Főmenü megnyitása

Dabronc község Veszprém megyében, a Sümegi járásban.

Dabronc
Szegedy-kastély és kúria
Szegedy-kastély és kúria
Dabronc címere
Dabronc címere
Dabronc zászlaja
Dabronc zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásSümegi
Jogállás község
Polgármester Simon Lajos (független)[1]
Irányítószám 8345
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség400 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség18,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület20,28 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dabronc (Magyarország)
Dabronc
Dabronc
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 01′ 53″, k. h. 17° 10′ 03″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 53″, k. h. 17° 10′ 03″
Dabronc (Veszprém megye)
Dabronc
Dabronc
Pozíció Veszprém megye térképén
Dabronc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dabronc témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Veszprém megye nyugati határa mentén fekvő település, Vas és Zala megyék találkozásánál. A község körjegyzőségi székhelytelepülés, Hetyefő és Zalaerdőd települések tartoznak az itteni körjegyzőséghez.

Közigazgatásilag hozzá tartozik a korábban önálló Ötvös falu is, amely a központtól elkülönülten helyezkedik el, attól mintegy 2,5-3 kilométerre nyugatra.

A település területét két négy számjegyű országos közút érinti: a Keszthely északi határvidékétől egészen Jánosházáig húzódó 7331-es út, valamint az Ukktól Türjéig tartó 7337-es közút. Központját azonban egyik sem érinti – a 7331-es attól nyugatra halad el, Ötvösön keresztül, a 7337-es pedig a külterület déli részén –, oda csak a 73 168-as út vezet Zalaerdőd-Hetyefő felől és a 73 173-as út Ötvös felől.

Nevének eredeteSzerkesztés

Nevét a "jó" jelentésű szláv dobry szóból eredőnek tartják.

TörténeteSzerkesztés

A település és környéke már a Római korban is lakott hely lehetett, a környékén talált régészeti leletek alapján. A mára a faluba olvadt egykori Ötvöspuszta, helyén állt egykor a török harcokban elpusztult Árpád-kori Ötvös falu, ahol az 1970-es években 5. századi sírleletek kerültek napvilágra

A falu mai Dabronc nevét 1198-ban említették először az írott forrásokban a Türje nemzetség szállásbirtokával kapcsolatosan. Az 1200-aa években IV. Béla király ifjúkori barátjával, Türje Dénessel kapcsolatban történt említés a településről. Türje Dénes ugyanis a muhi vereség után egyike volt a király megmentőinek, s akit a király érdemei elismeréseként elõször szlavón bánná, majd 1246-ban Magyarország nádorává tette. A Türjén a nemzetség monostorát is ő alapításának tartják. Dabronc - legalábbis részben - az apátság birtoka lett.

ÖtvösSzerkesztés

Ötvös, más néven Ötvös puszta eredetére nézve ugyancsak Árpád-kori és ugyancsak a Türje nemzetség birtoka volt. A település a török időkben néptelenedett el, és csak a 18. században népesült be újra.

CímerleírásSzerkesztés

Dabronc község címere álló, csücskös talpú tárcsapajzs kék mezejében alul vízszintes ezüst hullámpólya, felette Szűz Máriának a "Napbaöltözött Asszony" típusú ábrázolása; a hullámpólyán nyugvó arany földgömbön, melyre ezüst kígyó tekeredik, áll a kezét imára kulcsoló Szűzanya szembefordult alakja ezüsttel, fején arany koronával, lába alatt ezüst holdsarlóval. Fejét tizenkét arany csillagból álló glória övezi, háta mögött arany Nap sugárzik. A sisak szembefordult, arannyal ékített és vörössel bélelt pántos ezüst sisak, vörössel és kékkel ékített arany heraldikai koronával. A sisakkoronából kétoldalt kihajló két arany búzakalász között egymáson harántirányban keresztbe tett két ezüst kaszapenge, ezek előtt középütt arany apostoli kettős kereszt emelkedik. Takaródíszek mindkét oldalon kék és arany. A címer alatt lebegő, hármas tagolású, íves arany szalagon feketével nagybetűs DABRONC felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont. A címerben a község védőszentje, Gyümölcsoltó Boldogasszony szerepel az egyházi ikonográfiai hagyományoknak megfelelően, a "Napbaöltözött Asszony" típusú ábrázolással. A vallásos hit a legerősebb közösségmegtartó erő, ezért jelképezésének nagy hagyománya van. A lakosság vallására utal az apostoli kettőskereszt is. A mezőgazdasági tevékenységet a búzakalászok és kaszapengék jelképezik. A címerben szerepel a községet átszelő Marcal-folyó ezüst hullámpólyával határolt kék pajzsláb megjelenítésén keresztül. A heraldikai fémek és színek szimbolikus jelentéstartalma a következő: Fémek: Arany (Nap): értelem, ész, hit, tekintély, fenség, erény, erkölcsösség. Ezüst (Hold): bölcsesség, őszinteség, tisztaság, ártatlanság, szemérmesség.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Simon Lajos (független)[3]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014:
  • 2014–2019: Simon Lajos (független)[1]
  • 2019-től:

NevezetességekSzerkesztés

  • Neogótikus temploma - 1913-1917 között épült az 1902-ben a településről Amerikába kivándoroltak anyagi segítségével. Orgonáját a pécsi Ingester József Fiai cég készítette, 2002-ben a Pintér házaspár adományából került felújításra.
  • Szegedy család kastélya és egykori mintagazdasága. A Mára már elhanyagolt állapotú kastélyban töltötte életének nagy részét Kisfaludy Sándor költő múzsája, Szegedy Róza
  • Széchenyi kastély Ötvöspusztán.
  • barokk műemléktemplom Ötvöspusztán, melynek falait eredeti Dorfmeister-freskó díszíti.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,7%-a magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% románnak mondta magát (4,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 87%, református 1,1%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 0,7% (9,7% nem nyilatkozott).[4]

ForrásokSzerkesztés

  • A Marcal folyó honlapja: Dabronc [1]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Dabronc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Dabronc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  4. Dabronc Helységnévtár


További információkSzerkesztés