Tüskevár (település)
Tüskevár község Veszprém vármegyében, a Devecseri járásban.
| Tüskevár | |||
 | |||
| Nepomuki Szent János-szobor | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Devecseri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Jakab Imréné (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8477 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 544 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 32,92 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,01 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 07′ 09″, k. h. 17° 18′ 50″47.119281°N 17.313819°EKoordináták: é. sz. 47° 07′ 09″, k. h. 17° 18′ 50″47.119281°N 17.313819°E | |||
 Tüskevár
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Tüskevár weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tüskevár témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésDevecser és Jánosháza között helyezkedik el, a két város között nagyjából félúton.
A közvetlenül határos települések: észak felől Iszkáz, kelet felől Somlójenő, dél felől Káptalanfa, nyugat felől Apácatorna, északnyugat felől pedig Karakószörcsök.
Megközelítése
szerkesztésLegfontosabb közúti elérési útvonala a 8-as főút, ezen közelíthető meg keleti és nyugati irányból is. Központján azonban csak a 73 183-as számú mellékút húzódik végig.
A hazai vasútvonalak közül a MÁV 20-as számú Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonala érinti, melynek egy megállója van itt. Tüskevár vasútállomás a központtól bő 2 kilométerre északkeletre helyezkedik el, közúti elérését a 8-as főútból kiágazó 84 301-es számú mellékút biztosítja.
Története
szerkesztésA község eredeti neve Nagyjenő, mely név a honfoglalás kori Jenő törzsre utal. A Tüskevár nevet 1657-ben kapta a török háborúkban épült tüskével védett erődítésről. A falu és Torna között 1310-11-ben pálos kolostort alapítottak a tornai nemesek és Kőszegi Miklós győri püspök. Ez a kolostor a török időkben (a XVI. században) elpusztult. Szécsényi György győri püspök új községet telepített Nagyjenő határára és ezt nevezte el Tüskevárnak.
A lakosság mezőgazdaságból és szőlőtermelésből élt, a XIX. században malomiparáról volt híres.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Török Miklós (független)[3]
- 1994–1998: Oláh István (független)[4]
- 1998–2002: Molnár Levente (MIÉP)[5]
- 2002–2006: Molnár Levente (független)[6]
- 2006–2010: Molnár Levente Tibor (független)[7]
- 2010–2014: Molnár Levente Tibor (független)[8]
- 2014–2019: Molnár Levente Tibor (független)[9]
- 2019–2024: Molnár Levente Tibor (független)[10]
- 2024– : Jakab Imréné (független)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
| Lakosok száma | 564 | 563 | 574 | 528 | 524 | 535 | 544 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,1%-a magyarnak, 0,7% németnek, 1,3% cigánynak, 0,4% románnak mondta magát (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,9%, református 2,4%, evangélikus 2,9%, felekezeten kívüli 3,1% (15,6% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% szlovénnek, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,1% volt római katolikus, 2,1% evangélikus, 1,3% református, 0,2% görög katolikus, 0,4% egyéb katolikus, 6,3% felekezeten kívüli (38,5% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
szerkesztés- Helytörténeti Gyűjtemény - A község egykor híres fazekas központ volt. A faluban még az 1980-as években is dolgoztak gelencsérek, kik a hagyományos cserépedények mellett padlóvázákat is készítettek.
- A plébániatemplom főoltárképe Franz Anton Maulbertsch (1724 - 1796) műve (a sixtusi madonna másolata)
Híres emberek
szerkesztés- Itt hunyt el Fehér Ernő (1916. – 2010. október 19.) tartalékos őrvezető, a második világháború Don melletti harcainak kimagasló vitézségű katonája, a Magyar Arany Vitézségi Érem birtokosa.
- Itt szolgált Farkas Mihály esztergomi tiszteletbeli kanonok, szentszéki ülnök.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Tüskevár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 29.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Tüskevár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Tüskevár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ Tüskevár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Tüskevár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Tüskevár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Tüskevár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Tüskevár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
- ↑ Tüskevár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 13.)
- ↑ Tüskevár Helységnévtár
- ↑ Tüskevár Helységnévtár
