Salomvár

	Salomvár
	; Salomvár címere
	; Salomvár címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Zala
Járás	Zalaegerszegi
Jogállás	község
Polgármester	Árvay Sándor
Irányítószám	8995
Körzethívószám	92
	Népesség
Teljes népesség	615 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	37,86 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	16,11 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Salomvár Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 50′ 60″, k. h. 16° 39′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 60″, k. h. 16° 39′ 39″
	Salomvár Pozíció Zala megye térképén
	Salomvár weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Salomvár témájú médiaállományokat.

Salomvár község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban. A településen polgárőrség működik.^[3]

FekvéseSzerkesztés

Salomvár Magyarország nyugati régiójában, Zala megye északnyugati részén, Zalaegerszegtől 15 kilométerre, a Zala partján fekszik. Közúton a 7411-es útból Zalacsébnél kiágazó 74 141-es számú mellékúton érhető el a legegyszerűbben a település, de nyugati szomszédja, Keménfa felől is vezet egy számozatlan önkormányzati út a községbe.

Vonattal elérhető a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalon (Zalacséb-Salomvár vasútállomás).

TörténeteSzerkesztés

Salomvár története az Árpád-házi királyok uralkodásának idejére vezethető vissza. 1213-ban miután Gertrudis (Gertrúd) királynét meggyilkolták, a királyi gyermekeket, köztük Béla herceget (a későbbi IV. Béla királyt) a Vasvári ispán Miska és fia Salamon rejtették el. II. András halicsi hadjáratáról visszatérve köszönetképpen megajándékozta őket. Miskának az Edelics nevű birtokot (mai Pusztaederics), Salamonnak pedig a Harkály nevezetű földeket adta. 1352-ben jelenik meg először a Salamonvár név. Valószínűleg Salamon unokája Vörös Salamon építtetett egy várkastélyt a Zala folyó mellett, amelyről Salamonvárát elnevezték. A XVI. században olvasható már feljegyzésekben a ma is használt Salomvár elnevezés, a Salamonvár név helyett.

NevezetességeiSzerkesztés

Római katolikus műemlék templom 1230 körül a Salamon család már egy román kori szentélyt építtetett a központban, amit 1270-ben megnagyobbítottak és csúcsíves stílusban átépítettek. A templom falán egy napóra látható, amit a fennmaradt írások már 1605-ben említenek.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 97,2%, cigány 1,83%, német 0,5%. A lakosok 77,3%-a római katolikusnak, 3,22% reformátusnak, 0,8% evangélikusnak, 3,54% felekezeten kívülinek vallotta magát (13,5% nem nyilatkozott).^[4]