Kékkút
Kékkút község Veszprém megyében, a Tapolcai járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
| Kékkút | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Veszprém | ||
| Járás | Tapolcai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kardosné Csaba Gyöngyi (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8254 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 72 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 19,02 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 3,68 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kékkút
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 51′ 01″, k. h. 17° 33′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 01″, k. h. 17° 33′ 32″ | |||
Kékkút
Pozíció Veszprém megye térképén
| |||
| Kékkút weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kékkút témájú médiaállományokat. | |||
FekvéseSzerkesztés
A Káli-medence a Balaton-felvidék mediterrán jellegű, méltán népszerű vidéke. A változatos formájú hegyek által körbevett központi medence tőzeges láprétjének délnyugati részén találjuk Kékkút települést.
Salföldtől ~3 kilométerre, Káptalantóti-tól ~5 kilométerre, Kővágóörstől mintegy ~4 kilométerre található. A megye legkisebb falvai közé tartozik, ma körülbelül nyolcvan lakosa van. Belterülete csak a 73 133-as számú mellékúton érhető el, amely a falu nyugati határszélén ágazik ki a 7346-os útból és Kővágóörsön ér véget, a 7314-es útba csatlakozva.
Nevének eredeteSzerkesztés
Régészeti leletek szerint erre vezetett a rómaiak Itáliából, Aquincumba vezető útja. A legenda szerint az itt feltörő savanyúvízforrás Theodóra bizánci császárné kedvenc itala volt. A Kékkút (Kőkút) elnevezés ebből ered, vagyis kővel kirakott forrásra, kútra utal. A kisközség ásványvízével vált világhírűvé, melyet az ország minden részébe és külföldre is szállítanak. Az úgynevezett földes, meszes gyógyvíz többféle betegség gyógyítására alkalmas.
TörténeteSzerkesztés
Már az avar korban éltek ezen a helyen emberek, erről tanúskodik az itt feltárt egykori temető gazdag leletállománya.
Kékkút területén a római korból származó villa, és a hozzá tartozó gazdasági épületek alapfalait is feltárták a régészek.
A honfoglalás korában Kál horka szállásterülete volt itt, akinek fia Bulcsú vezér volt.
A település legrégebbi ismert okleveles említése 1338-ból származik, akkor Kőkút formában került említésre, mint az Atyus nembeli Sal comes birtoka.
A településen áthaladó, Fülöptől a bácsi szőlőhegyig 4715 öl hosszan húzódó útját megemlíti Zala vármegye 1831-es útkönyve is.[3]
KözéleteSzerkesztés
PolgármestereiSzerkesztés
- 1990–1994:
- 1994–1998: Pék László (független)[4]
- 1998–2002:
- 2002–2006:
- 2006–2010:
- 2010–2014: Pék László (független)[5]
- 2014–2018: Pék László (független)[6]
- 2018–2019: Kardosné Csaba Gyöngyi (független)[1]
- 2019-től:
A településen 2018. július 1-jén azért kellett időközi polgármester-választást tartani, mert a korábbi polgármester, egészségének megromlása miatt leköszönt posztjáról (az MTI ennél jóval eufemisztikusabb megfogalmazása szerint „a korábbi választáson győztes polgármester esetében már nem álltak fent a megválasztásához szükséges feltételek”).[7]
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,1%-a magyarnak mondta magát (14,9% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,4%, református 2,7% felekezeten kívüli 5,4% (33,8% nem nyilatkozott).[8]
NevezetességeiSzerkesztés
- Kékkúton találjuk a Káli-medence legrégibb, az egész Dunántúlon egyedülállóan érdekes, 18. században épített eredetileg zsúpfedeles, szabadkéményes népi műemlék lakóházát.
- A község római katolikus temploma 1760-ban épült késő barokk stílusban.
FalunapSzerkesztés
- Káli Napok kulturális rendezvény: július közepén.
KépgalériaSzerkesztés
Theodora forrás - 2014
Kékkút látképe madártávlatból
Kékkút község légi fotón
A Kékkúti Ásványvíz Zrt. a levegőből
Légi felvétel, a Kékkúti Ásványvíz Zrt.
.JPG)
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b A független Kardosné Csaba Gyöngyi lett Kékkút polgármestere (magyar nyelven) (html). Ma.hu, 2018. július 2. (Hozzáférés: 2019. december 31.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Ikits Tamás (szerk.): Veszprém megyei közutak története. Veszprémi Közúti Igazgatóság, 1990. ISBN 963 441 197 5
- ↑ Kékkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
- ↑ Kékkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)[halott link]
- ↑ Kékkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)[halott link]
- ↑ Boros Juli: Független nő lett Kékkút új polgármestere. 444.hu, 2018. július 2. (Hozzáférés: 2019. december 31.)
- ↑ Kékkút Helységnévtár
