Rosty István (honvéd alezredes)
Barkóci Rosty István Miklós (Székesfehérvár, 1817. június 10.– Székesfehérvár, 1869. október 25.) 1848-as honvéd alezredes, a Fejér vármegyei Móri járás főszolgabírája, borász, földbirtokos.[1][2]
| Barkóczi Rosty István | |
| Született | 1817. június 10. Székesfehérvár |
| Elhunyt | 1869. október 25. (52 évesen) Székesfehérvár |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | nőtlen |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | főszolgabíró (1861–1861, Móri járás) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztés
Az eredetileg Vas vármegyei római katolikus nemesi származású barkóci Rosty család sarja. Apja a Székesfehérváron lakó barkóci Rosty Zsigmond (1784–1858) földbirtokos,[3] anyja Kiszling Janka (1792–1866) volt.[4] Apai nagyszülei barkóci Rosty Ferenc (1748–1828), földbirtokos és Anna O'Beirne (1757–1810) voltak. Az apai ükszülei barkóczi Rosty István (fl. 1710-†1745), királyi tanácsos, 1730 és 1745 között Vas vármegye alispánja és országgyűlési követe, földbirtokos és szarvaskendi és óvári Sibrik Terézia voltak. Fivére hadenbergi és barkóci Rosty Zsigmond (1811–1875),[5] 1848-as honvéd tüzérhadnagy vitte tovább a családot; Rosty Zsigmond fia, és egyben Rosty István unokaöccse: Rosty Flórián (1845–1894), császári és királyi kamarás, követségi tanácsos.
Rosty István fiatal korában hadfi volt: 1833 és 1837 között a 19. gyalogezredben szolgált. 1848 szeptemberétől a Zrínyi önkéntes csapat századosa volt, majd részt vesz a Josip Jellačić elleni harcokban. Október 13-án százados volt a csapatból alakult 35. Zrínyi honvédzászlóaljnál, a drávai hadtestben. Közreműködött bonyhádi Perczel Mór tábornok délnyugat-dunántúli hadműveleteiben. December 30-án alakulata a móri csatában súlyos veszteséget szenvedett, újjáalakítása Balmazújvárosban folyt 1849. január és március között. Májusban 13-án őrnagy és osztályparancsnok az 1. vadászezrednél a felső-magyarországi (IX.) hadtestben. Július 13-án a Közép-Tiszai hadsereg egyik dandárának parancsnoka lett. A szabadságharc végén török földre menekült. 1853-ban amnesztiával hazatért és a birtokán gazdálkodott. 1861-ben Fejér vármegyei Móri járás főszolgabírájává választják.[6]
1869. október 25-én hunyt el nőtlen.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ familysearch.org Rosty István keresztelői adatlapja
- ↑ familysearch.org: Rosty István gyászjelentése
- ↑ familysearch.org: Rosty Zsigmond gyászjelentése (†1858)
- ↑ familysearch.org: Kiszling Janka gyászjelentése
- ↑ familysearch.org: Rosty Zsigmond gyászjelentése (†1875)
- ↑ Bona: Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadságharcban III. Életrajzi adatok, törzstisztek
