Főmenü megnyitása

Csabrendek nagyközség Veszprém megyében, a Sümegi járásban.

Csabrendek
Csabrendek2.jpg
Csabrendek címere
Csabrendek címere
Csabrendek zászlaja
Csabrendek zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásSümegi
Jogállás nagyközség
Polgármester Turcsi József (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 8474
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség3048 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség67,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület44,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csabrendek (Magyarország)
Csabrendek
Csabrendek
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 00′ 51″, k. h. 17° 17′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 00′ 51″, k. h. 17° 17′ 21″
Csabrendek (Veszprém megye)
Csabrendek
Csabrendek
Pozíció Veszprém megye térképén
Csabrendek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csabrendek témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Bakony utolsó nyúlványa, a sokak által csak Csúcsoshegynek nevezett, 374 méter magas Rendeki-hegy lábánál fekszik. A falu nagy része kisebb-nagyobb kiemelkedéseken terül el, így egyes utcáiban jelentős szintkülönbség-emelkedés figyelhető meg. A hegyről lenézve hosszan el lehet látni, mert észak-északnyugat irányban sík vidék fekszik.

Közlekedési szempontból viszonylag előnyös helyzetben van a település, amelynek központján a 7324-es út húzódik végig. Ez az út a 8-as főút devecseri és a 84-es főút sümegi szakaszát köti össze: a Sopron térségét a Balatonnal összekapcsoló 84-es út keresztezése mindössze 4 kilométerre van a településtől, a 8-as főút a központtól 16,5 kilométerre húzódik. A község északi határában ágazik még ki az előbbi útból a 7325-ös út, amely Veszprémgalsa és Zalaszegvár érintésével a már Vas megyéhez tartozó Nemeskeresztúrig húzódik

A településnek a központjától keletre több külterületi településrésze is van, ezek távolsági sorrendben az alábbiak: Csabpuszta, Kistárkánypuszta, Nagytárkánypuszta és Darvastó. A falu felől ezek csak önkormányzati, mezőgazdasági úton érhetők el; Darvastó és Nagytárkánypuszta településekre viszont öt számjegyű országos közút is vezet (73 158-as számozással), de az a központtól távol húzódik: a Nyirádot Sümeggel összekötő 7321-es útból ágazik ki.

Csabrendek szomszédos települései: Sümeg, Nyirespuszta, Gyepükaján, Zalagyömörő és Szentimrefalva. A 15-20 kilométeres körzetben több város is található: Sümeg mellett Devecser, Ajka és Tapolca. Közelében folyik a Meleg-víz, amely a Marcal egyik mellékfolyója.

TörténeteSzerkesztés

Csabrendek ősi település, már a kőkorszakban is éltek emberek a Csúcshegy lejtőjén, amikor a mélyebben fekvő részeket még tenger borította. Később a kelták, majd a rómaiak lakták a vidéket, majd őket a pannon szlávok, később pedig a szlovének követték. A község neve Rendek, de eredeti ejtése alapján többfelé elnevezése is ismeretes: például Rennek. A Rendek szó szláv eredetű, amely vörösércet jelent magyarra átfordítva. Ez utalást tesz a bauxittól vörösre festett földre, amely a környék egyik jellemzője.

A mai Csabrendek három részből épült össze, ezek a részek akkor külön falvak voltak: Rendek (1314-ig Villa Rennek, oklevélen említett név alapján), Al-Csad, Fel-Csab vagy Szentistváncsab. Akkoriban mind a három falucskának parochiás temploma volt. Azonban az érkező tatárok a falvakat a templomaikkal együtt elpusztították.

1428-ig Csabrendek jelentős településnek számított, Zala megye keleti részének járási székhelye volt. A török idő alatt a két Csab rész elnéptelenedésnek indult. Templomaikból már csak romok maradnak, amelyek aztán már fel sem épülnek. Mindeközben Rendek népes falu marad.

1632-ben a Sümeget környező hat település török uralom alá került, de a várat nem tudták bevenni. A Renneki és Chaby nemzetségből magát kinövő Csabi család uradalmai is odavesztek. A család tagjai, mint végvári katonák harcoltak a fenyegető török ellen.

A Csabiak elvesztett birtokai 1648-ban az Érsek családhoz, később pedig az említett famíliából leágazó köznemesi családokra szálltak át.

A harcok végeztével a három terület összefogásából született meg a mai Csabrendek őse. Itt a földesúr, Galánthai gróf Fekete György észak-magyarországi tót, cseh, morva és lengyel, majd pedig német telepeseknek adott otthont.

Szent Lőrinc egyháza romokba dőlt, amelyet 1725-ben újítottak fel. 1728-ban újból megalakult a csabrendeki plébánia, melyhez hozzácsatolták Gógánfát, Dabroncot, Ötvöst, Gyömörőt, valamint egy időre Gyepüt, és Kajánföldet is. A mai is álló plébánia templomot 1785-ben kezdték el építeni barokk stílusban. A Szent Lőrinc templomot 1843-ban megnagyobbították.

A 18. század végére a falu lakossága mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozott. Sok takács, kerékgyártó, bognár volt ekkor a faluban. A német telepesek köréből kerültek ki főként a vargák, csizmadiák, szabók, kovácsok. Az iparosok száma a 19. század elejére lecsökkent, mivel a gabonatermesztés jó termést hozott, sokan a mezőgazdaság mellett döntöttek.

Az 1775-ös évre tehető a Fekete család kastélyának építése, amelyet hamarosan két Bogyai-kúria követett (1790 körül), hamarosan pedig az Érsek családnak is épült kúriája.

Többször járt itt Savanyú Jóska, az utolsó bakonyi betyár, mivel itt lakott a nővére, Savanyú Mária.

Változások történtek az uradalmak elosztásában és tulajdonlásában is. A Mihalpicsok birtokaiból 2000 holdnyi terület eladásra került. Az I. világháború után pedig teljesen új kézbe került minden, a tulajdonos pedig a zsidó marhakereskedőből lett földesúr, Grósz Lajos. A terület felét ölenként 15 koronáért parcellázta.

A környéken sok bauxit található. 1936-tól a falun át terjedtek a kutatások. Az első lelőhelyek a mai Nagytárkánypuszta mellett létesültek. 1949 nyarán pedig megkezdődött a termelőszövetkezetek kialakítása. A régi Barcza-kastély helyére kultúrkombinátot építettek. A római kori alsó kút helyére pedig törpe vízmű létesült.

1977. április 1-én a településhez csatolták a Veszprémgalsa Közös Tanácsot, amely magában foglalta: Hosztót, Szentimrefalva, Veszprémgalsa, Zalaszegvár falvakat. A rendszerváltás után létrejött a Csabrendek székhelyű körjegyzőség is.

Valahol a falu területén lévő erdőben terül el a régi zsidótemető, ahol a legfiatalabb sír kb. 90 éves.

NépességalakulásSzerkesztés

Mivel a nagyon régi időkben nem voltak pontos összeírások, így az adatokat viszonyítva csak a 18. század közepétől jelentíthatjük meg.

1745- körülbelül 950-1000 fő

1785- 1990 fő

1829- 2636 fő

1857- 2873 fő

1890- 3378 fő

1910- 3297 fő

1941- 3315 fő

1970- 3045 fő

1980- 2667 fő (Adatok: Kovacsics-Ila művéből: Veszprém megye…)

2007- megbecsült adat 3080 fő A mai napra Csabrendek lett a legnagyobb népességgel rendelkező községe Veszprém megyének.

 

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 85,9%-a magyarnak, 0,8% németnek, 2,5% cigánynak mondta magát (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68%, református 2,1%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,1%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 9,2% (18,7% nem nyilatkozott).[3]

NevezetességeiSzerkesztés

A barokk kúriát az 1790-es években építették, később pedig bővítették. Később önkormányzati lakásokat rendeztek el benne.

 
Csabrendek Fekete-kastély légi fotón
 
A fekete-kastély légi felvételen, Csabrendek
 
Csabrendeki Szent Lőrinc templom a levegőből
 
Csabrendek, templom a magasból

A késői barokk kastély 1790 körül épült, majd 1816-ban klasszicista stílusban átalakították. Figyelmet érdemelnek a szintén barokk gazdasági épületek is. A kastély tulajdonosa Fekete János volt, aki magyar kultúra és történelem egyik érdekes, jeles alakja.

1741-ben született Csabrendeken, apja országbírói címet szerzett, ő maga katona tábornoki tisztséggel és költő volt. Levelezett Voltaire-rel, akinek elküldte francia nyelvű verseit, néhány palack tokaji bor kíséretében. Kazinczy Ferenc állítása szerint Voltaire azt üzente, hogy a bor jobb, mint a versek. Részt vett 1792-ben Ferenc császár koronázásán is. 1803-ban hunyt el Fóton.

A késő barokk kúria a 18. század végén emelkedett ki a föld felszínéből.

  • Római katolikus templom (Szent Lőrinc):

A késő barokk templom 1785-1797-ben átalakításon esett át. A főoltár, a két mellékoltár, a szószék, a szentélykorlát, és az első padok 1818-ban copf stílusban készültek el, de ezeket a nagyobb kényelem érdekében kicserélték 2006-ban. Ezen a helyen állt a középkorban emelt rendeki Szent Lőrinc-templom, mely a tatárjárás idején elpusztult, de hamarosan újjáépítették, amely folyamat a török kor alatt megismétlődött.

Az ősi titulus megmaradt, de a csabi templom patrónusának, Szent István vértanúnak képét is elhelyezték az oltár fölött Szent Lőrinc mellett. A nagy templom méretei: 34*10,8m.

Sok kár érte az idők folyamán: 1885-ben tűzvész pusztított benne, míg 1922-ben villámcsapás miatt kellett javítani, végül 1948-ban orkán erejű szél rongálta meg.

Érdemes megtekinteni az oltár falusi faragó által remekelt szobrát, a sekrestyében lévő barokk szekrény három mezőjében faragott domborműveket, Hingeller János pálos szerzetes munkáit.

  • Templomrom:

A tárkányi mezőn látható templomrom, a hajdani Fel-Csab vagy Szentistváncsab 13. századi, román stílusú templomának maradványa.

  • Templom tér:

Az egykori rendeki templomra épült barokk átépítés a Templom téren található. Ez a rész a falu közepén helyezkedik el, a mai templommal szemben, az óvoda épülete mellett. Az aszfaltburkolatú út körbehatárolásánál, szabadon áll. Az egyik oldalról rendezett közpark, a másik oldalról az óvodakert határolja.

Karbantartott park és emlékmű emeli a környék színvonalát. Ma kerítetlen és közcélúlag használt terület.

Az egykori templom a többszöri átépítés miatt jelentősen más képet mutat, mint az Árpád korban felépített változat. A déli oldalon fal valószínű, ez az eredeti műből maradhatott meg. Nemcsak a félkörös, hanem az egyenes térlezárás is fellelhető a régi alapfalakban.

Csabrendek maSzerkesztés

A település mai képe: néhány térrel gazdagított (Széchenyi tér, Templom tér). A gyermekek számára kitűnő idő eltöltésnek ad helyet a néhány helyre kialakított játszótér is (Például a művelődési ház mögött, Ibolya utca, Ifjúság utca). Bár az egykori mozi épületét ma már másra használják, időtöltésnek szolgálhatnak: a játszóterek, a könyvtár, a foglalkoztató hetek is.

A falu búcsú hétvégéjét minden olyan augusztus vasárnapon rendezik, ami a legközelebbi időpont Szent Lőrinc napjához. A falu szüreti felvonulással egybekötött sportnapot és falunapot szokott tartani, amelynek ideje szeptember eleje.

Híres emberekSzerkesztés

KépgalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Csabrendek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Csabrendek Helységnévtár

További információkSzerkesztés