Wikipédia

Berhida

magyarországi város Veszprém vármegyében
(Peremarton szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 20.

Berhida város Veszprém vármegyében, a Várpalotai járásban, Várpalotától körülbelül 9,5 kilométerre délre. Hozzá tartozik a mára beolvadt Kiskovácsi (1929 óta) és Peremarton (1939 óta).[3]

Berhida
Szent Kereszt-templom
Szent Kereszt-templom
Berhida címere
Berhida címere		 Berhida zászlaja
Berhida zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásVárpalotai
Jogállásváros
PolgármesterPergő Margit Cecília (független)[1]
Irányítószám8181
Körzethívószám88
Népesség
Teljes népesség5747 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség135,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület42,72 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 06′ 47″, k. h. 18° 08′ 03″47.113056°N 18.134167°EKoordináták: é. sz. 47° 06′ 47″, k. h. 18° 08′ 03″47.113056°N 18.134167°E
Berhida (Veszprém vármegye)
Berhida
Berhida
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Berhida weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Berhida témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

szerkesztés

A Balaton-felvidék északkeleti és a Mezőföld északi határán, a Séd folyó völgyében, az M7-es autópálya és a 8-as főút között félúton található.

Környező települések

szerkesztés

Berhida szomszédjai: nyugat felől Vilonya, dél felől Küngös és Papkeszi, kelet felől Ősi, északról pedig Pétfürdő.

Története

szerkesztés

A település területe már a rómaiak által is lakott volt, ezt a XX. század elején előkerült leletek (római település és temető) igazolják.

A terület legősibb birtokosa a veszprémi káptalan volt, az okiratok szerint már 1082-től. Az Árpád-házi királyok közül II. Géza is megfordult e helyen, a hagyomány szerint egyik itteni látogatásakor vesztette el az ónból és horganyból öntött pecsétnyomóját. A pecsétnyomót 1811-ben találta meg egy földműves, a történelmi ritkaság a Magyar Nemzeti Múzeumban található. A település a középkorban 1395-től oppidumnak (mezővárosnak) számított. Heti vásárát 1436-ban, országos vásárát pedig 1461-ben említik először, amelynek vásárjogát Mátyás király adományozta a városnak. 1532-ben rendi országgyűlést tartottak Berhidán.

Katolikus iskola 1717-től, református iskola 1768-tól működött a településen.

1891-ben kisközség volt Veszprém vármegyében a veszprémi járásban, mely 1032 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral rendelkezett.

1895-ben készült el Berhida megállóhely a települést is érintő Lepsény–Hajmáskér-vasútvonalon, de itt 2007-ben megszűnt a személyforgalom.

Az 1922-ben alapított Ipari Robbanóanyaggyár révén rohamléptű fejlődés következett be. 1926-ban Kiskovácsi, majd 1939-ben Peremarton olvadt be.

Az 1985. augusztus 15-én bekövetkezett, a Richter-skála szerinti 5,2 erősségű földrengésnek az epicentruma volt Berhida.

1993-tól rendszeresen megrendezésre kerül a Berhidai Napok 3 napos rendezvénysorozata, melynek látogatottsága alkalmanként a 6-8000 főt is meghaladja.

1995–96-ban, a Várpalota és régiója Környezetvédelmi Rehabilitációs Program keretében összközművessé vált a település, 2004. július 1-jén pedig városi címet kapott.

A településen található: 2 óvoda, 2 általános iskola (Ady Endre és II. Rákóczi Ferenc általános iskola), 2 művelődési ház és 2 közkönyvtár, családsegítő központ, benzinkút, 1 bankfiók.

A településüzemeltetést önálló szervezet látja el. Részese a Várpalota Kistérség Többcélú Társulásának, melynek keretén belül mikrotérségi feladatot lát el.

Jó nevű, külföldön is ismert festő- és fafaragó művészek élnek a településen.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Lajosfalvi József (független)[4]
  • 1994–1998: Lajosfalvi József (független)[5]
  • 1998–2002: Lajosfalvi József (független)[6]
  • 2002–2006: Lajosfalvi József (független)[7]
  • 2006–2007: Lajosfalvi József (független)[8]
  • 2008–2010: Pergő Margit Cecília (független)[9]
  • 2010–2014: Pergő Margit Cecília (független)[10]
  • 2014–2019: Pergő Margit Cecília (független)[11]
  • 2019–2024: Pergő Margit Cecília (független)[12]
  • 2024– : Pergő Margit Cecília (független)[1]

A településen 2008. február 3-án időközi polgármester-választást tartottak,[9] az előző polgármester halála miatt.[13]

Népessége

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
5917
5861
5833
5660
5660
5758
5747
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 85%-a magyarnak, 9,9% cigánynak, 2,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (14,9% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,9%, református 8%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 20% (26,1% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 89,7%-a vallotta magát magyarnak, 6,5% cigánynak, 1,2% németnek, 0,3% ukránnak, 0,1-0,1% románnak, horvátnak, szerbnek, szlovénnek, lengyelnek, görögnek, bolgárnak és szlováknak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,9% volt római katolikus, 5,9% református, 0,6% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% ortodox, 2,9% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 17,4% felekezeten kívüli (41,9% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

szerkesztés

Ismert emberek

szerkesztés

Közlekedés

szerkesztés

A kisváros legfontosabb útja a nagyjából kelet–nyugati irányban húzódó 7202-es út, ez biztosít összeköttetést Berhidának Székesfehérvár és Veszprém térsége, illetve az északi Balaton-part nagyobb városai felé is. Észak-déli irányban halad végig a településen a Lepsénytől Várpalotáig húzódó 7207-es út, illetve a település keleti szélén torkollik be a 7202-es útba, dél felől a Papkeszin átvezető 7215-ös út.

Berhidán helyi autóbuszjárat üzemel, melynek szolgáltatóját nyilvános pályázat útján választotta ki az önkormányzat. A közforgalmú helyi menetrend szerinti autóbuszjárat üzemeltetését Pénzes Géza egyéni vállalkozó végzi.

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Berhida települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Berhida története a KSH online helységnévtárában
  4. ↑ Berhida települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Berhida települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  6. ↑ Berhida települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  7. ↑ Berhida települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  8. ↑ Berhida települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  9. ↑ a b Berhida települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. február 3. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
  10. ↑ Berhida települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 20.)
  11. ↑ Berhida települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  12. ↑ Berhida települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  13. ↑ 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 1.)
  14. ↑ Berhida Helységnévtár
  15. ↑ Berhida Helységnévtár

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Berhida&oldid=27611487”