Ugod

magyarországi község Veszprém megyében

Ugod község Veszprém megyében, a Pápai járásban. 6279 hektáros kiterjedésével a megye harmadik legnagyobb közigazgatási területű községe.[3]

Ugod
A római katolikus templom a középkori vár falmaradványával
A római katolikus templom a középkori vár falmaradványával
Ugod címere
Ugod címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásPápai
Jogállás község
Polgármester Vörös Tibor (független)[1]
Irányítószám 8564
Körzethívószám 89
Népesség
Teljes népesség1389 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség21,36 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület62,79 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ugod (Magyarország)
Ugod
Ugod
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 19′ 25″, k. h. 17° 35′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 25″, k. h. 17° 35′ 58″
Ugod (Veszprém megye)
Ugod
Ugod
Pozíció Veszprém megye térképén
Ugod weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ugod témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A település az Északi-Bakony nyugati lejtőin fekszik, gyakorlatilag a Kisalföld és a Bakony találkozásánál. Ugod jó kiindulás pontként szolgálhat a Magas-Bakony turista útvonalainak bejárásához, amelyek a falu határaitól nem messze húzódnak.

Az ország nyugati felének nagyobb városai, illetve turisztikai célpontjai közül Budapesttől mintegy 150, Veszprémtől és Győrtől egyaránt 60-60, Pápától 15, a Balatontól pedig nagyjából 70 kilométerre fekszik.

MegközelítéseSzerkesztés

A település legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 8303-as út, ezen érhető el Pápa felől, illetve a 832-es főút csóti szakasza irányából is. Franciavágás nevű külterületi településrésze a 8301-es út mentén helyezkedik el.

A hazai vasútvonalak közül – megszüntetéséig – a MÁV 13-as számú Tatabánya–Pápa-vasútvonala érintette, melynek két állomása is volt itt, de 2007. március 4-étől a vonalon nem közlekednek személyvonatok. Ugod vasútállomás a község északi szélén létesült, a 8303-as út vasúti keresztezésének keleti oldalán, közvetlen közúti elérését a 83 307-es számú mellékút biztosította. Franciavágás vasútállomás a névadó településrészt szolgálta ki, közúti elérését a 8301-es útból kiágazó 83 306-os számú mellékút tette lehetővé.

A Budapest-Pápa között közlekedő autóbuszjáratok útvonala a településen is keresztülhalad, így Budapestről átszállás nélkül is megközelíthető Ugod.

Nevének eredeteSzerkesztés

Neve puszta személynévből keletkezhetett, magyar névadással. A Csák nemzetségből származó Ugodról, a 13. századi bakonyi ispánról kapta a nevét a település. A Csák nemzetségben gyakori Ugrin, Ugron (szláv eredetű szó, jelentése: 'magyar ember') kicsinyítő képzős alakja lehet az Ugod név.

TörténeteSzerkesztés

A település környéke ősidők óta lakott. Területén a Kr. e. 15. században telepedett le egy ismeretlen eredetű, talán illír népcsoport, melyet temetkezési szokásaik alapján halomsíros kultúrának neveztek el. Legjelentősebb temetkezési helyük Ugod-Katonavágáson található, 184 halomsírral.[4] A falu első írásos említése 1287-ből való. Középkori története szorosan kapcsolódik az itt állt váréhoz. A várat a Csák nemzetségbeli Ugod építtette. A községet és a várat a későbbiekben számos főúri család birtokolta, többek között a Garaiak, a Szapolyaiak, a Nádasdyak. A 16. században az Esterházy család birtokába került, és egészen 1946-ig a pápai uradalomhoz tartozott.

A 19. században Ugodon gyógyfürdő működött, melyet – az országban először – fúrt kút látott el vízzel.

A falu lakói elsősorban mész- és faszénégetéssel foglalkoztak, valamint több üveghuta is volt a településen.

Az 1902-ben átadott Pápa-Tatabánya közti vasút a községet is érintette. A vonalon 2007 márciusáig folyt személyszállítás.

A 20. század elején Veszprém vármegye Pápai járásához tartozott.

1910-ben 2105 lakosából 2058 magyar, 42 német volt. Ebből 2017 római katolikus, 25 evangélikus, 45 izraelita volt.

 
Ugod, várhely és templom - légi fotó
 
Ugod, várhely és templom - légi felvétel
 
Ugod, várhely a magasból

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Fodor Béla (Fidesz ugodi csoportja)[5]
  • 1994–1998: Fodor Béla (független)[6]
  • 1998–2002: Fodor Béla (független)[7]
  • 2002–2006: Vörös Tibor (független)[8]
  • 2006–2010: Vörös Tibor (független)[9]
  • 2010–2014: Vörös Tibor Miklós (független)[10]
  • 2014–2019: Vörös Tibor Miklós (független)[11]
  • 2019-től: Vörös Tibor (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,8%-a magyarnak, 9,1% németnek, 2,6% cigánynak, 0,4% románnak mondta magát (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,1%, református 5,9%, evangélikus 3,4%, felekezeten kívüli 4,4% (14% nem nyilatkozott).[12]

NevezetességeiSzerkesztés

A templom homlokzati tornya csak félig lép ki a templom testéből, a hozzá csatlakozó oromfal szélein rokokó vázák vannak, a torony főpárkánya alatt Eszterházy Károly címere látható. Szentélye egyenes záródású. Az épület belső kiképzése hasonlít a pápai Nagytemploméra csak sokkal egyszerűbb és kisebb. Főoltára a pápai plébániatemplom oltárának másolata. Oltárképét Hubert Maurer festette. A kép később Tatára került, Frank Kristóf másolta le, és az ugodi oltárt ma is ez a másolat díszíti. A vörösmárvány keresztelőkutat Krisztus megkeresztelésének szoborcsoportja díszíti.

  • Római katolikus plébániaház: 1795-ben épült barokk stílusban.
  • A volt erdőhivatal épülete.

Híres emberekSzerkesztés

TestvértelepülésekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Ugod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. [1]
  4. Máglyák füstje a rengeteg felett (magyar nyelven) (html). Száz magyar falu könyvesháza Kht.. (Hozzáférés: 2013. május 3.)
  5. Ugod települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Ugod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  7. Ugod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  8. Ugod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  9. Ugod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  10. Ugod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  11. Ugod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  12. Ugod Helységnévtár

További információkSzerkesztés

  • Ugod község weboldala
  • Ugod vára története
  • Ugod az utazom.com honlapján
  • Ugod története
  • Koppány Tibor–Baksay György: Devecser, Ugod, Essegvár, Döbrönte; Közdok, Balatonfüred–Bp., 1961 (A Veszprém Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalának kiadványa)
  • Bakony Műhely, Ugod, Hubertlak 1986; szerk. Szász Dénes; Ugodi Körzeti Művelődési Központ, Ugod, 1986 (Bakony Műhely kiadványai)
  • Veress D. Csaba: Ugod; szerk. Hermann István; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2000 (Száz magyar falu könyvesháza)
  • A Közös Fenntartású Ugodi ÁMK Német Nemzetiségi Általános Iskolája jubileumi emlékkönyve, 1909–2009; összeáll. Csuka Gabriella; Közös Fenntartású Ugodi ÁMK Német Nemzetiségi Általános Iskola, Ugod, 2010