Takácsi

magyarországi község Veszprém vármegyében

Takácsi község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.

Takácsi
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásPápai
Jogállásközség
PolgármesterVajda György (független)[1]
JegyzőVida László Gábor
Irányítószám8541
Körzethívószám89
Népesség
Teljes népesség798 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség44,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,13 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 23′ 51″, k. h. 17° 28′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 51″, k. h. 17° 28′ 15″
Takácsi (Veszprém vármegye)
Takácsi
Takácsi
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Takácsi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Takácsi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Pápa városától 8 kilométerre északra fekszik. A legközelebbi települések: északra Gyarmat, keletre pedig Vaszar. Területe nagyobb részt síkság, de vannak dombos részei is. A falun keresztülfolyik a Gerence-patak.

Megközelítése szerkesztés

A település legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 83-as főút, amely nagyjából dél-északi irányban végighalad a település lakott területén. Délkeleti határszélét érinti a 8305-ös út is, Vaszarral pedig egy öt számjegyű alsóbbrendű út, a 83 126-os számú mellékút kapcsolja össze.

A hazai vasútvonalak közül a települést – pontosabban annak délkeleti határszélét – a MÁV 10-es számú Győr–Celldömölk-vasútvonala érinti, de megállási pontja helyben nincs a vonalnak. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget Vaszar vasútállomás kínálja, mely Takácsi központjától mintegy 3-3,5 kilométerre keletre található, a 83 126-os út vasúti keresztezésétől északra.

Története szerkesztés

Valószínűleg a késő bronzkorban, mintegy 2500-3000 évvel ezelőtt éltek itt emberek.

Egy győri püspöki levéltárban található irat szerint az 1270-es években Takácsiban lakó királyi szolgáknak – akik valójában kiváltságos emberek voltak – mindössze egy tinót kellett a királynak adóként beszolgáltatni. 1429-ben a Gencsy és a gróf Cseszneky család rendelkezett itt jelentősebb birtokkal. Takácsi falu nehézségek árán átvészelte a török háborúk másfél évszázadát (1526-1687).

1835-ben a faluban a veszprémi püspökség adatai szerint ilyen arányban oszlott meg a gyülekezeti tagok száma: 572 református - 560 evangélikus - 249 katolikus - 12 zsidó

Az 1930. május 19-i tűzvészben a falu 344 lakóházából 138 leégett.[3]

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Csákváry Jenő (független)[4]
  • 1994–1998: Sarmon Zsolt (független)[5]
  • 1998–2002: Sarmon Zsolt (független)[6]
  • 2002–2006: Szabó Endre Lászlóné (független)[7]
  • 2006–2010: Kunszt Szabolcs (független)[8]
  • 2010–2014: Kunszt Szabolcs (független)[9]
  • 2014–2019: Vajda György (független)[10]
  • 2019-től: Vajda György (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
882
875
863
838
806
798
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint Takácsinak 935 lakosa volt, közülük 874-en (93,5%) vallották magukat valamely keresztény felekezethez tartozónak: 407-en római katolikusnak (43,5%), 252-en reformátusnak (27%) és 215-en evangélikusnak (23%).[11] A 2008-as Helységnévkönyv szerint viszont már csak 888 lakója volt a községnek.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,6%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,8% cigánynak mondta magát (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,3%, református 23%, evangélikus 20,6%, felekezeten kívüli 3,3% (14,9% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei szerkesztés

  • A Gerence-patak vízimalmai.
  • Római katolikus templom (Sarlós Boldogasszony templom), épült: 1787-1788.
  • Református templom, épült: 1791.
  • Evangélikus templom, épült: 1806-1808.
  • Kultúrháza egyszerű falusi kultúrház, épült: 1959.
  • Néhány régi lakóház.
  • A közelben található az Ihászi-erdő.
  • Horgásztó a falutól 500 méterre, 2006-ban létesítették.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Takácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Veszprém Megyei Napló 2010. május 19. „A takácsi nagy tűzvész”[halott link]
  4. Takácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Takácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  6. Takácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. Takácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. Takácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  9. Takácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  10. Takácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  11. A 2001-es népszámlálás adatai a Központi Statisztikai Hivatal honlapján
  12. A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve, 2008 a Központi Statisztikai Hivatal honlapján[halott link]
  13. Takácsi Helységnévtár

Külső hivatkozások szerkesztés