Wikipédia

Ganna

magyarországi község Veszprém vármegyében

Ganna község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.

Ganna
Szent Kereszt felmagasztalása plébániatemplom és mauzóleum
Szent Kereszt felmagasztalása plébániatemplom és mauzóleum
Ganna címere
Ganna címere		 Ganna zászlaja
Ganna zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásPápai
Jogállásközség
PolgármesterNagy Ottó (független)[1]
Irányítószám8597
Körzethívószám89
Népesség
Teljes népesség261 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség14,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,47 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 14′ 01″, k. h. 17° 31′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 01″, k. h. 17° 31′ 48″
Ganna (Veszprém vármegye)
Ganna
Ganna
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Ganna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ganna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Ganna Veszprém vármegye középső részén, Pápától kb. 12 kilométerre délkeletre terül el a Bitva-patak partján. Két, egymástól némileg elkülönülő településrésze Nagyganna és az attól kissé északabbra elterülő, nevéhez híven valóban kisebb területen fekvő Kisganna.

Megközelítése szerkesztés

Kisganna több irányból is megközelíthető, mivel közelebb fekszik a járásszékhely Pápához. Északnyugat-délkeleti irányban a 8409-es út halad át a községrész északi szélén, a városhoz csatolt Tapolcafő déli része és a 83-as főút felől pedig a 84 102-es számú mellékúton érhető el. Nagyganna településrész viszont zsáktelepülésnek tekinthető, mert egyetlen közúti megközelítési lehetőségét a 84 102-es út kínálja. [Szilárd burkolat nélküli útvonalon elérhető Bakonypölöske északi része felől is.]

Vasúton nem lehet megközelíteni; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Győr–Celldömölk-vasútvonal és a Pápa–Csorna-vasútvonal (illetve a már megszűnt Tatabánya–Pápa-vasútvonal) közös szakaszának Pápa vasútállomása, mintegy 15 kilométerre északra.

Története szerkesztés

Ganna Árpád-kori település. A falu első említése egy 1171-es oklevélben található, amikor a Szent Mauríciusz Monostornak adományozták. Később 1373-ban az apátsági birtokot Pál apát a Himfy család egyik tagjának, Himfy Benedeknek adta bérbe, ezután a bérlet 71 éven keresztül a Himfyeké maradt, de közben Zsigmond királytól vásárjogot is kapott a falu.

Ganna 1543-ig maradt az apátság tulajdona, mely ekkor elzálogosította a birtokot devecseri Csoron Andrásnak. A török időkben lakatlanná vált, 1552-ben faluhely-pusztaként került a pápai Esterházy család birtokába. 1724-ben azonban egykori tulajdonosa, a bakonybéli apát ismét igényt tart e birtokra, de az Esterházy család tagjai: gróf Esterházy Ferenc és Károly nevű fia 1748-ban az elnéptelenedett Kisganna nevű településrészre 1752-ben Bajorországból, a Badeni őrgrófságból hoztak telepeseket, majd Stájerországból németeket, Burgenlandból elnémetesedett horvátokat telepítettek le itt.

A mai település 1940-es években keletkezett Nagy- és Kisganna egyesítéséből. A második világháború után 1946-ban, majd 1948-ban több száz embert telepítettek ki a községből Németországba, Drezda, Karlsruhe környékére.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Vesztergom József (független)[3]
  • 1994–1998: Vesztergom József (független)[4]
  • 1998–2002: Vesztergom József (független)[5]
  • 2002–2006: Vesztergom József (független)[6]
  • 2006–2010: Vesztergom József (független)[7]
  • 2010–2014: Vesztergom József[8]
  • 2014–2019: Nagy Ottó (független)[9]
  • 2019-től: Nagy Ottó (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
231
234
235
206
248
261
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,4%-a magyarnak, 62,9% németnek, 0,4% cigánynak, 0,4% románnak, 0,4% ruszinnak, 0,4% ukránnak mondta magát (1,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,1%, református 10,5%, evangélikus 5,1%, felekezeten kívüli 0,8% (5,5% nem nyilatkozott).[10]

Légifotó-galéria szerkesztés

  •  
    Ganna, légi felvétel
  •  
    Ganna látképe madártávlatból
  •  
    Szent Kereszt felmagasztalása plébániatemplom és mauzóleum, légi fotó
  •  
    Ganna temploma a levegőből

Nevezetességei szerkesztés

 
Gannai napelempark

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Ganna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Ganna települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Ganna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. ↑ Ganna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  6. ↑ Ganna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  7. ↑ Ganna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  8. ↑ Ganna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  9. ↑ Ganna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  10. ↑ Ganna Helységnévtár
  11. ↑ Eltemették Esterházy Pétert. Origo.hu, 2016. augusztus 2. (Hozzáférés: 2016. augusztus 2.)

Források szerkesztés

  • Stankovics Marianna: A gannai Esterházy-mauzóleum, kiadja: Római Katolikus Plébánia, Ganna, 2010 ISBN 978-963-06-9544-2

További információk szerkesztés

  • A Bakony gyöngyszeme ez az alig ismert kis falu
  • Ganna község hivatalos honlapja
  • Cs. Dobrovits Dorottya: Ganna, plébániatemplom és mauzóleum; TKM Egyesület, Bp, 1984 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • Rácz István: Bakony alján, erdő szélén... Döbrönte és Ganna életének alakulása a XIX. és XX. században; Önkormányzat, Döbrönte, 1992
  • Meszlényi Zsolt: Amit a gannai anyakönyvek elárulnak. Családi viszonyok egy bakonyi sváb községben, a XVIII. század végén; Jókai Városi Könyvtár, Ganna–Pápa, 2003 (Jókai füzetek)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ganna&oldid=26107417”