Gerence-patak

patak a Bakonyban

A Gerence-patak a Marcal leghosszabb mellékvízfolyása a Bakonyban.[1] Neve szláv eredetű[2], jelentése határfolyó (v.ö. granica).[3] Egy 1086-os vagyonösszeírásban Gremce néven szerepel.

Gerence-patak
Közigazgatás
Országok Magyarország Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz57,1 km
Forrásszintkb. 442 m
Forrás Bakony, Magyarország
Torkolat (Tapolca-patak) → MarcalRábaDunaFekete-tenger

A vízgyűjtő területének nagysága szerint a második helyen áll a Torna patak mögött, azonban a vízjárása annál szélsőségesebb. A Gerence-patak egyben a Bakony középső- illetve északnyugati részén fakadó vizeknek a fő befogadója is. Mellékvize a Gella-patak.

FolyásaSzerkesztés

Akli-major környékén több ágból ered, mintegy 350 méter magas tengerszint feletti magasságban Zirc külterületén. Pénzesgyőrt, és Bakonybélt érintve szeli át a hegységet, majd Bakonykoppány határában jut ki a hegyek közül. A Tapolca-patakba torkollik

ÉlővilágaSzerkesztés

NövényvilágaSzerkesztés

A Gerence-patak útja mentén több változó méretű láprét található.

Általános adataiSzerkesztés

Hossz: 57,1 km
Vízgyűjtő területe: 408 km² (VITUKI-adat); 310,3 km² (VGT adat)
Eredet magassága: kb. 442 m
Torkolat magassága: 119 m
Összes esése: 323 m
Átlagos esése: 5,65‰
Vízhozama (Takácsinál, 1961, VITUKI):
LKQ: 0,01 m³/s;
KQ95%: 0,05 m³/s;
KÖQ: 0,7 m³/s;
NQ50%: 15,0 m³/s;
NQ2%: 50,0 m³/s
Vízhozamak (2000-es évek közepe, VGT):
Pénzesgyőr felett, a Hárskúti ág előtt: KKQ: 0,003 m³/s; KÖQ: 0,06 m³/s
Bakonykoppány: KKQ: 0,02 m³/s; KÖQ: 0,27 m³/s;
torkolat: KKQ: 0,03 m³/s; KÖQ: 0,37 m³/s;

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Marcal folyó honlapja. [2017. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 16.)
  2. Juhász Péter. Helynévtörténeti Tanulmányok 14. – Magyar–szláv együttélés a kora Árpád-korban, 16. o. [2018] 
  3. Pénzesgyőr Község Önkormányzati Weboldala. (Hozzáférés: 2022. augusztus 3.)

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés