejött családi vagyon elosztásban, a jáki kastély és jószágok felét kapta meg, valamint Csében két egésztelkes jobbágyot (a kastélybeli jogosultságokkal), a salomvári szőlőbirtokok felét, valamint a Pácsod prediumban szántókat, réteket is.[4] Jogi tanulmányai befejezésével a vármegye közigazgatásába lépett. 1742-ben vasi alszolgabíró, 1749-ben adópénztárnok és egyben táblabíró, majd később házi pénztárnok volt.[5]
Három egymás utáni ízben Vas vármegye alispánjává választották: először 1757.-ben Zarka István mellett, utána 1762.-ben balázsfalvi Orosz Ignác mellett, és 1772.-ben Horváth Ferenc mellett.[6] 1764. február 14.-én Mária Terézia magyar királynő tanácsosi címet adományozott neki.[1] Rosti Ferenc 1764. évi június hó első napjaiban költözött fel Pozsonyba, egyelőre Sallér István követtársa nélkül.[7] Vas vármegye követe volt az 1764–65-ös pozsonyi országgyűlésen. Leveleiből, irataiból kitűnik, hogy öntudatosultak benne a paternalista érzelmek, és benne volt észrevehető a korszak újabb vonásában, az hogy, a megye teljes lakosságát képviselte.[8] Lokál patriotának is nevezhető, mivel hazája után rögtön utána a vármegyének is hűséget fogadott.[9] Egy paszkvillus szerint, a császár által javasolt adóemeléseknek Rosty Ferenc nagy ellenzője lett és nem csak a haza, hanem a szegény adózó nép védelmezőjének ismerték.[10] Rosty Ferencről Bezerédj István követtársa kiemelte az országgyűlés tagjairól szóló névtelen röpiratból, azt hogy, "Kopasz, görbe kobakú, nagypofájú vörös ember volt".[11]
Az úrbérrendezés korában, Rosty Ferenc alispán 9 úrbéri birtokkal rendelkezett és 578 úrbéri holdja volt összesen. Lakóhelye Jákon volt, és a legnagyobb ingatlana a 201 úrbéri holdas földbirtoka volt Kámon. Összesen 42 jobbágya volt és 27 zsellére.[12]
A második felesége, bajáki Bajáky Katalin, 1782. november 22.-én hunyt el 60 évesen és ünnepélyes temették el az osztopáni Perneszy család jáki kriptájában.[13] Rosty Ferenc 1790. február 4.-én Kámon hunyt el 72 évesen és a jáki családi kriptában temették el.
Házasságai és leszármazottjai szerkesztés
Első felesége balásfalvi Orosz Mária (*Győr, 1720. december 11.–†Ják, 1751. április 19.),[14] balásfalvi Orosz Ferenc (1675-1739) győri szolgabíró, földbirtokos, és Lassek Erzsébet (1691–1733) lánya. A menyasszonynak a fivére balásfalvi Orosz Ignác (1709–1772), királyi tanácsos, kerületi táblai ülnök, Vas vármegye alispánja, földbirtokos volt. Rosty Ferenc és balásfalvi Orosz Mária házasságából származott:
- Rosty Pál Jakab (*Ják, 1745. július 10. –†Ivánc, 1810. október 26.), táblabíró, főhadnagy, elítélt magyar jakobinus. Neje: nedeczei Nedeczky Anna (1764-1839). Dédunokájuk, báró Eötvös Loránd.
- Rosty Gábor Ferenc (*Ják, 1746. szeptember 26.–†Ják, 1747. szeptember 13.)
- Rosty Anna (*Ják, 1747. augusztus 15.–†)
- Rosty Borbála Julianna (*Ják, 1750. január 22.–†Ják, 1772. március 30.)
- Rosty Boldizsár (*Ják, 1751. április 19.–†)
Első felesége halála után, 1752. május 15-én Felsőoszkón bajáki Bajáky Katalin (*1726–†Ják, Vas vármegye, 1782. november 22.) kisasszonyt, akinek a szülei bajáki Bajáky Mihály (1671–1734), vasi főszolgabíró, földbirtokos és niczki Niczky Mária (1698-1759) voltak.[15] A menyasszonynak az apai nagyszülei bajáki Bajáky György, vasi szolgabíró, földbirtokos és lukafalvi Zarka Mária; az anyai nagyszülei Niczky Boldizsár, földbirtokos és Barabáés Orsolya voltak. Rosty Ferenc és Bajáky Katalin frigyéből született:
- Rosty Katalin Rozália (*Ják, 1753. augusztus 30.–†Ötvös, 1787. október 10.).[16] Férje: mezőszegedi Szegedy Ignác (*Pápa, 1736. január 24. –† Ötvös, Zala vármegye, 1796. szeptember 16.) Zala vármegye alispánja, földbirtokos, királyi tanácsos, Vas- és Zala megyék táblabírája. Rosty Katalin mezőszegedi Szegedy Róza édesanyja volt.
- Rosty Anna Petronella (*Ják, 1755. március 29.–†Ják, 1759. február 4.)
- Rosty Mária (*Ják, 1757. július 4.–†)
- Rosty János Vince (*Ják, 1759. július 21.–†Kőszeg, 1810. szeptember 15.), hahóti apát, keszthelyi plébános.
- Rosty Ferenc György (*Ják, 1762. április 23.–†Ják, 1767. február 2.)
Származása szerkesztés
| barkóczi Rosty Ferenc (1718. –†Kám, Vas vármegye, 1790. február 4. ) Vas vármegye alispánja és követe, királyi tanácsos, táblabíró, földbirtokos. |
Apja: barkóczi Rosty László (fl. 1710-1730) Vas vm. főszolgabírája, földbirtokos |
Apai nagyapja: barkóczi Rosty István (fl.1684.–†1718) gróf Batthyány család jószágkormányzója (bonorum prefectus), földbirtokos |
Apai nagyapai dédapja: barkóczi Rosty János (fl. 1632–1650) földbirtokos, 1632-ben szerzett armálist (Szülei: Rosty Miklós és Petretich Ilona ) |
| Apai nagyapai dédanyja: fületinczi Kelcz Anna (fl. 1650) (Szülei: Keltz János, deklesini harmincados, földbirtokos és czitaróczi Czitaróczy Magdolna) | |||
| Apai nagyanyja: jobbágyi Jobbágyi Regina (fl. 1691-1694) |
Apai nagyanyai dédapja: jobbágyi Jobbágyi Jeremiás (fl. 1636-1649) németújvári tiszttartó, földbirtokos (Szülei: jobbágyi Jobbágyi János, szalónaki uradalmi tiszttartó, 1610-ben szerzett armálist, földbirtokos és Blaskovics Mária) | ||
| Apai nagyanyai dédanyja: Rainbolt Regina (fl. 1649) | |||
| Anyja: zalalövői Csapody Mária (fl. 1710-1714) |
Anyai nagyapja: zalalövői Csapody István (fl. 1663–1702) (†c.1702) törökverő, a zalalövői vár utolsó főkapitánya, zalai földbirtokos |
Anyai nagyapai dédapja: nemes Csapody István (fl. 1626) 1626-ban szerzett armálist, földbirtokos (Szülei: Chiapody alias Szabó Pál, és Helena asszony) | |
| Anyai nagyapai dédanyja: ? | |||
| Anyai nagyanyja: osztopáni Perneszy Zsófia (fl. 1651–1702) |
Anyai nagyanyai dédapja: osztopáni Perneszy István († c. 1661) a zalalövői vár főkapitánya, zalai és somogyi földbirtokos (Szülei: osztopáni Perneszy Ferenc, lövői kapitány, Zala vármegye alispánja, országgyűlési követe, földbirtokos és szombathelyi és rajki Zombathely Zsófia, akinek az apja Zombathely György, a magyar királyi kamarának a tanácsosa, Moson vármegye alispánja) | ||
| Anyai nagyanyai dédanyja: nyéki Rauch Zsuzsanna (fl. 1657) (Szülei: nyéki Rauch Dániel, nedelici főharmincados és Fürnberg Anna Jusztina) |
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 47. kötet - 22. oldal
- ↑ familysearch.org Rosty Ferenc királyi tanácsos halála - 1790. február 4. - Kám, Vas vm. (In: Ják)
- ↑ ZML. XII. Farkas család. 3. doboz 1759-1799 130-159. 29
- ↑ Dominkovits Péter. ZALALÖVŐ TÖRTÉNETE 1690-1790. In:Könyvészeti adatok. Zalalövő története: Az ókortól napjainkig.Elektronikus megjelenítés:NKÖEOK Szerkesztőség - 2007. Zalalövő története c. kötet borítója. Zalalövő, 1998. Szerkesztő: Molnár András. [2016. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 18.)
- ↑ http://library.hungaricana.hu/pdf/MLTK_MEGY_VASM/VASM_Vhk_1995.pdf/slice?pg=188&to=188[halott link]
- ↑ [http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0025/11.html VASVÁRMEGYE ÖNKORMÁNYZATA ÉS KÖZIGAZGATÁSA. Írta Somogyi József, átnézték Bezerédy Viktor és Thallóczy Lajos]
- ↑ Dunántúli Szemle 1943 (10. évfolyam, 1-8. szám)1943 / 1-2. szám.Rög és lélek.Bezerédj István: Rosti Ferenc levelei az 1764-65. évi pozsonyi országgyűlésből
- ↑ Szijártó István. (2010)A Diéta. A magyar rendek és az országgyűlés 1708-1792. Balaton Akadémiai kiadó. 177. o.
- ↑ Szijártó István. (2010)A Diéta. A magyar rendek és az országgyűlés 1708-1792. Balaton Akadémiai kiadó. 180. o.
- ↑ Szijártó István. (2010)A Diéta. A magyar rendek és az országgyűlés 1708-1792. Balaton Akadémiai kiadó. 194. o.
- ↑ Szijártó István. (2010)A Diéta. A magyar rendek és az országgyűlés 1708-1792. Balaton Akadémiai kiadó. 143. o.
- ↑ Fónagy Zoltán. (2013). A Nemesi Birtokviszonyok az Úrbérendezés Korában. Adattár II. MTA. Budapest.(1326. o.)
- ↑ familysearch.org Rosty Ferencné Bajáky Katalin halála - Kám, Vas vm. (In: Ják)
- ↑ Szluha Márton (2012) Vas vármegye nemes családjai II kötet. Heraldika kiadó (400. o.)
- ↑ Szluha Márton (2012). Vas vármegye nemes családjai. II. kötet. Heraldika kiadó. 219. o.
- ↑ Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.IV. évfolyam. 7-9. szám. 1933. szeptember-novemberADATTÁRGéfin Gyula: Kisfaludy Sándor kiadatlan levelei. (1. közlemény)