Főmenü megnyitása

Festetics Kristóf

(1696–1768) magyar főnemes

Tolnai Festetics Kristóf (Ság, 1696. július 22.Sopron, 1768. február 25.): nagybirtokos, Somogy vármegye alispánja, országgyűlési követ, aranysarkantyús lovag.

Festetics Kristóf
Született 1696. július 22.
Ság
Elhunyt 1768. február 25. (71 évesen)
Sopron
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Gyermekei Festetics Pál
SzüleiFestetics Pál
Foglalkozása alispán,
nagybirtokos,
országgyűlési követ
Tisztség magyar országgyűlési képviselő

ÉleteSzerkesztés

A Vas vármegyei vagyonos, köznemesi Festetics családban született. Apja, nemes Festetics Pál (16401720), dunántúli vicegenerális, édesanyja, Fitter Erzsébet (†1711) volt. Középiskoláit Sopronban és Nagyszombatban végezte, majd jogot tanult. Apja halála (1720) után megegyezett testvérével, Festetics Józseffel (16911757), s átvette családi örökséget. 1746. augusztus 11-én Mária Terézia magyar királynő neki és fivérének a tolnai nemesi előnevet adományozta.[1] Festetics Kristóf fia, Fetsteics Pál, 1774-ben grófi rangot nyert;[2] Kristóf bátyja, József, viszont 1749-ben megszerezte a grófi címet.

A gazdálkodás mellett élénken érdeklődött a közügyek iránt is. 1722. május 18-án országgyűlési követté választották Kaposváron. Részt vett a törvényszékek munkájával kapcsolatos bizottság tevékenységében. Somogy vármegye alispáni tisztségét is több cikluson át betöltötte. 1736-ban az uralkodó helytartótanácsi tanácsossá nevezte ki. Így több mint egy évtizeden át Pozsonyban hivatalnokoskodott. 1741-ben Mária Terézia aranysarkantyús lovaggá ütötte, s még ez évben kinevezték a hétszemélyes tábla bírájává is. Pestre költözött, ahol haláláig ellátta bírói feladatait. Hivatali munkája mellett nagy gondot fordított a családi vagyon gyarapítására, a gersei Pethő-család birtokainak megvételével gersei Pethő Zsigmondtól, ő teremtette meg a Keszthely város körüli uradalmat. Ő tekinthető a „keszthelyi ág” megalapítójának. Az 1737 és 1741 között lebonyolított vásárlásai eredményeként vált a Festetics család Zala vármegye egyik legnagyobb földbirtokosává. 1745-ben hozzákezdett a keszthelyi kastély építéséhez, de gyógyszertárat és kórházat is létesített a városban. A környező falvakban templomokat építtetett, s a keszthelyi templom is neki köszönheti három harangját. Ő vetette meg a keszthelyi könyvtár alapjait is. Érdekelte a balatoni hajózás, vitorlás gályát építtetett. Ő használt először bivalyokat a Hévízi-tó lefolyócsatornájának tisztítására.

Mária Terézia úrbérrendezés korában összesen 23 478 úrbéri holdja volt, 1269 jobbágya és 449 zsellére. Földbirtokos volt Somogy, Vas és Zala megyében.[3]

Házassága és gyermekeiSzerkesztés

1721. július 25-én vette feleségül mezőszegedi Szegedy Juditot (1705. augusztus 4.-?), Szegedy Pál vasi alispán és telekesi Török Katalin lányát.[4] A házasságból hét gyermek született:

HalálaSzerkesztés

Festetics Kristóf Sopronban halt meg 1768. február 25-én, de kívánságának megfelelően holttestét Keszthelyre szállították, ott temette el nagymányai Koller Ignác veszprémi püspök 1768. április 19-én, a mai plébániatemplom kriptájában.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 40. kötet - 384–385. oldal
  2. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 50. kötet - 136–138. oldal
  3. Fónagy Zoltán. A nemesi Birtkoviszonyok az Úrbérrendezés Korában, Adattár II. MTA. 2013. 944-945. o.
  4. Szluha Márton (2012) Vas vármegye nemes családjai II kötet. Heraldika kiadó. 599. o.