Rigács
Rigács község Veszprém vármegyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
| Rigács | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Sümegi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kertész-Bakos Ferenc (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8348 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 198 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 29,5 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,17 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 03′ 45″, k. h. 17° 11′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 03′ 45″, k. h. 17° 11′ 33″ | |||
 Rigács
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Rigács weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rigács témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
A Marcal mentén fekvő kisközség. Szomszédos települések: észak-északkeletről Zalameggyes, délről Ukk, nyugatról Megyer, északnyugatról Nemeskeresztúr (Vas megye).
Megközelítése szerkesztés
Közúton a 84-es útról a 73 172-es számú mellékútra letérve érhető el, vasúton pedig a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalon. Zalameggyes, Hosztót és Veszprémgalsa felé a 73 171-es út indul a településről.
Története szerkesztés
A mai falu alig több mint 200 éves. Az 1715. évi országos összeírásban még nem szerepelt a lakott helyek között. A régi község - amely a Marcaltól északnyugatra feküdt - a török időkben pusztult el. A település nyomai még mai is látszanak. Az új falut a nemesek építették fel. Első lakói Ferenczy- és Németh nevű családok voltak. A régi Rigács 1348-ban tűnt fel először a korabeli oklevelekben, Rygach formában. Neve szláv eredetű. Kezdetben a Rigácsi - másként Terkenci - család birtokolta. Még 1496-ban is övék volt a határ. Egy 1559-es oklevél Rygacz nemeseit is megemlíti, akik a "gógánfalvai" nemesekkel együtt részt vettek Megyeri Gáspár és Imre, Megyer possessióbeli beiktatásán. A község későbbi birtokosa - még a XVIII. században is - az Inkey család, amely a Zala megyei Rigyác községben is bírt részeket. A család leszármazottai alatt - a XVIII. század második felében - települt be Rigács magyar ajkú római katolikus és evangélikus lakossággal.
Katolikus lakói 1909-től tartoznak az ukki plébániához. A községnek két temploma van.
Rigácsnak 1939-ben 1070 katasztrális holdja és 543 lakosa volt, 126 lakóházat számoltak. Egy római katolikus és egy evangélikus népiskolája működött. Főként középparasztok lakták. 1929-ben kilenc 25 holdon felüli birtokos volt. Kilenc önálló kisiparos és egy kereskedő élt ekkor a községben. A község termelőszövetkezete 1959-ben alakult, az alakulás évében, 1270 hold földje és 127 tagja volt, a lakosság többsége a termelőszövetkezetben dolgozott. Állattenyésztéssel és növénytermesztéssel, valamint öntözéses kertészettel foglalkoztak. Határa termékeny és gondosan művelt. A TSZ-t később a sümegi TSZ-hez csatolták, majd 1992-ben felszámolásra került. Rigács fejlődése 1945 után egyre erőteljesebbé vált. Az elsők között villamosították 1948-ban. Egy évvel később bekötőút, 1962-ben pedig kultúrház épült. Orvosi rendelőt, autóbuszvárókat, postát, öregek napközi otthonát, üzlethelyiséget és sportpályát létesítettek. A régi zsúptetős, vályogból vagy vertfalból készült házak fokozatosan eltűntek. Önálló tanácsa 1969. július 1-jén egyesült az ukki községi tanáccsal, majd a gógánfai közös tanács társközsége lett. Ma a gógánfai székhelyű közös önkormányzati hivatalhoz tartozik.
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
- 1990–1994: Németh János (független)[3]
- 1994–1998: Németh János (független)[4]
- 1998–2002: Tóth Józsefné (független)[5]
- 2002–2006: Tóth Józsefné (független)[6]
- 2006–2010: Tóth Józsefné (független)[7]
- 2010-2014: Tóth Józsefné (független)[8]
- 2014-2019: Tóth Józsefné (független)[9]
- 2019-től: Kertész-Bakos Ferenc (független)[1]
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 194 | 182 | 183 | 201 | 201 | 198 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96%-a magyarnak, 2,3% cigánynak mondta magát (4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,4%, református 2,3%, evangélikus 9,7%, felekezeten kívüli 1,1% (11,9% nem nyilatkozott).[10]
Nevezetességei szerkesztés
1887-ben épült római katolikus templomát a Szeplőtelen Fogantatásnak dedikálták.[11]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Rigács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Rigács települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Rigács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Rigács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Rigács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Rigács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Rigács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Rigács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Rigács Helységnévtár
- ↑ Szeplőtelen fogantatás-templom. miserend.hu (2014. július 1.) (Hozzáférés: 2024. március 18.)
