Salomvár
Salomvár község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban. A településen polgárőrség működik.[3]
Salomvár | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Zalaegerszegi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kungli József (független)[1] | ||
Irányítószám | 8995 | ||
Körzethívószám | 92 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 559 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 37,86 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 16,11 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 51′ 00″, k. h. 16° 40′ 00″46.850000°N 16.666667°EKoordináták: é. sz. 46° 51′ 00″, k. h. 16° 40′ 00″46.850000°N 16.666667°E | |||
Salomvár weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Salomvár témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésAz ország nyugati régiójában fekszik, Zala vármegye északnyugati részén, Zalaegerszegtől 15 kilométerre, a Zala partján.
Belterülete csak közúton érhető el, legegyszerűbben a 7411-es útból Zalacsébnél kiágazó 74 141-es számú mellékúton; emellett azonban nyugati és délkeleti szomszédai, Keménfa, illetve Németfalu felől is vezet egy-egy számozatlan önkormányzati út a községbe.
Vonattal is elérhető a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalon, melynek legközelebbi megállási pontja, Zalacséb-Salomvár vasútállomás pár száz méterre van az északi határszélétől és alig több, mint egy kilométerre a központjától.
Története
szerkesztésSalomvár története az Árpád-házi királyok uralkodásának idejére vezethető vissza. 1213-ban miután Gertrudis (Gertrúd) királynét meggyilkolták, a királyi gyermekeket, köztük Béla herceget (a későbbi IV. Béla királyt) a Vasvári ispán Miska és fia Salamon rejtették el. II. András halicsi hadjáratáról visszatérve köszönetképpen megajándékozta őket. Miskának az Edelics nevű birtokot (mai Pusztaederics), Salamonnak pedig a Harkály nevezetű földeket adta. 1352-ben jelenik meg először a Salamonvár név. Valószínűleg Salamon unokája Vörös Salamon építtetett egy várkastélyt a Zala folyó mellett, amelyről Salamonvárát elnevezték. A XVI. században olvasható már feljegyzésekben a ma is használt Salomvár elnevezés, a Salamonvár név helyett.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Vásár István (független)[4]
- 1994–1998: Vásár István (független)[5]
- 1998–2002: Vásár István (független)[6]
- 2002–2005: Vásár István (független)[7]
- 2006–2006: Mónok István (független)[8]
- 2006–2010: Csáki István (független)[9]
- 2010–2011: Mónok István (független)[10]
- 2011–2014: Árvay Sándor (független)[11]
- 2014–2019: Árvay Sándor (független)[12]
- 2019–2024: Kungli József (független)[13]
- 2024– : Kungli József (független)[1]
A településen 2006. március 26-án időközi polgármester-választást tartottak,[8] az előző polgármester lemondása miatt.[14]
2011. december 11-én azért kellett Salomváron időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartani, mert a képviselő-testület néhány hónappal korábban feloszlatta magát. A választás három jelöltje között szerepelt az addigi polgármester is, de ő csak a második helyet tudta megszerezni 27,4 %-os eredményével, a győztes jelölt 47,6 %-ával szemben.[11]
Nevezetességei
szerkesztésRómai katolikus műemlék templom 1230 körül a Salamon család már egy román kori szentélyt építtetett a központban, amit 1270-ben megnagyobbítottak és csúcsíves stílusban átépítettek. A templom falán egy napóra látható, amit a fennmaradt írások már 1605-ben említenek.
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 615 | 618 | 615 | 604 | 578 | 562 | 559 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 97,2%, cigány 1,83%, német 0,5%. A lakosok 77,3%-a római katolikusnak, 3,22% reformátusnak, 0,8% evangélikusnak, 3,54% felekezeten kívülinek vallotta magát (13,5% nem nyilatkozott).[15]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Salomvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 21.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
- ↑ Salomvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Salomvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Salomvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Salomvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ a b Salomvár települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2006. március 26. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
- ↑ Salomvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Salomvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
- ↑ a b Salomvár települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
- ↑ Salomvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Salomvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
- ↑ 2006. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben I. (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2006 (Hozzáférés: 2020. május 30.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal