Szegedy Ignác (zalai alispán)

Mezőszegedi Szegedy Ignác (Pápa, 1736. január 24.Ötvös, Zala vármegye, 1796. szeptember 16.), királyi tanácsos, Zala vármegye alispánja, földbirtokos, Vas- és Zala megyék táblabírája.[1]

mezőszegedi Szegedy Ignác
Született 1736. január 24.
Pápa,
Elhunyt 1796. szeptember 16. (60 évesen)
Ötvös, Zala vármegye,
Nemzetisége magyar
Házastársa barkóczi Rosty Katalin Rozália (1753-1787)
Foglalkozása Zala vármegye alispánja.

ÉleteSzerkesztés

A római katolikus nemesi mezőszegedi Szegedy család sarja. Apja, mezőszegedi Szegedy Ferenc, Veszprém vármegye alispánja, anyja, medgyesi Somogyi Rozália volt. Apai nagyszülei mezőszegedi Szegedy Pál, Vas vármegye alispánja, földbirtokos, és telekesi Török Katalin voltak. Anyai nagyszülei medgyesi Somogyi Ádám, Veszprém vármegye alispánja, földbirtokos, kuruc ezredes, és vizeki Tallián Rózália (16921733) voltak.

1781. szeptember 24.-étől Zala vármegye első alispánja. II. József magyar király 1785. március 1.-jei dátummal felfüggesztette a megyék élén lévő főispánokat, egyidejűleg eddigi fizetésük folyósítását is megtiltotta a vármegyéknek, és ezzel kezdte a vármegyereformját. Zala megye, és egyben a zágrábi kerület élére július 1.-jétől kezdődően Balassa Ferenc grófot nevezte ki, akit a közgyűlés ez év július 18.-án iktatott be hivatalába. Ugyanaznap, 1785. július 18.-án Szegedy Ignác lelépett az első alispáni posztjáról, és helyébe lépett nozdroviczki Nozdroviczky János, aki 1790. április 7.-éig, azaz a jozefinista korszak végéig töltötte be a tisztséget. A jozefinizmus alatt a közigazgatás és az igazságszolgáltatás elkülönöltek; addig a vármegye alispánja elnökölt a sedrián (ítélőszéken), azonban a császár két újabb 1786 november 30. és 1787. július 19.-ei rendeleteivel beteljesedett közigazgatás és a jogszolgáltatás szétválasztása; Zalában boldogfai Farkas Jánost (17411788), az addigi vármegyei főjegyzőt, a Zala vármegyei Ítélőszék elnökévé nevezték ki ("Inclyti Sedis Iudiciaria Comitatus Szaladiensis Praeses"), és ezzel a vármegye legmagasabb igazságügyi hivatalt ő töltötte be a közigazgatással foglalkozó nozdroviczki Nozdroviczky János alispán mellett.

Szegedy Ignác 1785-től visszavonultan élt az ötvösi birtokán ahol 1796. szeptember 16.-án 60 évesen hunyt el.[2][3]

Házassága és gyermekeiSzerkesztés

1773. június 26.-án feleségül vette Kámon,[4] az előkelő és jómódú római katolikus dunántúli nemesi barkóczi Rosty családból származó barkóczi Rosty Katalin Rozália (Ják, 1753. augusztus 30.Ötvös, 1787. október 10.) kisasszonyt,[5][6][7] akinek a szülei barkóczi Rosty Ferenc (1718-1790), királyi tanácsos, vasi alispán, és bajáki Bajáky Katalin (1726-1782) voltak. A menyasszony apai nagyszülei barkóczi Rosty László (fl. 1710-1730) vasi főszolgabíró, földbirtokos, és a zalalövői Csapody családból való zalalövői Csapody Mária (fl. 1710-1714) úrnő voltak; az apai dédszülei zalalövői Csapody István (†1703), győri lovas alparancsnok, a lövői várkapitány, és az ősrégi és tekintélyes osztopányi Perneszy családból való Perneszy Zsófia (fl. 16511702) voltak. A menyasszony nagyai nagyszülei bajáki Bajáky Mihály (1671-1734) vasi főszolgabíró, földbirtokos és niczki Niczky Mária (1698-1759) voltak. Szegedy Ignácné Rosty Katalin fivére barkóczi Rosty Pál (17451810), táblabíró, főhadnagy, földbirtokos, aki elítélt magyar jakobinus volt. Szegedy Ignác és Rosty Katalin házasságából született:

JegyzetekSzerkesztés


előző első alispán:
lovászi
Jagasics András

Zala vármegye első alispánja

1781. szeptember 24.1781. szeptember 24.

következő első alispán:
nozdroviczki
Nozdroviczky János