Salomvár
Salomvár község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban. A településen polgárőrség működik.[3]
Salomvár | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Megye | Zala | ||
Járás | Zalaegerszegi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Árvay Sándor[1] | ||
Irányítószám | 8995 | ||
Körzethívószám | 92 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 615 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
Népsűrűség | 37,86 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 16,11 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 50′ 60″, k. h. 16° 39′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 60″, k. h. 16° 39′ 39″ | |||
Salomvár weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Salomvár témájú médiaállományokat. |
FekvéseSzerkesztés
Salomvár Magyarország nyugati régiójában, Zala megye északnyugati részén, Zalaegerszegtől 15 kilométerre, a Zala partján fekszik. Közúton a 7411-es útból Zalacsébnél kiágazó 74 141-es számú mellékúton érhető el a legegyszerűbben a település, de nyugati szomszédja, Keménfa felől is vezet egy számozatlan önkormányzati út a községbe.
Vonattal elérhető a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalon (Zalacséb-Salomvár vasútállomás).
TörténeteSzerkesztés
Salomvár története az Árpád-házi királyok uralkodásának idejére vezethető vissza. 1213-ban miután Gertrudis (Gertrúd) királynét meggyilkolták, a királyi gyermekeket, köztük Béla herceget (a későbbi IV. Béla királyt) a Vasvári ispán Miska és fia Salamon rejtették el. II. András halicsi hadjáratáról visszatérve köszönetképpen megajándékozta őket. Miskának az Edelics nevű birtokot (mai Pusztaederics), Salamonnak pedig a Harkály nevezetű földeket adta. 1352-ben jelenik meg először a Salamonvár név. Valószínűleg Salamon unokája Vörös Salamon építtetett egy várkastélyt a Zala folyó mellett, amelyről Salamonvárát elnevezték. A XVI. században olvasható már feljegyzésekben a ma is használt Salomvár elnevezés, a Salamonvár név helyett.
NevezetességeiSzerkesztés
Római katolikus műemlék templom 1230 körül a Salamon család már egy román kori szentélyt építtetett a központban, amit 1270-ben megnagyobbítottak és csúcsíves stílusban átépítettek. A templom falán egy napóra látható, amit a fennmaradt írások már 1605-ben említenek.
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 97,2%, cigány 1,83%, német 0,5%. A lakosok 77,3%-a római katolikusnak, 3,22% reformátusnak, 0,8% evangélikusnak, 3,54% felekezeten kívülinek vallotta magát (13,5% nem nyilatkozott).[4]
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások települési sorrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. december 12. [2017. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 17.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal