Főmenü megnyitása

Berhida

magyar város
(Peremarton szócikkből átirányítva)

Berhida város Veszprém megyében, a Várpalotai járásban, Várpalotától körülbelül 9,5 kilométerre délre. Hozzá tartozik 1926 óta Kiskovácsi és 1939 óta Peremarton (ma Peremarton-gyártelep).[3]

Berhida
Szent Kereszt-templom
Szent Kereszt-templom
Berhida címere
Berhida címere
Berhida zászlaja
Berhida zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásVárpalotai
Jogállás város
Polgármester Pergő Margit Cecília (független)[1]
Irányítószám 8181
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség5833 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség135,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület42,72 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Berhida (Magyarország)
Berhida
Berhida
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 06′ 47″, k. h. 18° 08′ 03″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 47″, k. h. 18° 08′ 03″
Berhida (Veszprém megye)
Berhida
Berhida
Pozíció Veszprém megye térképén
Berhida weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Berhida témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

A település területe már a rómaiak által is lakott volt, ezt a XX. század elején előkerült leletek (római település és temető) igazolják.

A Pallas nagy lexikona szerint "kisközség Veszprém vm. veszprémi j.-ban, (1891) 1032 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral".

A terület legősibb birtokosa a veszprémi káptalan volt, az okiratok szerint már 1082-től. Az Árpád-házi királyok közül II. Géza is megfordult e helyen, a hagyomány szerint egyik itteni látogatásakor vesztette el az ónból és horganyból öntött pecsétnyomóját. A pecsétnyomót 1811-ben találta meg egy földműves, a történelmi ritkaság a Magyar Nemzeti Múzeumban található.

Heti vásárát 1436-ban, országos vásárát pedig 1461-ben említik először, melynek jogát Mátyás király adományozta a városnak. 1532-ben rendi országgyűlést tartottak Berhidán.

A település a középkorban 1395-től oppidumnak (mezővárosnak) számított.

1895-ben készült el Berhida megállóhely a települést is érintő Lepsény–Veszprém-vasútvonalon, de itt 2007-ben megszűnt a személyforgalom.

Katolikus iskola 1717-től, református iskola 1768-tól működött.

1922-ben alapították az Ipari Robbanóanyaggyárat - mely révén rohamléptű fejlődés következett be.

Az 1985. augusztus 15-én bekövetkezett, a Richter-skála szerinti 5,2 erősségű földrengésnek az epicentruma volt Berhida.

1993-tól rendszeresen megrendezésre kerül a Berhidai Napok 3 napos rendezvénysorozata, melynek látogatottsága alkalmanként a 6-8000 főt is meghaladja.

1995-1996 között, a Várpalota és régiója Környezetvédelmi Rehabilitációs Program keretében összközművessé vált a település, 2004. július 1-jén pedig városi címet kapott.

A mai Berhida három helység: Berhida, Peremarton (Peremarton gyártelep) és Kiskovácsi egyesüléséből jött létre. A Balaton-felvidék északkeleti és a Mezőföld északi határán, a Bakony déli nyúlványain, a Séd folyó völgyében, az M7-es autópálya és a 8-as főút között félúton található.

A településen található: 2 óvoda, 2 általános iskola (Ady Endre és II. Rákóczi Ferenc általános iskola), 2 művelődési ház és 2 közkönyvtár, családsegítő központ, benzinkút, 2 bankfiók. A településüzemeltetést önálló szervezet látja el. Részese a Várpalota Kistérség Többcélú Társulásának, melynek keretén belül mikrotérségi feladatot lát el. Jó nevű, külföldön is ismert festő- és fafaragó művészek élnek a településen. A város sportját 2 labdarúgó csapat és országos elismerésekkel büszkélkedő birkózó sportegyesület reprezentálja.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

Jelenleg
  • Pergő Margit Cecília (független)
Korábban
  • Lajosfalvi József (független)

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 85%-a magyarnak, 2,3% németnek, 9,9% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (14,9% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,9%, református 8%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 20% (26,1% nem nyilatkozott).[4]

NevezetességeiSzerkesztés

Ismert emberekSzerkesztés

KözlekedésSzerkesztés

A kisváros legfontosabb útja a nagyjából kelet-nyugati irányban húzódó 7202-es közút, ez biztosít összeköttetést Berhidának Székesfehérvár és Veszprém térsége, illetve az északi Balaton-part nagyobb városai felé is. Észak-déli irányban halad végig a településen a Lepsénytől Várpalotáig húzódó 7207-ös út, illetve a település keleti szélén torkollik be a 7202-es útba, dél felől a Papkeszin átvezető 7215-ös út.

Berhidán helyi autóbuszjárat üzemel, melynek szolgáltatóját nyilvános pályázat útján választotta ki az önkormányzat. A közforgalmú helyi menetrend szerinti autóbuszjárat üzemeltetését Pénzes Géza egyéni vállalkozó végzi.

Környező településekSzerkesztés

Berhida szomszédjai: nyugat felől Vilonya, dél felől Küngös és Papkeszi, kelet felől Ősi, északról pedig Pétfürdő.

KépgalériaSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. Berhida települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Berhida története a KSH online helységnévtárában
  4. Berhida Helységnévtár

További információkSzerkesztés