Rosty Ferenc

(1718–1790) politikus

Barkóczi Rosty Ferenc (1718. – † Kám, Vas vármegye, 1790. február 4.) Vas vármegye alispánja és országgyűlési követe, királyi tanácsos,[1] táblabíró, földbirtokos.[2]

barkóczi Rosty Ferenc
Rosty Ferenc alispán címeres viaszpecsétje
Rosty Ferenc alispán címeres viaszpecsétje
Született 1718
nem ismert
Elhunyt 1790. február 4. (72 évesen)
Kám, Vas vármegye
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa 1.f. balásfalvi Orosz Mária (1720-1751)
2.f. Bajáky Katalin (1726-1782)
Gyermekei Rosty Pál
Foglalkozása vasi alispán, királyi tanácsos
Tisztsége
  • főispán (1754–, Vas vármegye)
  • magyar országgyűlési követ (1764–)
A barkóczi Rosty család címere

ÉleteSzerkesztés

Rosty Ferenc a Vas vármegyei nemesi származású barkóczi Rosty családban született. Édesapja barkóczi Rosty László (fl. 1710-1730) vasi főszolgabíró, földbirtokos, édesanyja a zalalövői Csapody családból való zalalövői Csapody Mária (fl. 1710-1714) úrnő volt. Az anyai nagyszülei zalalövői Csapody István (†1703), győri lovas alparancsnok, a lövői várkapitány, és az ősrégi és tekintélyes osztopányi Perneszy családból való Perneszy Zsófia (fl.. 16511702) voltak; Csapody Istvánné osztopáni Perneszy Zsófia szülei osztopáni Perneszy István (fl. 1647–†1663), a zalalövői vár főkapitánya, földbirtokos és nyéki Rauch Zsuzsanna voltak. Anyja révén nagybátyja Gábor György (másképp szalapatakai Nagy György) (fl. 16871715), Zala vármegye alispánja, országgyűlési követe, földbirtokos, akinek a neje zalalövői Csapody Katalin (fl. 1710-1728) volt. A vér szerinti anyai nagybátyja zalalövői Csapody Ferenc (16891762) Vas vármegye főszolgabírája, nagyszombati kerületi táblai ülnök, földbirtokos volt. Rosty Ferencnek három testvére volt: Rosty János (1717-1762); Rosty Anna Mária (1722-1784), akinek a férje boldogfai Farkas Ferenc (1713-1770) zalai másodalispán, földbirtokos; és Rosty Katalin, akinek a férje szalapatakai Nagy Mihály (1706-1756), királyi tanácsos, zalai alispán, földbirtokos. Rosty Ferenc és sógora, boldogfai Farkas Ferenc zalai alispán, közti igen sűrű levelezése megmaradt, amely a közeli baráti kapcsolatukra utal.[3] Az apai nagybátyja Rosty István (fl. 1710-†1744), királyi tanácsos, 1730 és 1744 között Vas vármegye alispánja és országgyűlési követe, földbirtokos.

Édesapja halála után, a még nagyon fiatal Rosty Ferenc, az 1739-ben létrejött családi vagyon elosztásban, a jáki kastély és jószágok felét kapta meg, valamint Csében két egésztelkes jobbágyot (a kastélybeli jogosultságokkal), a salomvári szőlőbirtokok felét, valamint a Pácsod prediumban szántókat, réteket is.[4] Jogi tanulmányai befejezésével a vármegye közigazgatásába lépett. 1742-ben vasi alszolgabíró, 1749-ben adópénztárnok és egyben táblabíró, majd később házi pénztárnok volt.[5]

Három egymás utáni ízben Vas vármegye alispánjává választották: először 1757.-ben Zarka István mellett, utána 1762.-ben balázsfalvi Orosz Ignác mellett, és 1772.-ben Horváth Ferenc mellett.[6] 1764. február 14.-én Mária Terézia magyar királynő tanácsosi címet adományozott neki.[1] Rosti Ferenc 1764. évi június hó első napjaiban költözött fel Pozsonyba, egyelőre Sallér István követtársa nélkül.[7] Vas vármegye követe volt az 1764–65-ös pozsonyi országgyűlésen. Leveleiből, irataiból kitűnik, hogy öntudatosultak benne a paternalista érzelmek, és benne volt észrevehető a korszak újabb vonásában, az hogy, a megye teljes lakosságát képviselte.[8] Lokál patriotának is nevezhető, mivel hazája után rögtön utána a vármegyének is hűséget fogadott.[9] Egy paszkvillus szerint, a császár által javasolt adóemeléseknek Rosty Ferenc nagy ellenzője lett és nem csak a haza, hanem a szegény adózó nép védelmezőjének ismerték.[10] Rosty Ferencről Bezerédj István követtársa kiemelte az országgyűlés tagjairól szóló névtelen röpiratból, azt hogy, "Kopasz, görbe kobakú, nagypofájú vörös ember volt".[11]

Az úrbérrendezés korában, Rosty Ferenc alispán 9 úrbéri birtokkal rendelkezett és 578 úrbéri holdja volt összesen. Lakóhelye Jákon volt, és a legnagyobb ingatlana a 201 úrbéri holdas földbirtoka volt Kámon. Összesen 42 jobbágya volt és 27 zsellére.[12]

A második felesége, bajáki Bajáky Katalin, 1782. november 22.-én hunyt el 60 évesen és ünnepélyes temették el az osztopáni Perneszy család jáki kriptájában.[13] Rosty Ferenc 1790. február 4.-én Kámon hunyt el 72 évesen és a jáki családi kriptában temették el.

Házasságai és leszármazottjaiSzerkesztés

Első felesége balásfalvi Orosz Mária (*Győr, 1720. december 11.–†Ják, 1751. április 19.),[14] balásfalvi Orosz Ferenc (1675-1739) győri szolgabíró, földbirtokos, és Lassek Erzsébet (1691-1733) lánya. A menyasszonynak a fivére balásfalvi Orosz Ignác (17091772), királyi tanácsos, kerületi táblai ülnök, Vas vármegye alispánja, földbirtokos volt. Rosty Ferenc és balásfalvi Orosz Mária házasságából származott:

Első felesége halála után bajáki Bajáky Katalin (*1726–†Ják, Vas vármegye, 1782. november 22.) kisasszonyt, akinek a szülei bajáki Bajáky Mihály (1671-1734), vasi főszolgabíró, földbirtokos és niczki Niczky Mária (1698-1759) voltak.[15] A menyasszonynak az apai nagyszülei bajáki Bajáky György, vasi szolgabíró, földbirtokos és lukafalvi Zarka Mária; az anyai nagyszülei Niczky Boldizsár, földbirtokos és Barabáés Orsolya voltak. Rosty Ferenc és Bajáky Katalin frigyéből született:

SzármazásaSzerkesztés

barkóczi Rosty Ferenc családfája
barkóczi
Rosty Ferenc
(1718. –†Kám, Vas vármegye, 1790. február 4. )
Vas vármegye alispánja és követe, királyi tanácsos, táblabíró, földbirtokos.
Apja:
barkóczi Rosty László
(fl. 1710-1730)
Vas vm. főszolgabírája, földbirtokos
Apai nagyapja:
barkóczi
Rosty István
(fl.1684.–†1718)
gróf Batthyány család jószágkormányzója (bonorum prefectus), földbirtokos
Apai nagyapai dédapja:
barkóczi
Rosty János
(fl. 16321650)
földbirtokos, 1632-ben szerzett armálist
(Szülei: Rosty Miklós és Petretich Ilona )
Apai nagyapai dédanyja:
fületinczi
Kelcz Anna
(fl. 1650)
(Szülei: Keltz János, deklesini harmincados, földbirtokos
és czitaróczi Czitaróczy Magdolna)
Apai nagyanyja:
jobbágyi
Jobbágyi Regina
(fl. 1691-1694)
Apai nagyanyai dédapja:
jobbágyi
Jobbágyi Jeremiás
(fl. 1636-1649)
németújvári tiszttartó, földbirtokos
(Szülei: jobbágyi Jobbágyi János, szalónaki uradalmi tiszttartó,
1610-ben szerzett armálist, földbirtokos és Blaskovics Mária)
Apai nagyanyai dédanyja:
Rainbolt Regina
(fl. 1649)
Anyja:
zalalövői
Csapody Mária
(fl. 1710-1714)
Anyai nagyapja:
zalalövői
Csapody István
(fl. 16631702) (†c.1702)
törökverő, a zalalövői vár utolsó főkapitánya, zalai földbirtokos
Anyai nagyapai dédapja:
nemes
Csapody István
(fl. 1626)
1626-ban szerzett armálist, földbirtokos
(Szülei: Chiapody alias Szabó Pál, és Helena asszony)
Anyai nagyapai dédanyja:
 ?
Anyai nagyanyja:
osztopáni
Perneszy Zsófia
(fl. 16511702)
Anyai nagyanyai dédapja:
osztopáni
Perneszy István
(† c. 1661)
a zalalövői vár főkapitánya, zalai és somogyi földbirtokos
(Szülei: osztopáni Perneszy Ferenc, lövői kapitány, Zala vármegye alispánja, országgyűlési követe, földbirtokos
és szombathelyi és rajki Zombathely Zsófia, akinek az apja Zombathely György, a magyar királyi kamarának a tanácsosa, Moson vármegye alispánja)
Anyai nagyanyai dédanyja:
nyéki
Rauch Zsuzsanna
(fl. 1657)
(Szülei: nyéki Rauch Dániel, nedelici főharmincados
és Fürnberg Anna Jusztina)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 47. kötet - 22. oldal
  2. familysearch.org Rosty Ferenc királyi tanácsos halála - 1790. február 4. - Kám, Vas vm. (In: Ják)
  3. ZML. XII. Farkas család. 3. doboz 1759-1799 130-159. 29
  4. Dominkovits Péter. ZALALÖVŐ TÖRTÉNETE 1690-1790. In:Könyvészeti adatok. Zalalövő története: Az ókortól napjainkig.Elektronikus megjelenítés:NKÖEOK Szerkesztőség - 2007. Zalalövő története c. kötet borítója. Zalalövő, 1998. Szerkesztő: Molnár András. [2016. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 18.)
  5. http://library.hungaricana.hu/pdf/MLTK_MEGY_VASM/VASM_Vhk_1995.pdf/slice?pg=188&to=188[halott link]
  6. [http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0025/11.html VASVÁRMEGYE ÖNKORMÁNYZATA ÉS KÖZIGAZGATÁSA. Írta Somogyi József, átnézték Bezerédy Viktor és Thallóczy Lajos]
  7. Dunántúli Szemle 1943 (10. évfolyam, 1-8. szám)1943 / 1-2. szám.Rög és lélek.Bezerédj István: Rosti Ferenc levelei az 1764-65. évi pozsonyi országgyűlésből
  8. Szijártó István. (2010)A Diéta. A magyar rendek és az országgyűlés 1708-1792. Balaton Akadémiai kiadó. 177. o.
  9. Szijártó István. (2010)A Diéta. A magyar rendek és az országgyűlés 1708-1792. Balaton Akadémiai kiadó. 180. o.
  10. Szijártó István. (2010)A Diéta. A magyar rendek és az országgyűlés 1708-1792. Balaton Akadémiai kiadó. 194. o.
  11. Szijártó István. (2010)A Diéta. A magyar rendek és az országgyűlés 1708-1792. Balaton Akadémiai kiadó. 143. o.
  12. Fónagy Zoltán. (2013). A Nemesi Birtokviszonyok az Úrbérendezés Korában. Adattár II. MTA. Budapest.(1326. o.)
  13. familysearch.org Rosty Ferencné Bajáky Katalin halála - Kám, Vas vm. (In: Ják)
  14. Szluha Márton (2012) Vas vármegye nemes családjai II kötet. Heraldika kiadó (400. o.)
  15. Szluha Márton (2012). Vas vármegye nemes családjai. II. kötet. Heraldika kiadó. 219. o.
  16. Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.IV. évfolyam. 7-9. szám. 1933. szeptember-novemberADATTÁRGéfin Gyula: Kisfaludy Sándor kiadatlan levelei. (1. közlemény)